Hogyan indult a kezdeményezés?
Az NZBA 2021-ben alakult, közvetlenül a glasgow-i klímacsúcs előtt. A szövetség célja rendkívül ambiciózus volt: a világ legnagyobb bankjai vállalták, hogy 2050-re elérik a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást, és 2030-ig konkrét mérföldköveket jelölnek ki a szénintenzív iparágak kibocsátásának mérséklésére.
A tagság nemcsak vállalásokat, hanem kötelező éves előrehaladási jelentések benyújtását is jelentette. Fénykorában a kezdeményezés körülbelül 150 tagbankot tudhatott soraiban, köztük a világ legnagyobb pénzügyi intézményeit.
Mi vezetett a bukáshoz?
Az elmúlt hónapokban egyre súlyosbodtak a problémák. Először az amerikai bankok léptek ki nagy számban a szövetségből, majd európai társaik is követték őket. A háttérben politikai változások húzódtak meg: Donald Trump új klímapolitikai irányvonala miatt számos intézmény már nem tartotta tarthatónak a korábban tett vállalásokat.
A sorozatos kilépések után az NZBA először felfüggesztette működését, miközben a tagok arról szavaztak, hogy a szövetség átalakuljon-e egy szoros tagsági struktúrából egy lazább, úgynevezett „keretkezdeményezéssé”.
A végső döntés
A szavazás lezárultával, bár a megmaradt tagok többsége az átalakulás mellett voksolt, a vezetés mégis úgy határozott: a Net Zero Banking Alliance megszűnik.
„A döntés következtében az NZBA azonnali hatállyal beszünteti működését” – jelentette be a szervezet szóvivője.
Mit üzen mindez?
A történet intő példa: még a legnagyobb bankok közös klímavállalásai sem állnak biztos alapokon, ha a politikai és gazdasági környezet kedvezőtlenül változik. Az NZBA rövid, de tanulságos története egyszerre mutat rá a szektorban rejlő lehetőségekre és a törékenységre, amely minden nagyszabású klímavédelmi kezdeményezést kísérhet.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá