A Klarna, a „Vásárolj most, fizess később” (Buy Now, Pay Later – BNPL) megoldások úttörője, ismét reflektorfénybe került. A svéd fintech tőzsdére lépne, méghozzá 15 milliárd dolláros értékelés mellett – de a piac egyre több kérdést tesz fel. A lendület ugyan nem csökkent, de a bizalom már korántsem olyan egyértelmű.
Hitelt az ebédre? Megosztó partnerség a DoorDash-sel
A Klarna a közelmúltban stratégiai együttműködést jelentett be az amerikai ételkiszállító óriással, a DoorDash-sel. A cél egyértelmű: megvetni a lábát az amerikai piacon a New York-i IPO előtt. A bejelentés azonban nem aratott osztatlan sikert – a közösségi médiában sokan gúnyolódtak azon, hogy már ételrendelésre is lehet „hitelből” költeni.
A kritikus hangok egy régi aggodalmat hoztak vissza. A BNPL-modellek a 2008-as válság előtti, túlságosan könnyen elérhető hitelekre emlékeztetnek. Bár Sebastian Siemiatkowski vezérigazgató hivatalosan nem kommentálhatta volna a kérdést, mégis reagálnia kellett a felerősödő vitákra.
A részletfizetés vonzó, de kockázatos
A BNPL lényege, hogy a vásárlók kamatmentesen, részletekben fizethetnek – még viszonylag kis összegű vásárlások esetén is. Ez ösztönzi a költést, ugyanakkor növeli az eladósodás veszélyét. A Klarna sikere e modellen alapult, de az iparág egészét egyre több kritika éri, főként a kiszolgáltatott felhasználók védelme kapcsán.
2021-ben a Klarna 46 milliárd dolláros értékeléssel büszkélkedhetett, Európa legértékesebb startupjaként. Az infláció, a kamatemelések és a megváltozott befektetői hangulat azonban megtépázta a céget – 2022-ben már csak 6,7 milliárd dollárt ért. Most, jobb pénzügyi mutatókkal és világszintű terjeszkedéssel ismét felfelé kapaszkodik, 15 milliárdos célértékeléssel. A tavalyi évben 2,81 milliárd dolláros bevételt ért el, több mint hatszázezer kereskedelmi partnerrel – köztük olyan nagy nevekkel, mint az Apple, a Samsung vagy a Sephora.
A Klarna fő riválisa, az amerikai Affirm már jelen van a tőzsdén. Míg az Affirm hitelei többnyire kamatoznak (hetven százalék felett), a Klarna hitelállományának nyolcvan százaléka kamatmentes. Ez jól hangzik a fogyasztóknak, de alacsonyabb profitot jelent a vállalatnak – különösen akkor, ha a finanszírozási költségek emelkednek. Két év alatt ezek az összegek 147 millióról 503 millió dollárra nőttek.
A Klarna IPO-dokumentuma szerint a bevételek 13,6 százaléka származott késedelmi és halasztási díjakból. Ez jelentős arány, és sokan úgy látják, hogy a vállalat a nehéz helyzetben lévő felhasználókon keres pénzt. Az amerikai fogyasztóvédelmi hatóság (CFPB) szerint a BNPL-felhasználók harmada egyszerre több szolgáltatónál is eladósodott 2021 és 2022 között.
A Klarna stratégiai irányváltás
A Klarna már évekkel ezelőtt felismerte, hogy hosszú távon nem építhet csak a BNPL-modellre. 2017-ben megszerezte európai banki engedélyét, és jelenleg hitelei 94 százalékát saját betétekből finanszírozza. Ez a megoldás olcsóbb és stabilabb, mint a külső források.
A portfólió is bővül: kamatozó számlák, cashback programok, hirdetési bevételek is megjelentek. 2024-ben például 180 millió dollár reklámbevételt könyveltek el. A cél világos: a Klarna egy digitális bankká válna, olyan versenytársakkal, mint a Revolut, a Monzo vagy a Chime.
A Klarna nemrég bejelentett együttműködése a Walmarttal is nagy port kavart. Az üzlet része egy félmilliárd dolláros részvényopciós csomag is, ami sokak szerint inkább figyelemfelkeltésre szolgál, mint valós üzleti értékteremtésre. Ennek ellenére rövid időre még az Affirm piaci helyzetét is megingatta.
A Klarna tőzsdére lép – és vele együtt az egész BNPL-modell is vizsgázik
A Klarna útja jól tükrözi, milyen gyorsan változik a fintech szektor. Egykor egyetlen ötlettel tarolt – most újratervezi magát, diverzifikál, és a részletfizetésen túl új bevételi forrásokat keres. Az IPO nemcsak a Klarna számára lehet fordulópont, hanem a teljes BNPL-iparág jövőjét is meghatározhatja. A kérdés már nem az, hogy van-e kereslet a BNPL iránt – ez régóta világos. Sokkal inkább az: lehet-e ezt a modellt hosszú távon is fenntarthatóvá, nyereségessé és fogyasztóbaráttá tenni?
(Forrás: Fintech.hu)
(Címlapkép: Depositphotos)
Szólj hozzá