Az alábbiakban azt vizsgáljuk, milyen hatással lehetnek a hasonló, előre nem látható – vis maior – események a pénzügyi rendszerre és a társadalom működésére.
Hogyan alakult ki az áramszünet?
A rendelkezésre álló információk alapján a zavar kialakulásához szélsőséges hőmérséklet-ingadozások okozta légköri rezgések vezettek, amelyek túlterhelést idéztek elő az elektromos hálózatokon. Emellett technikai hibák és emberi mulasztások is közrejátszottak a rendszer meghibásodásában.
Felmerült ugyan egy esetleges kibertámadás gyanúja is, de ezt a hivatalos vizsgálatok gyorsan kizárták. A történtek világossá tették, hogy sürgető szükség van az európai energiabiztonság megerősítésére – különösen, mivel ezen a területen jelenleg nem végeznek szisztematikus stresszteszteket. Az áramszünet elhárításához több ország együttműködésére volt szükség.
A leállás körülbelül 50 millió embert érintett. A spanyol és portugál hálózatok ideiglenesen lekapcsolódtak az európai energiarendszerről, ami súlyos zavarokat okozott a közlekedésben, a logisztikában és a mindennapi élet számos területén. Bár az áramszünet csak néhány óráig tartott, következményei még napokkal később is érezhetők voltak.
Mi is az a vis maior?
A vis maior olyan esemény, amelyet külső, elháríthatatlan és előre nem látható ok idéz elő, és jelentős fennakadást okoz a hétköznapi működésben. Az ilyen helyzetek ellehetetleníthetik az alapvető – és akár nem létfontosságú – szolgáltatások nyújtását is, valamint a társadalmi-gazdasági működést szabályozó szerződések teljesítését.
Hagyományosan ide soroljuk a háborúkat, polgárháborúkat, forradalmakat, járványokat és természeti katasztrófákat. Az utóbbi években azonban a fenyegetések köre kibővült – újabb technológiai, társadalmi és környezeti kockázatokkal.
A vis maior különösen súlyos hatással lehet a nemzetgazdaság szempontjából kritikus rendszerekre, amelyek meghibásodása rávilágít egy-egy társadalom vagy gazdaság valódi sebezhetőségére.
A pénzügyek elektromosságtól függő világa
A pénzügyi innováció az elmúlt évtizedekben radikálisan átalakította életünket. Banki szolgáltatásainkat elektronikusan kezeljük, tranzakcióinkat online felületeken és applikációk segítségével intézzük. Készpénzhez ATM-en keresztül jutunk hozzá, vagy a bankfiókban működő automatizált pénzszéfekből vehetjük fel.
Ezek a szolgáltatások mind az elektromos eszközök és rendszerek működésén alapulnak. A számlavezetés, az átutalások, a könyvelés és az ügyfélszolgálat szinte teljesen digitálissá vált. A felhasználók bankkártyával vagy okoseszközzel bonyolítanak le fizetéseket, megtakarításokat, átutalásokat – ami számukra kényelmes és természetes.
Bár előfordulhatnak kisebb technikai fennakadások, a globális pénzügyi rendszerbe vetett bizalom továbbra is töretlen. A legtöbben magától értetődőnek veszik ezek zavartalan működését – és csak kibertámadás, vagy extrém vis maior esetén számítanak meghibásodásra.
A közvélemény elsősorban a bűncselekményeket, a terrorizmust, háborúkat és természeti katasztrófákat tekinti a pénzügyi rendszerre leselkedő legfőbb fenyegetésnek. Érdekesség ugyanakkor, hogy a legutóbbi világméretű vis maior esemény – a koronavírus-járvány – épp a digitális pénzügyek fejlődését ösztönözte.
Pánik a digitális pénzügyi szektorban
A portugál és spanyol áramszünet brutálisan rávilágított arra, mennyire sérülékeny a digitális pénzügyi rendszer. A banki rendszerek leálltak, a számlaadatok elérhetetlenné váltak, a banki szolgáltatások gyakorlatilag működésképtelenné váltak. Az ügyfelek nem tudtak hozzáférni pénzükhöz vagy befektetéseikhez.
A bankkártyás fizetések – amelyek szintén elektronikus kommunikáción alapulnak – lehetetlenné váltak. A mobilhálózat akadozott, vagy teljesen elérhetetlenné vált. Az okoseszközök töltése és a wifi használata is lehetetlenné vált, ami tovább rontotta a helyzetet.
Még a készpénzhez jutás is akadályokba ütközött: az ATM-ek nem működtek, és egyes fiókokba be sem lehetett jutni az elektromos ajtók miatt. A banki széfek elektronikus zárai miatt a készpénz kiadását sem lehetett megoldani.
Ez a vis maior helyzet óriási anyagi és működési károkat okozott, és várhatóan jogviták sorozatát indítja majd el. A bíróságok feladata lesz megállapítani, hogy ténylegesen vis maior esemény okozta-e a szolgáltatáskimaradást, és ki viseli a felelősséget.
Az eset intő jelként szolgált mindazoknak, akik a készpénz fokozatos kivezetését vagy a digitális valuták bevezetését szorgalmazzák. Úgy tűnik, a hagyományos fizetőeszközök jelentősége még mindig nem elhanyagolható – és talán a jövőben sem lesz az.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá