A kínai pénzügyminisztérium és az állami adóhatóság július végén minden korábbinál részletesebb útmutatást adott ki arról, miként kell adózni a külföldi trustokban tartott vagyon után. Korábban ezen konstrukciók adózási szabályai nem voltak egyértelműek, ami hozzájárult ahhoz, hogy rendkívül népszerűvé váljanak a kínai milliárdosok körében. Sokan vállalati részesedéseiket, családi vagyonukat és egyéb befektetéseiket is ilyen formában kezelték.
Az új előírások alapján a vagyonkezelő alapok teljes életciklusa – a létrehozástól a nyereség felosztásán át egészen a megszüntetésig – 20 százalékos adókötelezettség alá esik. Azoknak, akik 2023. január 1-je óta helyeztek át vagyont offshore trustokba, legkésőbb október 22-ig, vagyis 90 napon belül rendezniük kell esetleges adótartozásukat, és be kell nyújtaniuk a szükséges bevallásokat. A késedelmes teljesítés további pénzügyi terheket vonhat maga után.
Feszültség Hongkongban és Szingapúrban
A bejelentés jelentős bizonytalanságot okozott Hongkongban és Szingapúrban, amelyek hosszú ideje a kínai vagyonos családok legfontosabb offshore központjai közé tartoznak.
Clifford Ng, a hongkongi Zhong Lun ügyvédi iroda partnere szerint ügyfelek, vagyonkezelők és tanácsadók egyaránt meglepetéssel fogadták az új szabályozást.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Kia Meng Loh, a szingapúri Dentons Rodyk ügyvédi iroda vezető partnere is. Elmondása szerint az elmúlt napokban folyamatosan érkeztek a megkeresések vagyonos családoktól, privátbankoktól, vagyonkezelő cégektől és biztosítóktól. Az érintettek arra keresik a választ, hogy rájuk is kiterjednek-e az új előírások, mekkora adófizetési kötelezettséggel számolhatnak, illetve miként tudják még a türelmi idő lejárta előtt rendezni kötelezettségeiket. Többen már befektetéseik részleges értékesítését is fontolgatják.
Loh szerint a mostani intézkedés mérföldkőnek tekinthető a kínai kötődésű magánvagyon-tervezés történetében.
Több százmilliárd dollárnyi vagyon kerülhet célkeresztbe
A szabályozás hatása rendkívül jelentős lehet. A KPMG és a Hong Kong Trustees’ Association adatai alapján 2023 végén kizárólag Hongkongban mintegy 5,2 ezer milliárd hongkongi dollár, vagyis körülbelül 667 milliárd amerikai dollár értékű vagyont kezeltek trustokban. Az eszközállomány 55 százaléka kínai vagy hongkongi befektetésekből állt.
A jelentés szerint továbbra is a szárazföldi Kína jelenti a legfontosabb növekedési piacot a vagyonkezelési szektor számára. Hongkong mellett Szingapúr, a Kajmán-szigetek és a Brit Virgin-szigetek is kiemelt célpontjai a tehetős kínai családoknak.
A KPMG idei elemzése szerint egyre több ügyfél ítéli Szingapúrt politikailag stabilabbnak és kiszámíthatóbbnak Hongkongnál. A szingapúri jegybank szerint ezt a szigorú szabályozás, az erős jogbiztonság, valamint a fejlett pénzügyi és vagyonkezelési ökoszisztéma biztosítja. Hongkong ezzel szemben adókedvezményekkel és új ösztönzőkkel kívánja tovább erősíteni pozícióját a nemzetközi vagyonkezelési piacon.
Peking új adóbevételeket keres
Az intézkedés hátterében elsősorban a kínai költségvetés romló helyzete áll. Az ingatlanpiaci válság következtében jelentősen visszaestek a földértékesítésekből származó állami bevételek, amelyek korábban fontos szerepet játszottak az államháztartás finanszírozásában. Emiatt a külföldön felhalmozott magánvagyon egyre vonzóbb adóztatási célponttá vált.
A hatóságok már a hivatalos szabályozás megjelenése előtt is vizsgálták az offshore trustokat Sanghajban, Sencsenben és Csiangszu tartományban, egyes esetekben pedig már akkor is 20 százalékos adót állapítottak meg.
Mindeközben a kínai személyijövedelemadó-bevételek 2026 első hat hónapjában 13,1 százalékkal emelkedtek, miközben a kiskereskedelmi forgalom csak minimális növekedést mutatott.
Peking emellett a tőkekiáramlás ellenőrzését is fokozza. Az év elején például három határokon átnyúló online brókercég működését is megtiltotta az országban.
Sokaknak gyorsan kell készpénzt előteremteni
Az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az érintetteknek rövid idő alatt kell előteremteniük az adófizetéshez szükséges összeget.
Richard Grasby, az Appleby hongkongi ügyvédi iroda partnere szerint a kínai adóhatóságnak benyújtott adatoknak teljes mértékben összhangban kell lenniük azokkal az információkkal, amelyeket a külföldi pénzügyi intézmények a Common Reporting Standard (CRS) keretében már továbbítottak Pekingnek. Kína 2018 óta tagja ennek a nemzetközi adóinformáció-csere rendszernek.
A vagyon értékének meghatározása ugyanakkor sok esetben komoly nehézséget okoz. Az offshore trustokban gyakran vállalati részesedések vagy ingatlanok találhatók, amelyek értékelése összetett, értékesítésük pedig időigényes. Emellett sok esetben a régi banki vagy befektetési dokumentumok sem állnak már rendelkezésre.
Grasby arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben valaki magából a trustból vesz fel pénzt az adó megfizetésére, az akár újabb adófizetési kötelezettséget is keletkeztethet.
Kia Meng Loh szerint ügyfeleik jelenleg többféle megoldást vizsgálnak, beleértve az eszközértékesítést, a vagyonkivonást, különféle finanszírozási konstrukciókat vagy akár a részletfizetés lehetőségét.
Ryan Lin, a szingapúri Bayfront Law igazgatója szerint ügyfelei többsége várhatóan portfóliója egy részének értékesítésével teremti elő a szükséges forrásokat. Elsősorban a hongkongi és a kínai A-részvények kerülhetnek piacra, mivel ezek rendelkeznek a legnagyobb likviditással.
Nyomás alá kerülhet a hongkongi részvénypiac
A Citigroup közgazdásza, Xiangrong Yu úgy véli, hogy az új szabályozás elsősorban a hongkongi tőzsdét érintheti érzékenyen, mivel számos kínai vállalat alapítója offshore trustokon keresztül birtokolja részesedését. A szakértő szerint a 90 napos megfelelési időszak kényszerű vagy megelőző részvényeladásokat válthat ki.
Más piaci elemzők ugyanakkor kevésbé borúlátók. Edith Qian, a CGS International stratégája szerint a legtöbb nagy kínai vállalat már jóval 2023 előtt tőzsdére lépett, ezért ezek esetében korlátozottabb lehet a szabályozás hatása.
Dominic Chiu, az Eurasia Group elemzője inkább egyszeri eladási hullámra számít, mint tartós piaci gyengülésre. Emlékeztetett arra is, hogy egy korábbi kormányzati bejelentés alapján bizonyos esetekben akár ötéves részletfizetés is engedélyezhető.
Jelenleg ugyanakkor semmi sem utal arra, hogy tömeges vagyonkivonás kezdődne. Egy trust megszüntetése ugyanis éppen azt az adókötelezettséget idézheti elő, amelyet a tulajdonosok szeretnének elkerülni. Emellett a 20 százalékos kínai adókulcs továbbra is jóval alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban alkalmazott legmagasabb, 37 százalékos szövetségi jövedelemadó.
A külföldi állampolgárság vagy lakóhely megszerzése sem feltétlenül jelent megoldást. A szakértők szerint azok, akik gazdasági érdekeltségeik túlnyomó részét továbbra is Kínában tartják, változatlanul kínai adórezidensnek minősülhetnek.
„Egy második útlevél önmagában még nem jelent adóstratégiát” – fogalmazott Kia Meng Loh.
Michael Olesnicky, a Baker McKenzie vezető tanácsadója szerint az offshore trustok továbbra is fontos szerepet tölthetnek be a vagyonvédelemben, a generációváltás megtervezésében és a hosszú távú vagyonmegőrzésben, ugyanakkor adóoptimalizálási eszközként már nem tekinthetők olyan hatékonynak, mint korábban.
Abban azonban a szakértők egyetértenek, hogy minden olyan kínai állampolgárnak, aki offshore trusttal rendelkezik, mielőbb felül kell vizsgálnia adózási helyzetét.
Clifford Ng szerint már önmagában a szükséges dokumentumok és adatok összegyűjtése is komoly kihívást jelenthet. Elképzelhető, hogy egyes esetekben a 90 napos határidő alatt szinte lehetetlen lesz minden előírásnak maradéktalanul megfelelni.
(Forrás: CNBC)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá