Sokan már most azzal érvelnek, hogy az AI-őrület valójában egy burkolódó buborék. Egyes professzionális piaci elemzők azonban óvatosságra intenek: szerintük bár vannak kockázatok, egyelőre nem beszélhetünk a dotcom-korszakhoz hasonló, drámai összeomlásról.
Különös üzleti láncolatok az AI-ipar szívében
Az OpenAI nemrég bejelentette, hogy a következő években több száz milliárd dollárt fordít Nvidia és AMD chipek vásárlására. Ennek fejében az Nvidia tulajdonrészt szerez az OpenAI-ban, míg az OpenAI részesedést kap az AMD-ben. Ezzel párhuzamosan az Nvidia befektet a Nebius és a CoreWeave felhőszolgáltatókba is – olyan cégekbe, amelyek szintén az ő chipjeit vásárolják. A CoreWeave-val kötött megállapodás ráadásul azt is tartalmazza, hogy 2032-ig felvásárolják az Nvidia összes megmaradt számítási kapacitását.
Ezek az ügyletek csupán egy szeletét jelentik annak a mind összetettebb hálónak, amely a chipgyártókat, felhőcégeket és AI-modellfejlesztőket köti össze.
Buborék vagy organikus növekedés?
A szkeptikusok szerint ezek a körkörös megállapodások a mesterségesen felnagyított kereslet jelei, és az AI-szektor egy internetbuborékhoz hasonló lufi felé tart. Úgy érvelnek, hogy az Nvidia a saját chipjeit felhasználó vállalatokba való befektetésekkel mesterségesen táplálja az AI-várakozásokat, torzítva a valós igényeket.
Visszatekintés: a dotcom-lufi tanulságai
Az 1990-es évek végén az internetes vállalatok iránti lelkesedés a Nasdaq indexet 1000 pont alól 5000 fölé repítette, leginkább a jövőbeli profit ígéretének hatására – valós bevételnövekedés nélkül. A 2000-es összeomlás során a Nasdaq 2002-re 1150 pont alá zuhant, rengeteg dotcom cég csődbe ment, a befektetők pedig óriási veszteségeket szenvedtek. A piac csak 2015-ben érte el újra a korábbi csúcsát.
BofA és Goldman: túl korai buborékról beszélni
A Bank of America elemzői szerint a mostani félelmek túlzók. Számításaik alapján az AI-ra fordított valós kiadások 2030-ig csupán a bejelentett 5000 milliárd dolláros megállapodások 5–10 százalékát teszik ki. Rámutatnak arra is, hogy az AI fejlődését nem kizárólag az OpenAI vezérli – legalább 5–10 jelentős ökoszisztéma létezik, beleértve nagy amerikai adatközpontokat, állami fejlesztőket és több mint száz, kifejezetten AI-ra specializálódott neocloud-szolgáltatót.
A Magnificent Seven: koncentráció vagy buborék?
Sokan az AI-buborék bizonyítékaként emlegetik az úgynevezett „Magnificent Seven” – Nvidia, Microsoft, Apple, Alphabet, Amazon, Meta, Tesla – részvényeinek robbanásszerű árfolyam-emelkedését. Ezek ma már a teljes globális részvénypiac negyedét képviselik.
A Goldman Sachs azonban hangsúlyozza: a koncentráció önmagában nem jelenti buborék kialakulását. A klasszikus pénzügyi lufik három feltétele – extrém árfolyam-emelkedés, irreális értékeltség és magas tőkeáttétel – még nem teljesül. A Mag7 részvényei valódi profitnövekedést tükröznek, nem puszta spekulációt.
Stabil óriások vs. dotcom-álmok
A Goldman elemzői egy másik fontos különbségre is felhívják a figyelmet: a mai AI-óriások stabil pénzügyi háttérrel, erős mérlegekkel és nyereséges alaptevékenységgel rendelkeznek – ellentétben a dotcom-korszak éretlen vállalataival. Fejlesztéseiket többségében saját forrásból finanszírozzák, ami csökkenti a hirtelen összeomlás kockázatát.
De a kockázatok nőnek
Ugyanakkor Goldman elismeri: vannak jelek, amelyek a buborék felé mutatnak. A technológiai cégek eladósodása idén felgyorsult, miközben egyre több vállalat lép tőzsdére, hogy kihasználja az AI-iránti befektetői eufóriát. Az új részvénykibocsátások átlagos első napi felára az Egyesült Államokban már eléri a 30 százalékot – ilyen magas értéket legutóbb a dotcom-buborék idején láttunk.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá