A pénzügyi csalások tavaly is komoly fejtörést okoztak az Egyesült Királyságban: 2024-ben összesen 1,17 milliárd fontnyi veszteséget okoztak az ilyen típusú bűncselekmények. Bár az úgynevezett engedélyezett átutalásos (APP) csalások kárai kissé mérséklődtek, a távoli vásárlásokkal összefüggő visszaélések száma ugrásszerűen nőtt. Ráadásul a csalók módszerei egyre kifinomultabbá váltak, ami tovább nehezíti a védekezést.
Csalási trendek: mire figyeljünk?
A statisztikák alapján 2024-ben jelentős különbségek mutatkoztak az egyes csalástípusok között. A távoli vásárlásos csalások – ahol az elkövetők ellopott bankkártya-adatokkal online, telefonon vagy postai úton vásárolnak – 22 százalékkal növekedtek, és közel 2,6 millió esetről számoltak be. Ezek a csalások összesen 400 millió font kárt okoztak, ami 11 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Az APP csalások – amelyek főként internetes banki átutalásokhoz köthetők – bár csökkenő tendenciát mutattak, még mindig 450,7 millió fontnyi kárt eredményeztek. Ez ugyan 2 százalékos visszaesés 2023-hoz képest, de továbbra is jelentős pénzügyi veszélyt jelent.
A UK Finance friss jelentése szerint a bankok és hatóságok folyamatosan dolgoznak a megelőzésen, ám a csalók egyre újabb trükkjei komoly kihívást jelentenek. Jó hír ugyanakkor, hogy a kártyás személyazonosság-lopások száma – amelyek 2023-ban megugrottak – tavaly csökkenni kezdett. Ugyanez elmondható az érintésmentes fizetési csalásokról is, amelyeknél egy százalékos csökkenést mértek, először 2020 óta. A bankkártyás csalások is visszaszorulni látszanak. A bankkártyás csalásokból fakadó veszteségek 7 százalékkal, az esetek száma pedig 17 százalékkal csökkent. Ezek a javuló mutatók biztatóak, de egyértelműen mutatják, hogy még csak az elején járunk a hatékony védekezésnek.
A legveszélyesebb csalás: hamis befektetések
A legtöbb kárt tavaly a befektetési csalások okozták. Ilyenkor a csalók nem létező vagy megtévesztő befektetési lehetőségeket ajánlanak és így próbálják rávenni áldozataikat, hogy pénzüket átutalják egy fiktív számlára.Ez a módszer 2024-ben 144,4 millió fontnyi kárt okozott – ami 34 százalékos növekedés a megelőző évhez képest –, miközben az esetek száma 24 százalékkal csökkent. Ez azt mutatja, hogy a csalók kevesebb, de annál hatékonyabb átverést hajtottak végre. Különösen veszélyeztetettek az idősebbek vagy azok, akik kevésbé jártasak a pénzügyi világban.
A csalások növekvő száma és azok egyre bonyolultabb formái arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi védekezési megoldások már nem elegendőek. Ben Donaldson, a UK Finance gazdasági bűnözésért felelős vezetője szerint elengedhetetlen, hogy az állami és magánszféra szorosabban együttműködjön. Különösen fontos szerep hárul a technológiai és távközlési ágazatokra, hiszen számos csalás ezek révén valósul meg. A megelőzés hatékonyságának növeléséhez nemcsak gyors reagálásra, hanem előrelátó intézkedésekre is szükség van. Az adatkezelés fejlesztésével és új technológiai eszközök bevezetésével komoly lépéseket lehetne tenni a bűncselekmények visszaszorítása érdekében.
A védekezés nem csak a pénzügyi szektor dolga: a lakosságnak is résen kell lennie. Különösen fontos, hogy óvatosan bánjunk személyes és banki adatainkkal és mindig kételkedjünk, ha túl szépnek tűnő ajánlatokkal találkozunk. Az online vásárlás során győződjünk meg arról, hogy a weboldal biztonságos, telefonos vagy postai megrendelések esetén pedig csak megbízható forrásokat válasszunk.A csalás elleni küzdelem közös ügy. Csak akkor lehetünk eredményesek, ha a pénzügyi intézmények, a hatóságok és a lakosság is összefog és együtt lépnek fel a csalók ellen.
(Forrás: Fintech.hu)
(Címlapkép: Depositphotos)
Szólj hozzá