Hamis okmányok, szintetikus személyazonosságok és hangklónozás: a csalók egyre kifinomultabb eszközökkel támadják az online ügyfélazonosítást. Ugyanakkor paradox módon éppen ez a technológia lehet az egyik legerősebb ellenszer is – feltéve, hogy a szolgáltatók megfelelően vetik be.
Makacs probléma: nem csökken az online csalások aránya
Világszerte továbbra is komoly kihívást jelent az online csalás a pénzügyi és digitális szolgáltatók számára. A Veriff személyazonosítási szolgáltató friss jelentése szerint 2025-ben az összes azonosítási kísérlet 4,18 százaléka bizonyult csalárdnak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nagyjából minden huszonötödik ellenőrzésnél valaki más nevében próbált meg belépni a rendszerbe.
Bár ez az arány nem emelkedett tovább, a helyzet súlyosságát jelzi, hogy az ezt megelőző két évben egymást követően évi 20 százalékos növekedést mértek. Hasonló tendenciát jelez a Sumsub is: a vállalat adatai alapján 2025-ben globálisan 2,2 százalék volt a csalások aránya, ami ugyan a 2024-es csúcshoz képest alacsonyabb, de még mindig magasabb a 2023-as szintnél.
A Veriff és a Sumsub olyan globális KYC- és AML-platformok, amelyek digitális ügyfélazonosítási és csalásmegelőzési megoldásait számos ismert pénzügyi és technológiai szereplő alkalmazza világszerte, többek között a Revolut, a Wise, a Bolt, a Blockchain.com, a Binance vagy a Bybit.
A mesterséges intelligencia új dimenziót adott a csalásoknak
A jelentések egyik kulcsmegállapítása, hogy a mesterséges intelligencia látványosan felgyorsította az identitásalapú csalások fejlődését. A Veriff szerint 2025-ben a digitálisan benyújtott képek és videók háromszor akkora valószínűséggel voltak teljes egészében AI által generáltak vagy manipuláltak, mint egy évvel korábban.
A Sumsub adatai alapján 2025-ben az AI-val támogatott dokumentumhamisítás már a hamis okmányok 2 százalékát adta, miközben egy évvel korábban ez gyakorlatilag még nem volt kimutatható. Bár arányaiban egyelőre nem meghatározó jelenségről beszélünk, a növekedés tempója kifejezetten riasztó.
Egyre gyakrabban jelennek meg az úgynevezett AI-alapú „fraud agentek” is. Ezek generatív mesterséges intelligenciát, automatizált keretrendszereket és tanuló algoritmusokat ötvöznek: képesek szintetikus identitások létrehozására, valós időben reagálnak az azonosítási rendszerek visszajelzéseire, és folyamatosan finomítják a támadási technikáikat.
Az online ügyfélazonosítás egyszerre célpont és megoldás
Nem véletlen, hogy a digitális ügyfélazonosítás és az online szerződéskötés a csalók egyik kiemelt célterületévé vált. Az elmúlt 10–15 évben a technológia világszerte elterjedt a pénzügyi szektorban az ügyfelek azonosítására és az ügyletek jóváhagyására. Bár ez az egyik leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb eszköz a pénzügyi csalások elleni védekezésben, gyenge ponttá is válhat, ha a szolgáltatók nem megfelelően alkalmazzák, és nem reagálnak időben az új fenyegetésekre.
A csalók éppen erre a széles körben használt technológiára építik az új módszereiket. AI által generált személyi igazolványokkal és útlevelekkel, szintetikus identitásokkal, illetve ellopott személyes adatok kombinálásával igyekeznek kijátszani az automatizált ellenőrzéseket. A Mastercard is figyelmeztetett arra, hogy ezek a technikák gyorsan terjednek, és egyre nehezebb megkülönböztetni őket a valós ügyfelektől.
Mindez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a digitális azonosítás zsákutca. Éppen ellenkezőleg: a többfaktoros ellenőrzés, az élőképes biometria, a viselkedéselemzés és az AI-alapú anomáliafelismerés kombinációja hatékonyan szűrheti ki a csalási kísérletek jelentős részét.
A pénzügyi szektor kiemelt célpont, de nem az egyetlen
A Veriff adatai alapján 2025-ben a pénzügyi szolgáltatásoknál mérték az egyik legmagasabb támadási arányt. A szektorban az átlagos csalási ráta meghaladta az 5,5 százalékot, ami nagyjából 30 százalékkal magasabb a globális átlagnál. Különösen a kriptós és a hitelezési platformok voltak érintettek, míg a befektetési szolgáltatásoknál az engedélyezett, de később vitatott tranzakciók száma ugrott meg.
Még ennél is kedvezőtlenebb képet mutatott az e-kereskedelem: itt a csalások aránya 19,2 százalékra emelkedett, ami az ötszöröse a globális átlagnak. Ez jól jelzi, mennyire sebezhetővé váltak azok az ágazatok, ahol gyors és súrlódásmentes digitális belépési pontokat alakítottak ki.
2025-ben az Európai Unió a világ egyik leginkább érintett régiójává vált: az összes azonosítási kísérlet közel 10 százaléka csalárdnak bizonyult. Az EU és az Egyesült Királyság együtt egyetlen év alatt több mint kétszeresére növelte átlagos csalási rátáját, részben a szigorodó szabályozások miatt, amelyek korábban rejtve maradt visszaéléseket is felszínre hoztak.
Az AI már a tapasztalt felhasználókat is átveri
A csalások egyre gyakrabban több digitális érintkezési ponton keresztül épülnek fel. Játékplatformok, közösségi oldalak vagy akár társkereső alkalmazások szolgálhatnak adatgyűjtésre és bizalomépítésre, mielőtt a támadók pénzügyi visszaélésekbe kezdenének.
A mesterséges intelligencia ráadásul nem csupán a háttérben segíti a csalókat. A hangklónozásra épülő átverések terjedése azt jelzi, hogy az AI már a tudatos, csalásokra felkészült felhasználókat is képes megtéveszteni. A valósnak ható hangminták, ismert személyek beszédstílusának utánzása és az érzelmi manipuláció együttese komoly kockázatot jelent.
A technológia nem ellenség, hanem eszköz
A jelentések egyik legfontosabb tanulsága, hogy miközben az AI erős fegyverré vált a csalók kezében, ugyanilyen erőteljes eszköz lehet a védekezésben is. A jól megtervezett digitális ügyfélazonosítás nemcsak költséghatékony és skálázható, hanem kulcsszerepet játszhat a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom fenntartásában is.
A következő évek legnagyobb kérdése az lesz, hogy a szolgáltatók képesek-e tartani a lépést a technológiai versenyben – és végül ki használja hatékonyabban a mesterséges intelligenciát: a csalók vagy a védekezők.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá