Az MBH Bank beyond banking stratégiája arra tesz kísérletet, hogy a banki szolgáltatásokon túl is kapaszkodót adjon a vállalkozásoknak. Az AI Summit 2025 konferencián beszélgettünk Kovásznai Ádámmal, az MBH Bank BUPA üzletágvezetőjével, aki mesélt arról, hogyan született meg a BUPA platform, miért az Iránytű a zászlóshajó, és milyen jövőt lát a hazai kkv-szektornak.
Bankból a fintechbe
Kovásznai a bankban kezdte a pályafutását, és végig a vállalkozói ügyfélkörnek fejlesztett termékeken dolgozott, kezdetben a klasszikus, „offline” csomagokon és folyamatokon. Az MBH megalakulásával jött a fordulat: a digitális irány, majd a kkv termékfejlesztés vezetése.
„Két-három éve állt át a gondolkodásom igazán a digitális, ökoszisztéma-szemléletre. Akkor éreztem, hogy nem újabb számlacsomagokat akarok tervezni, hanem olyan rendszereket, amelyek valóban megkönnyítik a kkv-k életét.” – meséli.
A banki háttér ma is kulcs: people management, hibrid (félig agilis, félig waterfall) működés, és az a tapasztalat, hogy a Beyond Banking akkor hiteles, ha a bankolás alapjai stabilan jelen vannak mögötte.
„Tíz évet töltöttem bankban, láttam rendszermigrációt, termék és folyamatfejlesztést, stratégia írást és különböző sales helyzeteket. Ezeket ma mind át tudom ültetni a BUPA működésébe.”
A BUPA 2020-ban online számlázóként indult (egy törvényi változásra válaszul), majd évről évre építkezve kiderült, hogy ennél sokkal több lehet. 2024–2025-re a platform víziója letisztult: egy helyen, adatvezérelten támogatni a kkv-k működését.
„A BUPA online számlázóként indult, de hamar kiderült, hogy sokkal több lehet belőle. Én tavaly húztam meg a vonalat: új stratégiával, más szemlélettel indultunk tovább. A BUPA-val azt akarjuk elérni, hogy a vállalkozó tényleg azzal foglalkozhasson, amiért belevágott – ne az adminisztrációval és a kötelező körökkel.”
A mostani interjú időpontjában az Iránytű az a szolgáltatás, amely a vállalkozó gazdasági tevékenységét egy helyről teszi átláthatóvá és menedzselhetővé.
„Az Iránytű víziója egyszerű: az adatok vezessenek, és ne a megérzések.”
Miben más a BUPA?
A hazai palettán sok a specialista: számlázók (Billingo, Számlázz.hu), könyveléstámogatók/kontrolling eszközök, tematikus piacterek. Ezzel szemben a BUPA integrál: nem egy területbe mélyed el a végletekig, hanem több funkciót egy ökoszisztémába rendez, és hagyja, hogy a piac visszajelezze, mi működik a legjobban.
„Mi nem akarunk beleőrülni egy-egy funkcióba. Inkább mindenből hozunk valamennyit, és majd a piac eldönti, mire van igazán szükség.”
Nemzetközi benchmark kevés van – részben a jogszabályi környezet különbözősége miatt -, ezért a fókusz a hazai igényeken van.
„Én azt vallom, hogy a saját dalunkat kell játszanunk. Nem akkor kell elkezdünk táncolni, amikor még nincs zene.”
Mit tud ma a platform? – A fő szolgáltatási pillérek
1) Digitális cégalapítás
Egyszemélyes Kft. vagy egyéni vállalkozás indítása end-to-end, akár 72 órán belül.
„Nálunk 72 óra alatt alapíthatsz céget, ügyvéddel, könyvelővel együtt. Ez volt az első nagy ugrás a számlázóból platformmá válás felé.”
2) Forráskeresés és pályázati támogatás
Előminősítők, workshopok és tanácsadás segítenek eligazodni a GINOP/DINOP pályázatok között.
„Az ügyfélnek sokszor fogalma sincs, milyen forrás érhető el. Mi nem csak megmutatjuk, de elő is szűrjük helyette.”
3) Online számlázás
A BUPA eredeti erőssége ma is integrált része.
„A számlázóval indult minden, és máig sokan használják, de ez már csak egy elem a sok közül.”
4) Halasztott fizetés B2B ügyfeleknek
Különösen hasznos nagykereskedőknek, webshopoknak.
„Egy nagykereskedőnek életmentő lehet, ha halasztott fizetést kínálhat – mi ezt beépítve adjuk a webshopjához.”
5) Iránytű – az adatvezérelt központ
PSD2, NAV és cégadatbázis integráció.
„Az Iránytű három adatforrást fűz össze, és ebből teljes képet ad a vállalkozásról. Ezt korábban még senki nem csinálta meg így.”
Iránytű mélyebben: adatokból döntés
Az Iránytű valódi ereje abban rejlik, hogy a vállalkozó által engedélyezett adatokból nem csupán szép grafikonokat készít, hanem valódi, cselekvésre ösztönző információkat ad vissza. Ez teszi különlegessé: a puszta adathalmazt értelmezett, személyre szabott javaslatokká alakítja.
„Ha a rendszer látja, hogy két hónap múlva nem lesz elég pénzed a munkavállalóid kifizetésére, időben szól, és fel is ajánlja a megoldást.”
Ez nem elméleti lehetőség: a bankszámla-tranzakciók, az egyenleg és a NAV felhőből érkező kintlévőségek, illetve tartozások összevetésével pontos képet ad a cég likviditási helyzetéről. Az előrejelzés így valós adatokra épül, és előre figyelmezteti a vállalkozót a várható pénzügyi feszültségekre.
De az Iránytű nem áll meg itt. Felismeri a partnerkitettséget is: ha a bevételek túlnyomó része egyetlen ügyféltől származik, a rendszer jelez, és alternatívát ajánl. Emellett teendő- és határidőkezeléssel is segít: adófizetési kötelezettségek, NAV-határozatok, rendszeres kötelező adminisztrációs feladatok mind beépülnek a naptárba, értesítésekkel kiegészítve.
„Szerintem az a kincs, ha nem csak adatot adok vissza, hanem konkrét javaslatot: mit tegyél holnap.”
A célcsoport különösen a 2–50 fős cégek és az egyéni vállalkozók, ahol nincs komoly pénzügyi osztály, és sokszor a könyvelő sincs napi kapcsolatban a cégvezetővel. Számukra az Iránytű egyfajta digitális pénzügyi asszisztensként működik.
„Egy egyéni vállalkozó sokszor nem tudja, mennyi járulékot kell fizetnie jövő hónapban. Mi viszont pontosan megmondjuk neki, hogy mennyit kell.”
AI az adminisztráció mögött: agent, ami időt ad vissza
A BUPA két szinten használja a mesterséges intelligenciát: egyszerűbb, de hasznos chatbotként, és egy jóval fejlettebb, agentként.
„A chatbot egy egyszerű, de hasznos megoldás: elmondja, hogyan néz ki egy GINOP-pályázat. Az agent ezzel szemben forradalmi: értelmezi a számláidat, és actiont ad vissza.”
A chatbot a bupa.hu-n segít eligazodni például pályázati folyamatokban, míg az agent a vállalkozás gazdasági tevékenységét vizsgálja: a bejövő és kiállított számlákat elemzi, és ezekből könyvelést támogató javaslatokat és üzleti insightokat generál.
Az agent egyik leglátványosabb példája, hogy képes megkülönböztetni, ugyanaz a tétel hogyan számít különböző vállalkozási profilokban.
„Ha te egy marketingügynökséget vezetsz, egy MacBook három év amortizáció. Ha kereskedsz vele, áru. Ezt mi egy gombnyomással megmondjuk az agent segítségével.”
Ez a fajta automatizáció órákat spórol meg mind a vállalkozónak, mind a könyvelőnek. Ráadásul a könyvelőt is be lehet hívni a rendszerbe jogosultságkezeléssel, így az adatokhoz közvetlenül hozzáférhet, nem kell külön fájlokkal bajlódni. A jövő célja, hogy a jelenlegi 98 százalékos pontosság 100 százalékos legyen, és az ajánlások teljesen AI-alapon működjenek, beégetett szabályok nélkül.
Kinek szól? – Széles spektrum, élethelyzet-alapon
A BUPA filozófiája szerint minden vállalkozás talál benne valamit, ami számára értékes – de az egyes szolgáltatások élethelyzetekhez és tevékenységi körökhöz igazodnak. Ez teszi a rendszert rugalmas, sokszereplős ökoszisztémává.
„Nem szegmentálunk klasszikusan, de az élethelyzetekhez igazítjuk a termékeket. Egy taxisnak nem feltétlen nyújtok halasztott fizetést, de egy nagykernek igen.”
A logika tehát nem „iparágakra szabott” ajánlat, hanem életciklus- és működés-alapú támogatás. Például: egy kereskedőnek halasztott fizetés, egy induló cégnek digitális cégalapítás, egy stabil kisvállalkozásnak Iránytű-csomag. Külön csomag készül az egyéni vállalkozóknak is, ahol a legnagyobb gond az átláthatóság és a pénzügyi tudatosság hiánya.
Ez a személyre szabott, igényekhez igazodó megközelítés a Beyond Banking lényege: a BUPA nem egy mindenkinek ugyanazt kínáló eszköz, hanem testre szabható partner a kkv-k különböző élethelyzeteiben.
Bankon túl, de a bank erejével
A felismerés, hogy a vállalkozók idejük 84 százalékát nem bankolással töltik, óriási potenciált rejt magában.
„Ez a 84 százalék az igazi aranybánya. Olyan területek, ahol eddig a bank nem segített – de mi be akarunk lépni.”
Emellett a platformon elérhető Piactér funkció harmadik feles megoldásokat integrál:
„Nem akarunk mindent mi fejleszteni. Ha valaki jobban tud például webshopot fejleszteni, mi behozzuk, és felkínáljuk a platformon.”
Merre tovább? – Skálázás, szektorbővítés, belső optimalizálás
Az idei év a BUPA életében az Iránytű fejlesztéséről és piacra viteléről szólt. A cél az volt, hogy a szolgáltatás ne csak koncepció maradjon, hanem bizonyítsa üzleti működőképességét.
„Most az a feladat, hogy megmutassuk: az Iránytű önfenntartó, és valós értéket teremt a vállalkozásoknak” – hangsúlyozza Kovásznai Ádám.
A következő lépcső a skálázódás: a meglévő ügyfélkör bővítése mellett új szektorok és funkciók bevonása. Elsőként az agrárvállalkozások felé nyitnának, ahol nagy mennyiségű, strukturált adat áll rendelkezésre, és ezeket a BUPA képes értelmezni és vizualizálni.
Hasonló potenciált látnak a nagyvállalati szektorban is, ahol az Iránytű-szerű logika ERP-rendszerekkel összekötve tudna értéket teremteni.
„Ha az Iránytűt szinkronba hozzuk egy nagyvállalati irányítási rendszerrel, akkor olyan átláthatóságot adunk, amit ma maguktól nem tudnak előállítani.”
A belső optimalizálás is fontos pillére a jövőnek. Mivel a BUPA az MBH Bank leányvállalata által fejlesztett platform, az AI-megoldások a bank saját folyamataiban is hasznosulnak: ügyintézői támogatás, operációs és jelzálog-folyamatok hatékonyságnövelése.
„Bankon belül AI megoldásközpontként akarunk működni. Már most segítünk ügyintézőknek bizonyos kérdésekben, de ez csak a kezdet.”
A regionális terjeszkedés is napirenden van, bár nem azonnali lépésként. A magyar piac mélyebb lefedése az elsődleges cél, de a BUPA megoldásai paszportálhatók.
„Egy szlovák vagy cseh vállalkozó ugyanazokkal az adminisztratív terhekkel küzd, mint a magyar. A megoldásaink működhetnek náluk is, de előbb itthon akarunk erősek lenni.”
Az 1–3 éves horizont tehát az építkezésről, validációról és bővülésről szól, az 5 éves vízióban pedig már a nemzetközi piac és a szélesebb szektorok felé történő nyitás szerepel.
„Most az a dolgunk, hogy bizonyítsuk: működik a platfrom. Ha ez megvan, akkor nincs akadálya annak, hogy öt éven belül akár a régióban is jelen legyünk.”
A magyar kkv-k jövője: óvatos optimizmus
Amikor a hazai kkv-k digitalizációs jövőjéről kérdeztük, Kovásznai Ádám nem kertelt: a kép vegyes, inkább borús, de van remény. Magyarország a digitális felkészültséget mérő DESI-indexben rendre az utolsók között szerepel. Ez önmagában is aggasztó, de különösen az, ha belegondolunk, hogy a magyar munkavállalók többsége a kkv-szektorban dolgozik.
„A DESI-indexben rendre a 28–30. helyen vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a kkv-k digitális képességei is gyengék, hiszen a munkavállalóik sem elég felkészültek.”
Ez a helyzet oda vezet, hogy sok vállalkozás ma még költségként tekint a digitalizációra, nem befektetésként. A cégvezetők sokszor nem látják az azonnali előnyöket, és emiatt halogatják a bevezetést.
„Ma egy vállalkozó ha azt hallja, hogy vegyen még egy AI-t, akkor csak legyint: minek ez nekem? De ha megmutatom neki, hogy három órát spórol magának és a könyvelőnek, akkor már érti, miért éri meg.”
A változás kulcsa az edukáció. A BUPA ezért zászlajára tűzte, hogy képzésekkel, workshopokkal, külön bloggal és edukációs anyagokkal segítse a vállalkozásokat abban, hogy ne csak megértsék, hanem meg is tapasztalják a digitalizáció előnyeit.
„Az edukáció a zászlónkra van tűzve. A Bupa Akadémia, a blog, a workshopok mind arról szólnak, hogy közelebb vigyük a vállalkozókhoz a digitalizációt.”
Pozitív fejlemény, hogy a kormányzat és a kamarák is indítottak kezdeményezéseket a digitalizáció felpörgetésére, de ezek hatása sokszor nem ér el a vállalkozók mindennapjaihoz.
„Látni jó kezdeményezéseket az államtitkárság vagy az MKIK részéről, de a legnagyobb gond, hogy lokálisan nem érjük el a vállalkozókat.”
Ádám szerint a digitális érettség szorosan összefügg a lakosság általános digitális kompetenciájával: amíg az emberek magánemberként csak felületesen használják az eszközöket, addig vállalkozóként sem lesznek elköteleződve.
„Amíg a ChatGPT-t arra használom, hogy megkérdezem tőle a töri házit vagy egy koktélreceptet, nem vagyok előrébb, mint a Google-lel. A kkv csak akkor fejlődik, ha a munkavállaló és a vezető magánemberként is nyitott a digitalizációra.”
Összességében tehát a helyzet jelenleg nehéz, de nem reménytelen. A kkv-k körében mindig lesznek „championok” – olyan cégvezetők vagy munkatársak, akik nyitottak az újra és húzzák magukkal a többieket. Ha az edukáció és a gyakorlati, kézzelfogható előnyök bemutatása folytatódik, a szektor lassan, de biztosan elindulhat a digitalizáció útján.
„Van remény, de sok munka kell hozzá. A cél, hogy a vállalkozó lássa: a digitalizáció nem teher, hanem felszabadítja az idejét arra, amiért eredetileg vállalkozni kezdett.”
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá