Július 1-jétől olyan jogszabály-módosítás lépett hatályba hazánkban, amely extrém esetekben akár nyolc év börtönbüntetést is kilátásba helyez a kriptovaluták használóinak – nemcsak a szolgáltatók, de a befektetők számára is.
Kriptós büntetőjogi szigorítás: két új bűncselekmény a Btk.-ban
A Büntető Törvénykönyv friss módosítása két új tényállást határoz meg:
- Kriptoeszközzel való visszaélés
- Engedély nélküli kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása
Egyszerűsítve: bárki, aki engedély nélkül végez kriptoeszköz-átváltást vagy szolgáltatást – és ezt nagyobb értékben teszi –, komoly büntetésekre számíthat. A büntetési tételek az ügylet nagyságától függően a következők lehetnek:
- Akár 2 év szabadságvesztés, ha kisebb értékben történik engedély nélküli váltás
- 3 év, ha az ügylet eléri az 50 millió forintot
- 1–5 év, ha az érték meghaladja az 500 millió forintot („különösen jelentős”)
- 2–8 év, ha ilyen nagyságrendű szolgáltatás történik engedély nélkül
A legnagyobb gondot az jelenti, hogy jelenleg nem világos, ki és milyen feltételekkel minősül engedélyes szolgáltatónak.
Káosz és tanácstalanság uralkodik a szektorban
A kriptoipar szereplői és szakmai szervezetei megdöbbenve fogadták a változást. A részletszabályok hiánya, a végrehajtási rendeletek késlekedése és az előzetes szakmai egyeztetés elmaradása következtében mindenki sötétben tapogatózik.
Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke a Portfolio-nak úgy nyilatkozott:
„Nem tudjuk, pontosan mihez kellene alkalmazkodnunk. És ha tudnánk is, már nem lenne idő felkészülni.”
A szervezet jogi szakértők segítségével próbálja értelmezni a szöveget, de jelenleg a bizonytalanság a jellemző.
Miért most, és miért ilyen formában?
Sokan értetlenül állnak a jogszabály bevezetésének időzítése előtt. Július 1-jén ugyanis nemcsak a magyar Btk.-módosítás lépett életbe, hanem az uniós szintű MiCA (Markets in Crypto-Assets) rendelet is. Ez utóbbi célja, hogy egységes és kiszámítható keretrendszert adjon a kriptoeszközöknek az EU-ban.
A magyar szabályozás ezzel szemben váratlanul és mindenféle felkészülési idő nélkül jelent meg – ellentétben a MiCA évek óta tartó előkészítésével és fokozatos bevezetésével.
Egyes kritikusok szerint a kriptózás mára a drogkereskedelemhez vált hasonlatossá: már a vásárlás is büntethető, miközben az eladók még nagyobb kockázatot vállalnak. Ez különösen igazságtalannak tűnik egy olyan környezetben, ahol a felhasználók túlnyomó többsége adózott jövedelemből vásárolt digitális eszközöket.
A szabályozás következményeként több hazai kriptós vállalkozás már most a külföldre költözést fontolgatja – például Litvániába vagy Észtországba, ahol a szabályozás átláthatóbb és támogatóbb. Felmerült az is, hogy Magyarországon koncessziós rendszert vezetnének be: azaz csak államilag „kijelölt” szereplők végezhetnének ilyen tevékenységet – hasonlóan a dohánykereskedelemhez vagy a kaszinókhoz.
Magánszemélyként mit lehet – és mit nem?
Nem csupán a cégek, de a több százezer kriptovaluta-tulajdonos is érintett lehet. A legfontosabb kérdés: mit tegyen az, aki már rendelkezik digitális eszközökkel? Eladhatja? Megtarthatja? Vagy jobb, ha inkább nem mozdul?
Jelenleg a jogszabályok értelmében a kriptovaluták birtoklása és azok mozgatása saját tárcák között önmagában nem tiltott – ez továbbra is legális. A problémát az átváltások jelentik, különösen akkor, ha azok engedély nélküli vagy nem regisztrált szolgáltatón keresztül történnek. Az ilyen esetek – értékhatártól függően – bűncselekménynek minősülhetnek.
Éppen ezért kizárólag olyan platformok használata ajánlott, amelyek megfelelnek a MiCA előírásainak, és rendelkeznek érvényes uniós engedéllyel. A nem szabályozott vagy ismeretlen váltók használata komoly jogi és pénzügyi kockázatot hordoz.
A kriptózás mostantól bűnözés?
Nem, de jelenleg nem világos, hol húzódnak a törvényes működés határai. És ez a legnagyobb gond: nem magával a szigorítással van a probléma, hanem azzal, hogy hiányoznak a pontos és egyértelmű végrehajtási szabályok.
A legvalószínűbb, hogy az elkövetkező hónapokban további részletszabályozásra kerül sor, amelyek talán enyhítik vagy pontosítják az új szabályozás jelenlegi homályos részeit. Addig viszont befektetők, szolgáltatók és jogi szakemberek egyaránt bizonytalanságban élnek.
Bár valóban szükség van a kriptoszektor szabályozására – a csalások visszaszorítása és az átláthatóság növelése érdekében –, ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha a szabályozás kiszámítható, átlátható és szakmailag megalapozott.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá