Mindössze néhány órával Jensen Huang vezérigazgató lemondását követően demokrata törvényhozók kongresszusi vizsgálatot kezdeményeztek a chipgyártó és a Trump-adminisztráció közötti megállapodások miatt. A politikusok azt gyanítják, hogy az amerikai kormány egy vitatott megállapodás révén részesedést szerezhetett az Nvidia kínai eladásaiból, miközben a vállalat több tízmillió dollárral járult hozzá Donald Trump különböző projektjeihez. A vizsgálat arra is választ keres, hogy az elnök értesülhetett-e Huang kompromittáló személyes kapcsolatáról, és ezt felhasználhatta-e a vállalattal folytatott tárgyalásokon.
Jensen Huang távozásával nem zárult le a botrány
Több mint harminc év után csütörtökön távozott az Nvidia vezérigazgatói posztjáról Jensen Huang, aki alapítása óta vezette a chipgyártót. Lemondását súlyos magánéleti és nemzetbiztonsági botrány előzte meg: Huang elismerte, hogy házasságon kívüli kapcsolatot tartott fenn egy olyan nővel, akit kínai hírszerzési kapcsolatokkal gyanúsítanak. Időközben olyan beszámolók is napvilágot láttak, amelyek szerint a korábbi vezérigazgatónak az Nvidia több alkalmazottjával is viszonya volt.
A történet egyik kulcsszereplője Alice Huang, aki korábban vezető pozíciót töltött be a szingapúri Megaspeed vállalatnál. A cég az Nvidia ügyfelei közé tartozik, az amerikai hatóságok pedig azt feltételezik, hogy szerepet játszhatott az exportkorlátozásokkal érintett amerikai félvezetők Kínába történő továbbításában. Alice Huang állítólagos hírszerzési kötődései miatt az ügy hamar túllépett egy vállalatvezető magánéleti botrányán, noha a kémkedésre vonatkozó feltételezéseket egyelőre nem támasztják alá bizonyított tények.
A vezérigazgató lemondása azonban nem jelentette a történet végét. November 12-én Richard Neal demokrata képviselő és Ron Wyden demokrata szenátor vizsgálatot indított annak tisztázására, hogy a Trump-adminisztráció milyen feltételekkel tette lehetővé az Nvidia fejlett félvezetőinek kínai exportját.
A két politikus Howard Lutnick kereskedelmi miniszternek küldött levelében több olyan kormányzati intézkedést is kifogásolt, amelyek álláspontjuk szerint akár jogszabályokba is ütközhettek.
Vitatott üzlet az Nvidia és az amerikai kormány között
A demokrata politikusok érdeklődésének középpontjában egy rendhagyó bevételmegosztási megállapodás áll. Ennek előzménye 2025 augusztusára nyúlik vissza, amikor az Nvidia és az AMD vállalta, hogy kínai chipeladásaiból származó bevételeinek 15 százalékát az amerikai államnak juttatja, amennyiben cserébe megkapják a szükséges exportengedélyeket.
Az egyezség már megszületésekor vitát váltott ki, mivel az Egyesült Államok kormánya így közvetlen bevételhez jutott egy olyan kereskedelmi tevékenységből, amelyet korábban maga korlátozott.
A demokraták most az Nvidia H200-as chipjeivel kapcsolatos másik megoldás jogszerűségét is megkérdőjelezik. Levelük alapján Trump csak azzal a kikötéssel engedélyezte a termékek kínai értékesítését, hogy a Tajvanon előállított félvezetőket előbb amerikai területre kell szállítani. A chipekre az Egyesült Államokba történő beérkezésükkor vámot vetettek ki, majd a Kereskedelmi Minisztérium jóváhagyta továbbszállításukat Kínába.
A törvényhozók úgy vélik, hogy ez az eljárás lényegében lehetővé tette az amerikai kormány számára, hogy részesüljön az Nvidia kínai üzleteinek bevételeiből. Értelmezésük szerint a konstrukció akár az alkotmány által tiltott exportadó egyik formájának is tekinthető.
Maguk a megállapodások korábban is ismertek voltak. A vizsgálat célja ezért elsősorban annak megállapítása, hogy a kormányzat által választott megoldások összhangban álltak-e a hatályos jogszabályokkal, illetve milyen megfontolások vezettek az exportengedélyek kiadásához.
Nvidia: Huszonhatmillió dollárnyi támogatás és a zsarolás gyanúja
A kongresszusi kezdeményezés egyik legkényesebb kérdése az Nvidia és Donald Trump közötti pénzügyi kapcsolatokra irányul. A demokrata törvényhozók levelükben kiemelik, hogy a chipgyártó összesen 26 millió dollárral támogatta az elnök különböző kezdeményezéseit. Ezek között szerepel a Fehér Házba tervezett új bálterem megépítése is.
A politikusok különösen az események sorrendjét tartják figyelemre méltónak. A vitatott exportmegállapodás jóváhagyása ugyanis állításuk szerint azután történt, hogy Trump már értesülhetett Jensen Huang és a feltételezett kínai kém kapcsolatáról. Ugyanebben az időszakban az Nvidia jelentős pénzügyi támogatást nyújtott az elnökhöz köthető projektekhez.
A demokraták ezért arra kíváncsiak, hogy Trump esetleg kihasználhatta-e Huang kiszolgáltatott helyzetét, hogy adományokat szerezzen az Nvidiától.
Fontos ugyanakkor, hogy mindez jelenleg csupán politikai feltételezés. Nem került nyilvánosságra olyan bizonyíték, amely alátámasztaná, hogy az elnök zsarolással vagy bármilyen más törvénytelen módszerrel vette volna rá a vállalatot a támogatások biztosítására.
A gyanút egy nemrég elhangzott elnöki kijelentés is tovább erősítette. Trump a CBS 60 Minutes című műsorában arról beszélt, hogy kormányzatának egyes tagjai korábban börtönbüntetés lehetőségét helyezték kilátásba egy meg nem nevezett mesterségesintelligencia-vállalat vezetőjének. Az érintett ezt követően az elnök elmondása szerint gyökeresen megváltoztatta hozzáállását.
Trump azonban nem árulta el, kiről beszélt, és jelenleg semmilyen bizonyíték nem utal arra, hogy kijelentése Jensen Huangra vonatkozott volna.
Kérdéses exportengedélyek és nemzetbiztonsági aggályok
A demokraták a pénzügyi megállapodások mellett azt is szeretnék feltárni, hogyan működött az amerikai exportellenőrzési rendszer az érintett időszakban.
Egyik legfontosabb kérdésük, hogy Howard Lutnick kereskedelmi miniszter miért hagyta jóvá továbbra is a Megaspeed Nvidia-chipbeszerzéseit, ha az amerikai hírszerzés a beszámolók szerint már korábban figyelmeztette a hatóságokat az Alice Huanggal kapcsolatos gyanúra és a Jensen Huanggal fenntartott személyes viszonyára.
A levél további ázsiai vállalatokat is megemlít, amelyek állítólag annak ellenére szerezhettek engedélyt fejlett Nvidia-chipek vásárlására, hogy hivatalos székhelyükön nem folytattak tényleges fizikai tevékenységet.
A felvetések különös jelentőséggel bírnak az Egyesült Államok technológiai exportpolitikájának fényében. Washington hosszú évek óta szigorú szabályokkal igyekszik megakadályozni, hogy a legkorszerűbb amerikai félvezetők kínai cégekhez, mindenekelőtt katonai vagy hírszerzési célokra kerüljenek.
Amennyiben beigazolódna, hogy a kormányzat a rendelkezésére álló figyelmeztetések ellenére is engedélyezett kockázatos szállításokat, annak következményei jóval súlyosabbak lehetnének az Nvidia vezetésében kialakult válságnál.
Mindkét politikai oldal válaszokat követel
Az Nvidia botránya mára mind a republikánus, mind a demokrata törvényhozók figyelmét felkeltette, a két párt azonban eltérő szempontok alapján közelíti meg az ügyet.
A republikánus többségű kongresszusi bizottságok elsősorban Jensen Huang személyes kapcsolatait, az esetleges kínai befolyásolási kísérleteket és az ezekből eredő nemzetbiztonsági veszélyeket szeretnék feltárni.
A képviselőház külügyi, hírszerzési, valamint Kínával foglalkozó különbizottságának vezetői ezért zárt meghallgatásra hívták be az Nvidia korábbi első emberét. Huang csütörtökön jelezte, hogy kész tanúvallomást tenni.
A demokraták ezzel párhuzamosan a Trump-kormányzat döntéseit is vizsgálat alá vonnák. Arra keresik a választ, hogy az exportengedélyek kiadása, a politikai megállapodások és az Nvidia által nyújtott adományok között lehetett-e törvénybe ütköző kapcsolat.
A demokrata politikusok mozgásterét ugyanakkor korlátozza, hogy jelenleg kisebbségben vannak a Kongresszusban. Ennek következtében önállóan nem tudják kötelezni a kormányzatot a kért iratok átadására vagy kérdéseik megválaszolására. Kezdeményezésük azonban így is fokozhatja a politikai nyomást az amerikai vezetésen és a chipgyártón.
Az Nvidia eközben rendkívül nehéz helyzetbe került. A világ egyik legmeghatározóbb technológiai vállalatának egyszerre kell kezelnie a vezérigazgató távozásából fakadó bizonytalanságot, a nemzetbiztonsági aggályokat és a mind nagyobb politikai visszhangot kiváltó vizsgálatokat.
A cég igazgatótanácsa már Colette Kress pénzügyi igazgatót bízta meg az ideiglenes vezérigazgatói feladatok ellátásával. A befektetői bizonytalanságot jelzi, hogy az Nvidia részvényei csütörtökön 4,3 százalékos mínuszban fejezték be a kereskedést.
A következő hetekben elsősorban az lehet meghatározó, hogy a kongresszusi meghallgatások milyen részleteket tárnak fel Jensen Huang személyes kapcsolatairól, valamint a Kínába irányuló chipértékesítések engedélyezéséről. Az már most egyértelmű, hogy az Nvidia történetének egyik legsúlyosabb válsága rég nem kizárólag a vállalat belügye.
(Forrás: TechCrunch)
(Borítókép: Depositphotos)

Szólj hozzá