Ezek az előírások nem elsősorban a fejlesztők belső működését szabályozzák, hanem azt kívánják biztosítani, hogy a nyilvánosság számára egyértelmű legyen, mikor kommunikál mesterséges intelligenciával, illetve mikor találkozik AI által előállított tartalommal. Az Európai Bizottság júliusban külön iránymutatást, valamint egy önkéntes gyakorlati kódexet is közzétett, amelyek részletesebben meghatározzák az elvárásokat.
Kikre vonatkoznak a szabályok?
A kötelezettségek alapvetően két szereplő között oszlanak meg. Az egyik csoportot a szolgáltatók, vagyis a providerek jelentik: ők azok, akik az AI-rendszert fejlesztik, és saját nevük alatt hozzák forgalomba. A másik csoport az üzembe helyezőké, illetve alkalmazóké, azaz a deployereké, akik szakmai vagy üzleti tevékenységük során ténylegesen használják ezeket a rendszereket.
A szabályozás tehát messze nem kizárólag a nagy technológiai vállalatokat érinti. Egy reklámügynökség, webáruház, médiaszolgáltató vagy HR-cég is az AI Act hatálya alá kerülhet, ha például ügyfélszolgálati chatbotot működtet, vagy generatív mesterséges intelligenciával készít tartalmakat. Az sem jelent automatikus kivételt, ha a szolgáltató az Európai Unión kívül működik: amennyiben a rendszer kimenetét az EU-ban használják, a kötelezettségek továbbra is alkalmazandók.
AI Act: 4 terület, amelyre különösen érdemes figyelni
Az első fontos terület a chatbotok és hangasszisztensek egyértelmű megjelölése. Ha a felhasználó közvetlenül mesterséges intelligenciával kommunikál, erről már az első interakció alkalmával világos tájékoztatást kell kapnia. Ez alól csak akkor lehet kivétel, ha egy átlagosan tájékozott felhasználó számára eleve nyilvánvaló, hogy AI-rendszerrel beszél. A tájékoztatást nem elegendő például a láblécben vagy az általános szerződési feltételek között elrejteni.
A második kötelezettség a generatív tartalmak géppel olvasható megjelölésére vonatkozik. A mesterséges intelligenciával létrehozott hang-, kép-, videó- és szöveges kimeneteket a szolgáltatónak olyan módon kell megjelölnie, hogy azok technikai eszközökkel, automatikusan is felismerhetők legyenek.
A harmadik fontos elem a deepfake-tartalmak látható címkézése. Ezeknél az üzembe helyező felelőssége, hogy az emberi felhasználó számára is jól érzékelhető jelzés kerüljön azokra a mesterségesen létrehozott vagy manipulált felvételekre, amelyek valósághűnek tűnnek. Ez történhet például felirattal, hallható figyelmeztetéssel vagy tartós vizuális jelöléssel.
A negyedik terület az érzelemfelismerő és biometrikus kategorizáló rendszerek használata. Az érintetteket tájékoztatni kell arról, ha ilyen rendszer működik velük kapcsolatban. Külön szabály vonatkozik a közérdekű témákban közzétett, AI által generált szövegekre is: ezeket szintén jelölni kell, kivéve akkor, ha valódi szerkesztői ellenőrzésen mentek keresztül, és egy természetes vagy jogi személy felelősséget vállal a tartalmukért.
Nem minden AI-követelmény lép életbe egyszerre
Augusztus 2. a kötelezettségek alkalmazásának kezdő időpontja, de a már piacon lévő generatív AI-rendszerek bizonyos esetekben átmeneti időszakot kaptak. A megjelölési követelményeknek ezeknek a rendszereknek 2026. december 2-ig kell megfelelniük.
A határidő előtt létrehozott tartalmakat nem szükséges visszamenőlegesen felcímkézni. A magasabb kockázatú, illetve termékekbe beépített AI-rendszerek esetében pedig további, 2027-re és 2028-ra eső határidők alkalmazandók.
Mi történik, ha egy vállalat nem felel meg?
Az AI Act átláthatósági előírásainak megsértése jelentős pénzügyi következményekkel járhat. A bírság felső határa 15 millió euró vagy a vállalat globális éves árbevételének 3 százaléka lehet, attól függően, hogy melyik összeg magasabb. A tiltott AI-gyakorlatok esetében ennél is magasabb, legfeljebb 35 millió eurós vagy a globális éves árbevétel 7 százalékának megfelelő bírság szabható ki.
A szabályok végrehajtását a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok végzik, amelyek augusztus 2-tól gyakorolják ezeket a jogköreiket. Magyarországon a végrehajtásért az NMHH felel, a regisztrációtól kezdve a piacfelügyeleten át egészen a szankciók alkalmazásáig.
A gyakorlati kockázatot tovább növeli, hogy a hazai vállalatok jelentős része még mindig nem mérte fel pontosan, milyen új kötelezettségekkel kell számolnia.
Mit érdemes most megtenni?
Az első lépés egy átfogó belső leltár elkészítése. Érdemes feltérképezni, hogy a szervezet mely pontjain működik ügyfelekkel kommunikáló chatbot, hol készül generatív mesterséges intelligencia segítségével szöveg, kép vagy hang, illetve hol használnak biometrikus vagy érzelemfelismerő megoldásokat.
Ezt követően szükséges beépíteni a megfelelő jelölési mechanizmusokat. Ez jelentheti például az AI-használatra vonatkozó tájékoztatást a chatbot nyitóüzenetében, a generált tartalmak megfelelő metaadatokkal történő ellátását vagy a deepfake-tartalmak egyértelmű vizuális megjelölését.
Fontos továbbá a felelősségi körök tisztázása is, hiszen ugyanazon AI-eszköz esetében eltérő kötelezettségek terhelhetik a szolgáltatót és az üzembe helyezőt.
A pénzügyi szektorban különösen nagy figyelmet érdemel az ügyfélkommunikáció, valamint az automatikusan generált tájékoztató szövegek megfelelő megjelölése, mivel ezek a leggyakrabban használt és egyben a legkönnyebben ellenőrizhető felületek közé tartoznak.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá