A könnyű hozzáférésnek azonban komoly kockázata is lehet. A brit TSB felmérése szerint azoknak a briteknek, akik az elmúlt évben közösségi médiában látott pénzügyi tanácsok alapján hoztak döntést, több mint fele végül pénzügyi veszteséget szenvedett el.
A közel kétezer brit felnőtt bevonásával készült kutatás szerint a válaszadók egyharmada követett valamilyen, közösségi médiában látott pénzügyi tanácsot az elmúlt 12 hónapban. Az érintettek 56 százaléka pénzt veszített, átlagosan csaknem 700 fontot.
A fiatalabb korosztály hallgat leginkább az online tanácsokra
A közösségi média szerepe nem minden korosztály esetében azonos, ha pénzügyi döntésekről van szó. A kutatás alapján a 25–34 évesek különösen fogékonyak az online tanácsokra: közel minden második válaszadó cselekedett valamilyen, közösségi médiában látott pénzügyi javaslat alapján az elmúlt egy év során.
Leggyakrabban a megtakarítással kapcsolatos tippek ösztönözték őket konkrét lépésekre, ezekre a korosztály 27 százaléka reagált. A befektetési tanácsok esetében 18 százalék volt ugyanez az arány.
Az idősebb korosztályok jóval óvatosabbnak mutatkoztak. A 45–54 évesek 22 százaléka, míg az 55 év felettiek mindössze 18 százaléka hozott pénzügyi döntést közösségi médiában látott tanácsok hatására.
Az eredmények azért is figyelemre méltók, mert a közösségi média pénzügyi szerepe az elmúlt években jelentősen átalakult. A platformokon ma már messze nem csak bankok, pénzügyi szolgáltatók vagy szakértők beszélnek megtakarításról és befektetésről. Tartalomgyártók és úgynevezett finfluencerek is hatalmas közönséget érhetnek el, miközben szakmai hátterük és az általuk megosztott információk megbízhatósága korántsem mindig egyértelmű.
Sokan megbíznak abban, amit a közösségi médiában látnak
A TSB kutatásának egyik legérdekesebb megállapítása a bizalom szintjéhez kapcsolódik. Azok közül, akik már találkoztak pénzügyi tanácsokkal a közösségi médiában, több mint minden második válaszadó megbízhatónak tartotta ezeket a tartalmakat. A 25–34 éves korosztály körében ez az arány már közel 75 százalék volt.
Ezzel párhuzamosan komoly hiányosság látható a források ellenőrzésében. A válaszadók közel fele nem tudja, hogyan győződhetne meg annak a személynek a szakmai hátteréről és hitelességéről, aki az interneten befektetési tanácsokat ad.
Ez különösen nagy kockázatot jelenthet a befektetéseknél. Egy rövid videó vagy látványos közösségi médiás bejegyzés könnyen keltheti megalapozott szakmai tanács benyomását, miközben a felhasználó számára nem feltétlenül derül ki, hogy a készítő milyen tapasztalattal rendelkezik, milyen érdekeltségei vannak, vagy egyáltalán jogosult-e pénzügyi tanácsadásra.
Már az AI-tól is pénzügyi tanácsot kérünk
A közösségi média mellett egy másik technológia is gyorsan megjelent a pénzügyi információszerzés eszköztárában. A megkérdezettek negyede már mesterséges intelligenciát is használt pénzügyi tanácsadás céljából. A 25–34 évesek körében ennél jóval magasabb, 43 százalékos arányt mértek.
A mesterséges intelligencia használata önmagában nem feltétlenül jelent problémát. Az AI segíthet pénzügyi fogalmak megértésében, információk rendszerezésében vagy különböző lehetőségek összehasonlításában. Más a helyzet azonban akkor, amikor valaki egy konkrét pénzügyi döntést kizárólag a mesterséges intelligencia válaszára alapoz.
A kutatás szerint ráadásul a válaszadók több mint fele nem biztos abban, hogy felismerné a mesterséges intelligenciával létrehozott pénzügyi tartalmakat. Ahogy AI segítségével egyre könnyebb professzionálisnak tűnő szövegeket, képeket és videókat készíteni, úgy a tartalom megjelenése egyre kevesebbet mond el annak tényleges megbízhatóságáról.
Nem mindegy, kitől érkezik a tanács
Carys Barnes, a TSB folyószámlákért és megtakarításokért felelős vezetője szerint a közösségi média és a mesterséges intelligencia alapjaiban változtatja meg, hogyan jutunk pénzügyi információkhoz. Ennek egyik előnye, hogy olyan ismeretek is szélesebb társadalmi csoportok számára válhatnak elérhetővé, amelyekhez korábban nehezebb volt hozzáférni. A könnyebb hozzáférés azonban önmagában nem jelent jobb minőségű információt.
Barnes arra figyelmeztetett, hogy az interneten megjelenő pénzügyi tartalmak nem feltétlenül pontosak vagy pártatlanok, és az sem biztos, hogy készítőik valóban a felhasználók érdekeit tartják szem előtt. Éppen ezért fontos, hogy egy pénzügyi döntés előtt más, megbízható forrásokból is ellenőrizzük az állításokat.
A TSB adatai alapján erre különösen a fiatalabb felhasználók esetében lenne nagy szükség. Ha valaki pénzügyi ismereteinek jelentős részét közösségi platformokról szerzi, kulcsfontosságúvá válik, hogy különbséget tudjon tenni egy hasznos ismeretterjesztő tartalom, egy reklám, egy megalapozatlan vélemény és egy valódi szakértői tanács között.
A pénzügyi edukáció feladata ezért ma már nem merül ki abban, hogy megtanítsa a megtakarítás, a hitelfelvétel vagy a befektetés alapjait. Egyre fontosabb része annak megértése is, hogyan ellenőrizzük egy online forrás hitelességét, mikor érdemes fenntartásokkal kezelni egy túlságosan jól hangzó ajánlatot, és mikor célszerű szakember segítségét kérni.
A közösségi média minden korábbinál több pénzügyi információt tett könnyen hozzáférhetővé. Annak eldöntése azonban, hogy ezek közül melyik megbízható, és melyikre érdemes valóban hallgatni, továbbra is a felhasználóra marad.
(Forrás: Finextra)
(Címlapkép: Depositphotos)
Szólj hozzá