A nyílt bankolásról (open banking) az elmúlt években sokszor úgy beszéltünk, mint egy nagy ígéretről, amely alapjaiban változtathatja meg a mindennapi bankolást. A valóságban ez lassabb volt, viszont az utóbbi időszakban egyre több jel mutat arra, hogy a piac átlépett abba a fázisba, amikor már nem elméleti ígéretekről beszélünk, hanem működő, kézzelfogható példákat látunk.
Ez nem azt jelenti, hogy bankonként egységes, hibátlan lenne az élmény. Azt viszont igen, hogy a nyílt bankolás ma már több területen is stabil, napi használatú infrastruktúraként működik, amire termékek, folyamatok és üzleti döntések épülnek.
Több évbe telt, de itt vannak az eredmények
A PSD2 utáni első években az open banking sokszor kötelező technológiai mellékszálnak tűnt: az API-k elérhetők voltak, de a használat lassan skálázódott. Ennek jellemzően két oka volt: kevés volt a széles körben elterjedt, valódi ügyfélértéket adó use case, és a banki oldalon az API-k minősége, illetve fejlesztési prioritása sokszor nem követte a fintech-ek terméktempóját.
Az elmúlt időszak egyik fontos változása, hogy egyre több szereplő már nem „open banking projektet” csinál, hanem konkrét problémát old meg vele. Ma már nem az a kérdés, hogy mit lehet majd egyszer építeni belőle, hanem az, hogy mire használható most a gyakorlatban.
A fordulópont sok esetben akkor jött el, amikor megjelent elég valós ügyféligény, elkezdtek skálázódni a már működő megoldások, és a banki oldal is kénytelen volt komolyabban venni a stabilitást, mert már éles üzleti folyamatok futottak a csatornákon.
Alapok: mi az open banking?
A nyílt bankolás európai alapját a PSD2 teremtette meg: az ügyfél hozzájárulásával és erős ügyfélhitelesítés mellett engedéllyel rendelkező harmadik felek API-kon keresztül hozzáférhetnek bizonyos bankszámla-adatokhoz, illetve fizetést kezdeményezhetnek.
A két legfontosabb fogalom:
- AIS (Account Information Services): egyenlegek és tranzakciók lekérdezése, több bankszámla egy helyen, riportolás és automatizáció.
- PIS (Payment Initiation Services): átutalás indítása a felhasználó banki jóváhagyásával, jellemzően számláról számlára logikával.
A kihívás: kötelező, de nem ösztönző
A bankoknak az open banking sokáig elsősorban kötelezettség volt, nem pedig üzleti lehetőség. Ez a gyakorlatban sokszor abban látszott, hogy az API-k minősége és fejlesztési prioritása nem mindig találkozott a fintech-ek és a felhasználók elvárásaival. A jelenséget Marthi Dániel, a Finqware magyarországi képviselője így foglalta össze:
„Tipikus tyúk vagy tojás probléma: az API-k nem működnek, így nem használja senki. Ha nem használja senki, minek fejleszteni.”
A tapasztalat ugyanakkor az, hogy a helyzet akkor tud érdemben elmozdulni, amikor nem általános innovációs ígéretekkel, hanem konkrét, éles igényekkel és már működő megoldással érkezik egy szolgáltató. A Finqware szerint náluk is ez volt a fordulópont, és az is számított, hogy Magyarországon a bankok felé már a kezdetektől nagyvállalati igényekkel érkeztek.
„Egy működő megoldást hoztunk a piacra, és már kezdetben vezető nagyvállalatokkal karöltve fordultunk a bankok felé.” – Marthi Dániel, Finqware
A logika egyszerű: ha a bank azt látja, hogy a csatlakozás nem elméleti, hanem meghatározó vállalati ügyfelek napi pénzügyi folyamatait érinti, akkor a minőség és az üzemeltetés is más súlyt kap. Marthi Dániel szerint erre jó példa, hogy amikor olyan vállalatok, mint a MOL Csoport, NEPI Rockcastle, KÉSZ Csoport, Bayer Construct vagy a BDPST jelezték a stabil, üzemi szinten használható API-k iránti igényt, érezhetően változott a bankok fejlesztési prioritása és fókusza.
Eredmények: az open banking érettsége három szinten
Az open banking akkor „működik”, amikor konkrét használat és kézzelfogható ügyfélérték látszik. Ma már ez több szinten is igaz: lakossági oldalon a kényelem dominál, a KKV-knál a pénzügyi adminisztráció csökkentése, a nagyvállalatoknál pedig a treasury kontroll, a napközbeni rálátás és a manuális adatgyűjtés kiváltása.
Lakossági: multibanking, ami már nem csak ígéret
Lakossági oldalon az egyik legérthetőbb élmény a multibanking: a felhasználó egy helyen szeretné látni a pénzügyeit, különösen akkor, ha több banknál is van számlája. Magyarországon erre már banki oldalon is vannak kézzelfogható példák: az OTP OpenBank és a K&H multibank funkciók lényege, hogy külső számlák is megjeleníthetők a banki digitális felületeken.
A multibank nézet mellett fontos trend, hogy a banki adat egyre gyakrabban válik más folyamatok bemenetévé. Az Aggreg8 a hazai piacon régóta jelen van számlainformációs megoldásokkal, és a Cofidis hitelbírálati folyamataiban is megjelent a tranzakcióadatok bekérése az ügyfél hozzájárulásával, ami egyszerűsítheti az igazolásokat és gyorsíthatja az ügyintézést.
KKV: kevesebb adminisztráció, több automatizáció
A KKV-k világában az open banking értéke tipikusan a hétköznapi pénzügyi adminisztrációban jön ki: a banki tranzakciók és a számlázás, könyvelés összekötésében.
A Számlázz.hu Autokassza például képes a beérkező utalásokat számlákkal párosítani és automatikusan frissíteni a fizetettségi státuszt.
Hasonló logikával segít a Billingo Bankszinkron is, ahol a banki tranzakciók összeköthetők a számlákkal, és automatizálható a státuszkövetés.
A könyvelési és pénzügyi folyamatok felől nézve ugyanez a logika jelenik meg az Acounto bankszámlabekötésnél is.
Ezek a példák ugyanarra a KKV-s alapproblémára adnak választ: a banki adat ne legyen külön világ. Legyen része a számlázásnak, a könyvelésnek, a pénzügyi kontrollnak, és ott csökkentse a manuális munkát, ahol a legtöbb idő szokott elmenni.
Nagyvállalat: cash visibility és treasury automatizáció
Nagyvállalati környezetben az open banking értéke a treasury működésben jelenik meg: sok bankszámla, több bank, több entitás, napi riportok és egyeztetések. Itt a kulcs az átláthatóság és a kontroll, illetve az, hogy mennyi manuális munka marad a banki adatok összegyűjtésében.
Ebben segít a Finqware FinqTreasury megoldása: vállalati multibanking felületként egy helyre rendezi a különböző bankoknál vezetett számlák adatait, és egységesen feldolgozhatóvá teszi azokat a treasury és pénzügyi csapatok számára. Ha a banki adatok automatizáltan jutnak el az ERP-be és a kapcsolódó pénzügyi rendszerekbe, kevesebb idő megy el adatgyűjtésre, és több marad a zárás, az egyeztetés és a döntéstámogatás minőségi javítására.
A Finqware által megosztott, magyarországi éles működésből származó adatok alapján (2025 vége–2026 eleje) a lefedettség és a használat már érett szakaszt jelez:
- 90% feletti nagyvállalati AIS lefedettség, 9 meghatározó bank csatlakoztatva: OTP, MBH, Erste, Raiffeisen, UniCredit, K&H, CIB, ING, Gránit
- 1000+ csatlakoztatott számla
- napi ≈45 000 tranzakciós tétel
- havi ≈635 000 API-hívás
Ezek a volumenek jól mutatják, hogy a technológia már nem elmélet, hanem napi operációt támogató infrastruktúra. Vannak bankonként eltérő implementációk és időszakos stabilitási különbségek, de a trend egyértelmű: ahol megjelenik a valódi vállalati igény és a rendszeres használat, ott az open banking minősége is kénytelen feljebb lépni.
Ami még hátra van: PIS, fizetéskezdeményezés
Az AIS és a PIS két külön világ: míg AIS-nél a fő kérdés az adat elérése és feldolgozhatósága, PIS-nél tranzakciót indítunk, ami nagyobb kockázatot, több állapotkezelést és szigorúbb felhasználói elvárásokat jelent. Emiatt a PIS oldalon ma még kevesebb a széles körben bevezetett, stabilan futó use case. Ugyanakkor kevesebb szereplő rendelkezik PIS-engedéllyel, ami szűkebb ökoszisztémát, kevesebb éles megoldást és lassabb piaci fejlődést eredményez.
A Finqware-nél ezért 2026-ban kiemelt fókusz a PIS csatornák kiépítése és stabilizálása. Ennek két kézzelfogható eleme a FinqTreasury Payments modul, amely a vállalati fizetési csomagok kezelését és jóváhagyását hozza egységes folyamatba, illetve a FinqLink, egy A2A fizetési megoldás, ahol a fizetés átutalásként történik, a jóváhagyás pedig közvetlenül a mobilbankban vagy a banki felületen megy végbe.
A jövő: ha stabil az alap, felgyorsul az építkezés
Az open banking most érkezett meg abba a fázisba, ahol a működőképesség önmagát tudja erősíteni: több stabil éles megoldás több forgalmat és visszajelzést hoz, ami javítja a banki API-k minőségét, a jobb API-k pedig újabb termékeket és még több használatot tesznek lehetővé. Ehhez közös munka kell banki és fintech oldalon, valamint következetes piacfejlesztés a szabályozóval együtt, hogy a magyar ökoszisztéma ne maradjon le régiós szinten sem.
Ebben extra lendületet adhat a 2025 végén megszületett PSD3-megállapodás: a fizetési piac több területét érintő változások mellett várhatóan az open bankinget lassító akadályok csökkentésével és a kiszámíthatóbb keretek erősítésével is hozzájárulhat ahhoz, hogy a megoldások gyorsabban tudjanak skálázódni.
Összességében 2026-ra kijelenthető: az open banking működik. A kérdés most már nem az, hogy van-e értelme, hanem az, hogy a stabilitás és az egységesség javulásával milyen gyorsan tud tovább skálázódni, és mennyi új megoldás épülhet rá a lakossági, a KKV és a nagyvállalati oldalon.
(Borítókép: AI generált)
Szólj hozzá