Az erről szóló forgatókönyvek gyakran Satoshi Nakamoto vagyonával kezdődnek: ha valaki hozzáférést szerezne a Bitcoin megalkotójának tulajdonított tárcákhoz, több tízmilliárd dollár értékű, hosszú ideje mozdulatlan bitcoin kerülhetne hirtelen a piacra.
A valóság azonban ennél jóval kevésbé látványosan is alakulhat. Ha valaki valóban birtokába jutna egy olyan kvantumszámítógépnek, amely képes megtörni a jelenleg használt nyilvános kulcsú kriptográfiát, valószínűleg nem azzal kezdené, hogy ezt az egész világgal közli. Sokkal ésszerűbb lenne csendben kihasználni a technológiai előnyt.
Éppen ezért könnyen elképzelhető, hogy a kvantumfenyegetés első jele nem egy történelmi léptékű bitcoinlopás lesz, hanem néhány furcsa, első látásra egymástól független incidens.
A támadás, amely után alig marad nyom
A kvantumszámítógépek jelentette kriptográfiai veszély alapvetően eltér egy hagyományos kibertámadástól. Egy hackernek ma jellemzően valamilyen biztonsági rést kell kihasználnia, kártékony programot kell telepítenie, hozzáférési adatokat kell megszereznie, vagy rá kell vennie az áldozatot arra, hogy kiadja a szükséges információkat. Egy kellően fejlett kvantumszámítógép esetében azonban teljesen más lehet a helyzet.
Christopher Smith, a Quantus Network vezérigazgatója és társalapítója szerint egy ilyen gép elméletileg képes lehet arra, hogy a blokkláncon elérhető nyilvános kulcsból kiszámítsa a hozzá tartozó privát kulcsot. Ebben az esetben a támadónak nem feltétlenül kellene feltörnie egy kriptotőzsde rendszerét, megfertőznie egy számítógépet vagy fizikailag hozzáférnie egy hardvertárcához. Elég lenne megszereznie azt a kulcsot, amellyel jogosultként aláírhatja a tranzakciót.
Ez különösen kellemetlen helyzetet teremtene a biztonsági szakemberek számára. Egy hagyományos támadás után rendszerint megpróbálják rekonstruálni, milyen útvonalon jutott be az elkövető a rendszerbe. Egy kvantumtámadás esetén viszont éppen az lehet az egyik legfontosabb jel, hogy semmilyen hagyományos betörésre utaló bizonyíték nem marad.
Ezért lehet különösen nehéz felismerni a „Q-day”, vagyis annak a hipotetikus napnak az eljövetelét, amikor a kvantumszámítógépek már képesek lesznek feltörni a széles körben alkalmazott nyilvános kulcsú kriptográfiát.
Miért nem Satoshi bitcoinjai lennének az első célpontok?
A Bitcoin esetében szinte automatikusan Satoshi Nakamoto vagyonát szokás említeni. A Bitcoin létrehozójához kapcsolt érmék értéke a cikk írásakor mintegy 63 milliárd dollár körül mozog. Ha ezek a coinok váratlanul megmozdulnának, azt szinte azonnal észrevenné az egész kriptopiac.
Éppen ez lehet az egyik oka annak, hogy egy valódi támadó számára nem feltétlenül jelentenének ideális első célpontot.
Aki elsőként jutna hozzá egy működőképes, kriptográfiai rendszerek feltörésére alkalmas kvantumszámítógéphez, rendkívül értékes technológiai képességet birtokolna. Ennek felfedése azonnal riadót fújna a kormányoknál, a pénzügyi intézményeknél, a technológiai vállalatoknál és a blokklánc-hálózatoknál. Elindulna a sérülékeny rendszerek gyorsított lecserélése, a veszélyeztetett eszközök mozgatása és a posztkvantum-megoldások bevezetése.
Sokkal racionálisabb stratégia lehetne ezért úgy kihasználni ezt az előnyt, hogy senki ne tudja biztosan, mi történt.
Smith szerint ráadásul nem feltétlenül a kriptovaluták jelentenék a legértékesebb célpontokat. Katonai rendszerek, államtitkok és más érzékeny infrastruktúrák ugyanúgy szóba jöhetnének. Ha pedig valaki mégis blokkláncokat támadna, bizonyos kulcsok megszerzése jóval nagyobb lehetőségeket kínálhatna, mint egyetlen bitcoinvagyon ellopása.
Példaként a Tether tokenkibocsátáshoz használt kulcsát említette. Ha egy támadó képes lenne megszerezni egy megfelelő adminisztratív kulcsot, elméletileg új tokeneket hozhatna létre, majd megpróbálhatná azokat értékesíteni még azelőtt, hogy a kibocsátó reagálni tudna.
Akár hétköznapi hackertámadásnak is tűnhetne
Sean Cheetham, a Blockchain Capital biztonsági kutatója szerint egy támadó valószínűleg olyan célpontokat keresne, amelyek kompromittálása nem váltana ki azonnal globális riadalmat. Ilyenek lehetnek például a kriptotőzsdék aktívan használt hot walletjei.
Egy ilyen incidens első pillantásra nem feltétlenül különbözne azoktól a támadásoktól, amelyek ma is rendszeresen előfordulnak a kriptopiacon. Egy tárcából eltűnik néhány millió vagy tízmillió dollár, a biztonsági csapat elindítja a vizsgálatot, majd sorra felmerülnek a megszokott magyarázatok: kiszivárgott egy privát kulcs, hibázott egy munkatárs, kompromittáltak egy számítógépet, vagy valamilyen addig ismeretlen sérülékenységet használtak ki.
Csakhogy egyik feltételezést sem sikerülne bizonyítani.
Smith szerint egy támadó akár tudatosan is arra törekedhetne, hogy a lopások hétköznapi biztonsági incidensnek tűnjenek. Ha minden esethez társítható egy hihető alternatív magyarázat, hosszú idő telhet el addig, amíg valaki felismeri, hogy valójában ugyanaz a technológiai áttörés áll a háttérben.
A mesterséges intelligencia felgyorsíthatja a versenyt
A kvantumszámítógépek jelentette fenyegetés természetesen nem új. Évek óta vita zajlik arról, mikor készülhet el egy olyan rendszer, amely a gyakorlatban is veszélyeztetheti a jelenlegi kriptográfiai megoldásokat. Az utóbbi időben azonban egy új tényező is egyre fontosabbá vált: a mesterséges intelligencia.
A Google 2026 márciusában 2029-re hozta előre saját posztkvantum-migrációs ütemtervét, miután egy mesterséges intelligenciával támogatott kutatási eredmény arra utalt, hogy az elliptikus görbékre épülő kriptográfia megtámadásához jóval kevesebb fizikai qubitre lehet szükség, mint azt korábban gondolták.
Jimmy Su, a Binance információbiztonsági vezetője szerint ebből nem következik, hogy a mesterséges intelligencia egyik napról a másikra kriptográfiai fegyverré alakítaná a jelenlegi kvantumszámítógépeket. Abban azonban fontos szerepet játszhat, hogy felgyorsítsa a technológia fejlődését.
A gépi tanulás segítheti például a kvantumrendszerek optimalizálását, a hibajavítás fejlesztését és új algoritmusok kidolgozását. Vagyis az AI nem feltétlenül maga töri fel a kriptográfiát, hanem lerövidítheti az utat egy olyan kvantumszámítógéphez, amely már képes erre.
Roy Blackstone, az NGRAVE vezérigazgatója szerint éppen ez az elem hiányzott számos korábbi kockázati modellből. Sok becslés kizárólag abból indult ki, hogy önmagában milyen ütemben fejlődhet a kvantumtechnológia, és nem feltétlenül számolt azzal, hogy közben az AI is felgyorsíthatja a kutatási folyamatokat.
2028 vagy inkább a következő évtized?
Abban továbbra sincs egyetértés, hogy pontosan mikor válhat valósággá a fenyegetés. Smith szerint körülbelül 50 százalék az esélye annak, hogy már 2028-ra elérkezik ez a pont. Úgy véli, az AI által támogatott algoritmikus és hardveres fejlesztések miatt a korábbi előrejelzések egyre kevésbé tekinthetők biztos kapaszkodónak.
Cheetham valamivel óvatosabb becslést adott. Szerinte a 2030-as évek elejére már szinte biztosan megjelenik a megfelelő technológia, míg egy ennél korábbi áttörést kisebb valószínűségű forgatókönyvnek tart.
Más szakemberek ennél is visszafogottabbak. Michael Coates, a Solana Foundation információbiztonsági vezetője szerint egyszerűen nem lehet megbízható dátumot mondani. A kvantumszámítástechnikai iparágban régóta visszatérő jelenség, hogy a valódi nagy áttörést mindig körülbelül öt évre teszik, miközben ez az ötéves horizont már több mint egy évtizede folyamatosan tolódik.
A pontos dátum azonban biztonsági szempontból másodlagos. Ha a blokkláncok csak akkor kezdenének felkészülni, amikor már bizonyítottan létezik a jelenlegi kriptográfia feltörésére alkalmas kvantumszámítógép, akkor valószínűleg már túl késő lenne.
A verseny már most elkezdődött
A megoldást a posztkvantum-kriptográfia jelentheti: olyan kriptográfiai eljárások alkalmazása, amelyeket kifejezetten úgy terveztek, hogy a kellően fejlett kvantumszámítógépekkel szemben is ellenállóak legyenek.
A váltás azonban egyáltalán nem egyszerű. A Bitcoin és egyéb blokkláncok esetében nem elegendő néhány szoftverkomponenst lecserélni egy központi szerveren. Protokollokat, tárcákat és aláírási megoldásokat kell átalakítani, miközben arra is megoldást kell találni, mi történjen a már meglévő címeken tárolt eszközökkel.
Ezért egyre több hálózat foglalkozik már most posztkvantum-megoldások fejlesztésével. A felkészülés tétje pedig nem pusztán az, hogy valamikor a távoli jövőben biztonságosabb legyen a Bitcoin vagy más kriptoeszköz.
A valódi probléma az, hogy amikor a kriptográfiai áttörés megtörténik, arról nem feltétlenül jelenik majd meg hivatalos bejelentés. Nem biztos, hogy lesz egy egyértelmű pillanat, amikor a világ megtudja: elérkezett a Q-day.
Lehet, hogy először csak néhány millió dollár tűnik el egy tárcából. Aztán egy másikból is. A vizsgálatok pedig újra és újra ugyanazzal a különös eredménnyel zárulnak: a tranzakció technikailag szabályos volt, a megfelelő privát kulccsal írták alá – csak éppen senki sem tudja, hogyan került a kulcs a támadó birtokába.
(Forrás: Cointelegraph)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá