A svájci UBS bank új szintre emelte a mesterséges intelligencia felhasználását. Az elemzői jelentésekből készült videókat mostantól digitális avatárok prezentálják – valósághű, mesterségesen generált „klónok”, amelyek mögött az OpenAI és a brit Synthesia technológiája áll. Ez az innováció nemcsak hatékonyabbá teszi a munkát, de jobban illeszkedik az ügyfelek egyre növekvő igényeihez is.
Digitális hasonmások a pénzügyi világban
Az UBS, Európa egyik legnagyobb bankja, forradalmi lépést tett a generatív mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásában. Az új rendszer lényege, hogy a bank elemzőinek digitális avatárjai videós formában juttatják el a kutatási eredményeket az ügyfelekhez. Az ötlet egyszerre modernizálja a kommunikációt és alkalmazkodik a változó fogyasztói szokásokhoz.
A bank tapasztalatai szerint az ügyfelek egyre inkább a rövid, vizuális tartalmakat részesítik előnyben a hagyományos, írott anyagokkal szemben. „Nem mutatványról van szó” – mondta Scott Solomon, az UBS befektetési bankjának globális kutatástechnológiai vezetője. – „Két kulcsfontosságú tényező hajt minket: az ügyféligény és a hatékonyság.”
Hogyan működik a technológia?
A projekt 2025 elején indult, és máris komoly hatással van a bank tartalomgyártási kapacitására. Míg korábban évente ötvenezer kutatási jelentést adtak ki, ezek közül csak körülbelül ezer készült videós formában. Az új rendszerrel viszont akár évi 5000 videó is készülhet. Az avatárok létrehozása nem egyszerű animáció: az elemzők stúdióban rögzítik a hangjukat és arckifejezéseiket, majd ezeket a Synthesia rendszere dolgozza fel. Az OpenAI nyelvi modellje – például a ChatGPT – elemzi az adott jelentést, és elkészíti a videós szöveget, amit az elemző jóváhagy. Ezután az avatár a videóban „életre kel” és bemutatja a jelentést.
A rendszer bevezetése azonban nem ment zökkenőmentesen. Kiderült például, hogy bizonyos akcentusokat nehezen kezel a technológia – ezek torzulhatnak, ezzel csökkentve az elemző személyes karakterét. Ezért néhány munkatárs esetében lassították az átállást. Emellett etikai szempontból is fontos, hogy minden videón világosan jelölik: a tartalom mesterséges intelligenciával készült. „Nem akarjuk azt a benyomást kelteni, hogy egy valódi ember beszél” – tette hozzá Solomon.
A pénzügyi szektor jövője: ember vagy gép?
Az UBS megoldása jól illeszkedik a globális trendekhez. Egyre több pénzügyi intézmény fordul a generatív mesterséges intelligencia felé. A cél mindenhol ugyanaz: hatékonyság növelése, költségcsökkentés, jobb ügyfélélmény.
Ezt bizonyítja az amerikai Rogo nevű startup is, amely MI-alapú chatbotot fejleszt befektetési bankári szerepkörök kiváltására. A cég nemrég ötvenmillió dollárnyi tőkét vont be és piaci értéke már eléri a 350 millió dollárt. A Rogo célja, hogy valós idejű pénzügyi elemzéseket, prezentációkat és befektetési ajánlásokat nyújtson – automatizáltan, gyorsan, és akár személyes kontaktus nélkül.
Bár a jelenlegi fejlesztések elsősorban a tartalom hatékonyabb eljuttatására koncentrálnak, felmerül a kérdés: vajon a generatív mesterséges intelligencia hosszú távon képes lesz-e olyan analitikai munkát végezni, amely már nem csak segíti, hanem részben ki is váltja az emberi szakértelmet?
(Forrás: Fintech.hu)
(Címlapkép: Depositphotos)
Szólj hozzá