A digitális euró bevezetéséről szóló jogszabályok végső egyeztetései már zajlanak, így ha a folyamat a tervek szerint halad, az euróövezet lakói néhány éven belül egy új típusú fizetőeszközt használhatnak. Az Európai Központi Bank célja a készpénz digitális megfelelőjének létrehozása, ugyanakkor a bírálók attól tartanak, hogy a rendszer minden korábbinál nagyobb rálátást biztosíthat a hatóságoknak az emberek pénzügyi tranzakcióira.
Mit jelentene a digitális euró?
A digitális euró egy központi bank által kibocsátott digitális fizetőeszköz, vagyis egy úgynevezett CBDC (Central Bank Digital Currency). A jelenlegi bankszámlapénztől abban térne el, hogy nem egy kereskedelmi bankkal szembeni követelést testesítene meg, hanem közvetlenül az Európai Központi Bank által kibocsátott jegybankpénz lenne, ugyanúgy, mint a ma használatos készpénz.
Az elképzelések szerint a felhasználók továbbra is saját bankjuk vagy fizetési szolgáltatójuk felületén keresztül érnék el a digitális eurót. A pénzt elektronikus pénztárcában tárolhatnák, és felhasználhatnák üzletekben, online vásárlások során vagy akár közvetlenül két magánszemély közötti fizetésekre is.
Az EKB következetesen hangsúlyozza, hogy a digitális euró nem a készpénz kiváltására szolgálna, hanem annak digitális kiegészítője lenne. A kezdeményezés célja, hogy a lakosság a digitális gazdaságban is közvetlenül jegybankpénzzel fizethessen, miközben a készpénz szerepe fokozatosan visszaszorul.
Az európai pénzügyi önállóság erősítése a cél
Az Európai Központi Bank szerint a digitális euró egyik legfontosabb indoka, hogy Európa jelenleg jelentős mértékben támaszkodik Európán kívüli fizetési infrastruktúrákra. A Visa és a Mastercard meghatározó szerepe, valamint az amerikai dollárhoz kötött stablecoinok egyre gyorsabb terjedése miatt Brüsszel és Frankfurt is fontosnak tartja az európai pénzügyi szuverenitás megerősítését.
Christine Lagarde, az EKB elnöke korábban arra is rámutatott, hogy a kontinens fizetési infrastruktúrájának jelentős része jelenleg nem európai szereplők kezében van. A digitális euró hosszú távon olyan alternatívát kínálhatna, amely mérsékelheti ezt a függőséget.
A kezdeményezés több fogyasztóvédelmi szervezet támogatását is élvezi. Véleményük szerint a digitális euró biztonságosabb és szélesebb körben elérhető digitális fizetési lehetőséget teremthet, különösen azok számára, akik jelenleg nehezebben jutnak hozzá korszerű pénzügyi szolgáltatásokhoz.
Az adatvédelem körül zajlik a legélesebb vita
Miközben az EKB a fizetési rendszer korszerűsítését emeli ki, a digitális euró bírálói szerint a projekt ennél jóval nagyobb horderejű következményekkel járhat.
A kritikusok attól tartanak, hogy egy központi bank által kibocsátott digitális pénz technológiai szempontból lehetőséget teremthet a tranzakciók részletes nyomon követésére, sőt szélsőséges esetben akár egyes fizetések korlátozására vagy leállítására is.
Az Európai Központi Bank ezt egyértelműen cáfolja. Álláspontja szerint az offline fizetések a készpénzhez hasonló adatvédelmi szintet biztosítanának, és a jegybank nem férne hozzá a felhasználók személyes tranzakciós adataihoz.
Ennek ellenére az adatvédelmi kérdések az uniós felügyeleti szervek figyelmét is felkeltették. Az Európai Adatvédelmi Testület és az Európai Adatvédelmi Biztos egyaránt hangsúlyozta, hogy a digitális euró csak akkor nyerheti el a lakosság bizalmát, ha működését szigorú adatvédelmi garanciák védik.
Nemcsak a kriptoszektor fogalmaz meg kifogásokat
A digitális euróval kapcsolatos fenntartások nem kizárólag a kriptovaluták hívei körében jelentek meg. Több kereskedelmi bank is óvatosan viszonyul a projekthez.
Aggályaik szerint, ha a lakosság megtakarításainak egy részét digitális euróban tartaná, csökkenhetne a bankbetétek állománya. Ez mérsékelhetné a hitelezési kapacitást, és növelhetné a pénzügyi rendszer sérülékenységét.
Az EKB ezért korlátozná, hogy egy felhasználó legfeljebb mekkora összeget tarthat digitális euróban. Emellett a digitális egyenlegek – a készpénzhez hasonlóan – nem kamatoznának. Ezekkel az intézkedésekkel a jegybank célja a kereskedelmi bankokból történő tömeges betétkivonás megelőzése.
Jelentős beruházást igényelhet a rendszer
A digitális euró megvalósítása komoly pénzügyi ráfordítást igényel. Az Európai Központi Bank becslése szerint a rendszer kiépítése körülbelül 1,3 milliárd euróba kerülhet, míg az éves üzemeltetés költsége meghaladhatja a 320 millió eurót.
A fejlesztések ugyanakkor nemcsak az EKB-t érintenék. A kereskedelmi bankoknak és a fizetési szolgáltatóknak is jelentős informatikai beruházásokat kellene végrehajtaniuk. Az EKB számításai alapján az integráció költsége a bankszektor számára 4,6 és 6,9 milliárd dollár közé tehető.
A végső döntés még nem született meg
A digitális euró bevezetése továbbra sem tekinthető eldöntött kérdésnek. Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a tagállamok jelenleg is a végleges jogszabályi keretek kialakításán dolgoznak, és várhatóan még az év vége előtt megszülethet az erről szóló megállapodás.
Amennyiben ez megtörténik, a végső döntést az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa hozza meg. A jelenlegi ütemterv szerint 2027-ben születhet határozat a kibocsátásról, míg a digitális euró legkorábban 2029 körül jelenhet meg a mindennapi fizetésekben.
Bár a projekt még számos nyitott kérdést tartogat, már most egyértelmű, hogy kevés európai pénzügyi kezdeményezés váltott ki ekkora szakmai és társadalmi vitát. Támogatói egy korszerűbb és önállóbb európai fizetési rendszer lehetőségét látják benne, ellenzői viszont attól tartanak, hogy a digitális euró hosszú távon alapjaiban alakíthatja át a pénzhasználatot és a pénzügyi magánszférához való viszonyt.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá