Az azonnali utalások októberi bevezetése komoly likviditási és technológiai kihívások elé állítja a bankokat, miközben hosszú távon jelentős előnyöket ígér.

Az azonnali utalások terjedése hosszú távon előnyös lehet az európai bankok számára, ám rövid távon komoly kihívásokkal néznek szembe: megnövekedett likviditási nyomás és jelentős kamatbevétel-kiesés nehezíti az átállást. Az új SEPA Instant szabályozás szoros határidőket szab, miközben a technológiai és pénzügyi elvárások is fokozódnak.

10 másodperc – bármi áron?

Októbertől minden uniós bank köteles biztosítani az azonnali euróátutalásokat. Az új szabályozás értelmében a tranzakcióknak maximum 10 másodperc alatt meg kell érkezniük – függetlenül attól, hogy hétköznap, hétvége vagy ünnepnap van.

Egy friss felmérés szerint azonban ez komoly áldozatokkal jár. A kutatást a RedCompass Labs készítette, amely pénzügyi technológiai tanácsadással és szoftverfejlesztéssel foglalkozik. A RedCompass Labs kiemelten segíti a bankokat digitális átalakulásuk során, különösen a fizetési rendszerek, szabályozói megfelelés és pénzmosás elleni intézkedések terén. A vizsgálat szerint az európai bankok közel fele attól tart, hogy a rendszer működtetése miatt több millió eurós kamatbevételtől kell majd elbúcsúznia. Az állandó rendelkezésre állás likviditási gondokat okoz, mivel a jelenlegi Target2 rendszer csak munkanapokon üzemel. Ennek következtében bankok kénytelenek előre pénzt lekötni az EKB TIPS rendszerében. Ezek az összegek azonban nem kamatoznak, nem fektethetők be, és nem is lehet tovább hitelezni őket.

A Target2 egy olyan nagy összegű elszámolási rendszer, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) működtet. Főként bankközi, nagy értékű átutalásokat kezel hétköznapokon, 7 és 18 óra között. Ezzel szemben a TIPS – azaz az azonnali fizetési rendszer – az év minden napján, éjjel-nappal lehetővé teszi az euróban indított tranzakciók azonnali teljesítését, közvetlenül a jegybanki számlákon keresztül.

A limit eltörlése még nagyobb bizonytalanságot hoz

Az eddig érvényben lévő 100 000 eurós utalási plafon eltörlése újabb kihívásokat teremt. A magasabb összeghatárok miatt a bankok nehezebben tudják megjósolni, mennyi pénzt kell készenlétben tartaniuk. A felmérés szerint a bankok 93 százaléka aggodalmát fejezte ki emiatt. Közel a bankok fele már most is jelentős kockázatként kezeli a helyzetet. A válaszok különbözőek: egyes bankok növelik a tartalékolt összegeket, mások kétoldalú megállapodásokkal próbálják korlátozni az azonnali átutalások mennyiségét egymás felé. Emellett sok intézmény újragondolja kockázatkezelési stratégiáit is.

Az azonnali fizetéseknél nemcsak a technológia a kihívás, hanem az is, hogy a pénzmosás elleni és szankciós megfelelést is mindössze 10 másodperc alatt kell biztosítani. Több mint az európai bankok fele számolt be arról, hogy emiatt drasztikusan megnőtt a visszautasított tranzakciók száma – egyes esetekben 30–50 százalékkal. A legtöbb bank mesterséges intelligencia (AI) bevezetésével próbálja csökkenteni a téves riasztások arányát és gyorsítani az ellenőrzési folyamatokat. Az AI segíthet abban, hogy a valóban gyanús tranzakciókat hatékonyabban szűrjék ki, miközben javítják az ügyfélélményt is.

Rövid távú veszteség, hosszú távú nyereség

Bár a technológiai és pénzügyi elvárások teljesítése nem könnyű, a bankok többsége bizakodó a jövőt illetően. A megkérdezettek több mint 80 százaléka úgy véli, hogy a SEPA Instant előnyei – például a gyorsabb pénzáramlás és a magasabb ügyfélelégedettség – hosszú távon ellensúlyozzák a kezdeti költségeket. Annak ellenére, hogy sok bank számára nehézséget okozott az idei januári első határidő, 85 százalékuk úgy látja, hogy az októberi végső határidőre már teljesíteni tudják a követelményeket. A SEPA Instant nemcsak egy új technológia, hanem mérföldkő is a digitális pénzforgalomban. Akik most ügyesen alkalmazkodnak, a jövő nyertesei lehetnek.

(Forrás: Fintech.hu)

(Címlapkép: Depositphotos)


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?