A korábban etikus hackerként tevékenykedő szakember ma már a blokkláncok védelmén dolgozik, és szerinte nem az a kérdés, hogy eljön-e a kvantumkorszak, hanem az, hogy a kriptovilág időben fel tud-e rá készülni.
Carvalho 13 évesen kezdett el foglalkozni a hackerkedéssel – nem ártó szándékkal, hanem kíváncsiságból. Kezdetben spam e-mailekkel kísérletezett, hogy felkeltse a vállalatok figyelmét, később pedig a megszerzett tudást már a rendszerek védelmére fordította. Ma kvantumbiztos infrastruktúrákat fejleszt decentralizált hálózatok számára, miközben a kriptográfiai jövő kockázataira hívja fel a figyelmet.
A kvantumszámítógépek: előrelépés vagy fenyegetés?
A kvantumszámítógépek sokáig a távoli jövő ígéretének tűntek, ám a technológia fejlődése révén ma már egyre inkább kézzelfogható kockázatot jelentenek – különösen a blokkláncok szempontjából. Bár jelenleg még nem létezik olyan kvantumgép, amely képes lenne feltörni a Bitcoin SHA-256 algoritmusát, a szakértők szerint ez csak idő kérdése.
Számos kormányzati és technológiai szereplő már most is alkalmazza a „gyűjts most, fejts később” stratégiát: titkosított adatokat tárolnak abban bízva, hogy a jövőben kvantumtechnológiával visszafejthetők lesznek.
A csendes támadások kora: AI és kvantumtechnológia együtt
Carvalho szerint a legnagyobb fenyegetést nem a nyílt támadások, hanem a kvantum és a mesterséges intelligencia kombinációja jelenti. Ez nem egy látványos összeomlást hoz, hanem észrevétlen, precíz támadásokat, amelyeket szinte lehetetlen időben azonosítani.
„Nem lesz semmilyen visszaszámlálás. Egy nap csak azt vesszük észre, hogy kiürült egy évtizede érintetlen bitcoin tárca. És senki sem fogja tudni, hogyan történt vagy ki áll mögötte” – fogalmaz Carvalho.
Az AI képes lehet automatikusan felfedezni sebezhetőségeket nyílt forráskódú tárcákban, szimulálni a validátorok működését, és valós időben reagálni a hálózat válaszaira. Ha ezt egy kvantumszámítógép támogatja, az eredmény egy „néma összeomlás” lehet.
A Bitcoin-közösség nyugalma félrevezető lehet
A kriptoközösség túlnyomó része egyelőre nem aggódik: a jelenlegi kvantumszámítógépek még nem jelentenek közvetlen veszélyt. Sőt, vannak törekvések kvantumrezisztens címek – például a BIP-360 – bevezetésére.
Azonban a helyzet árnyaltabb. A forgalomban lévő bitcoinok körülbelül 25%-a még mindig olyan régi formátumban van tárolva, amely különösen sebezhető lehet egy jövőbeli kvantumtámadással szemben. Emellett sokan megfeledkeznek arról, hogy a Bitcoin technikai háttere – mint a felhőalapú infrastruktúrák, bányászpoolok, validátorhálózatok – valójában erősen centralizált. Egyetlen kritikus szolgáltató kompromittálása az egész ökoszisztémát megingathatja.
Az igazi fenyegetés a bizalom elvesztése
Carvalho szerint a legnagyobb veszély nem az, hogy valaki digitális eszközöket lop, hanem az, hogy láthatatlan módon rombolja le a rendszer iránti bizalmat. Ha egy blokkláncot titokban sikerül kompromittálni, és a kormányzási rendszerek meghamisíthatóvá válnak, akkor a decentralizáció alapjai kerülnek veszélybe.
„Itt nem pusztán bitcoinok eltulajdonításáról van szó – hanem a bizalom elvesztéséről. És mire ezt felismerjük, már túl késő lehet” – figyelmeztet Carvalho.
Van remény – de cselekedni kell
Léteznek már ígéretes megoldások: a Naoris Protocol például egy nemzetbiztonsági szintű decentralizált, kvantumbiztos infrastruktúra kiépítésén dolgozik. Vannak, akik új kulcsformátumokat és kvantumrezisztens protokollfrissítéseket fejlesztenek. A StarkWare STARKs technológiája eleve kvantumbiztos, és irányt mutathat más projektek számára is. A kvantumfenyegetés tehát valós – és a válasz is formálódik. A kérdés csupán az: vajon időben lép-e a kriptovilág?
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá