A Klarna, a „Vásárolj most, fizess később” (BNPL) megoldások egyik legismertebb szereplője, egyre nagyobb szabályozói nyomás alá kerül Európában. Norvégiában fogyasztóvédelmi eljárás indult ellene, Hollandiában egy bírósági döntés kérdőjelezi meg működését, míg Svédországban több tízmillió dolláros bírságot szabtak ki rá pénzmosás elleni mulasztások miatt. A népszerűsége ellenére egyre több kérdőjel merül fel a modell kockázataival kapcsolatban.
Norvégia hiányos tájékoztatással és megtévesztő kommunikációval vádolja a Klarnát
A BNPL lényege, hogy a vásárlók azonnal hozzájutnak az árukhoz, a fizetést pedig elhalaszthatják – gyakran kamatmentes részletekben. Ez a kényelmes megoldás a klasszikus hitelkártyák alternatívájaként terjedt el. A svéd központú Klarna azonban most a norvég hatóságok célkeresztjébe került. A Norvég Fogyasztói Tanács panaszt nyújtott be a Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, azt állítva, hogy a Klarna nem teljesíti az átláthatósági elvárásokat a hitelajánlatok reklámozása során. Guro Sollien Eriksrud szóvivő szerint a vállalat gyakran rejti el a feltételeket, vagy nem megfelelően közli azokat.
A panasz főként arra mutat rá, hogy a BNPL termékekhez kapcsolódó díjak – például a késedelmi kamatok – csak később válnak láthatóvá, ezzel megtévesztve a vásárlókat. A konstrukciót gyakran egyszerű vásárlási lehetőségként tüntetik fel, pedig valójában hitelről van szó, ami növeli az eladósodás kockázatát.
Hollandia szigorítana, bírósági döntés is született
Hollandiában a problémák tovább fokozódnak. Egy friss bírósági döntés alapján a Klarna nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy nem húz hasznot a késedelmi díjakból. Ez kulcsfontosságú kérdés: ha a szolgáltatás klasszikus hitelezésnek minősül, akkor sokkal szigorúbb pénzügyi szabályozás vonatkozna rá. A holland kormány már világossá tette, hogy nem támogatja a BNPL modellek terjedését a hagyományos kiskereskedelemben, és arra kérte a Klarnát, hogy mondjon le fizikai boltokba irányuló terjeszkedési terveiről.
Svédország rekordbírságot szabott ki a Klarnára pénzmosási hiányosságok miatt
A Klarna hazájában, Svédországban is súlyos elmarasztalásban részesült. A pénzügyi felügyelet 2024 végén 50 millió dolláros (nagyjából 19 milliárd forintos) bírságot szabott ki a vállalatra, mert nem tettek eleget a pénzmosás elleni kötelezettségeiknek. A hatóság szerint nem volt megfelelő az ügyfél-átvilágítás és a belső ellenőrzési rendszer. Ez a bírság a cég történetének eddigi legnagyobbja, és komoly kétségeket vet fel a gyors növekedésű fintech cégek megfelelési képességével kapcsolatban.
Egyre több kritika a BNPL modellel szemben
Bár a Klarna az elmúlt években látványos sikereket ért el – milliók használják halasztott fizetéses rendszerét –, a BNPL modellel szembeni aggályok is egyre hangosabbak. A hatóságok szerint a konstrukció számos problémát vet fel:
- Túladósodás veszélye: a könnyű hozzáférés miatt sokan úgy vesznek igénybe BNPL szolgáltatást, hogy nem mérik fel valós pénzügyi helyzetüket.
- Hiányos pénzügyi ellenőrzés :sok szolgáltató nem vizsgálja alaposan az ügyfelek hitelképességét.
- Átláthatatlan feltételek: a díjak és kamatok gyakran rejtve maradnak vagy csak apró betűvel jelennek meg.
- Félrevezető marketing: a reklámok gyakran idealizálják a modellt, figyelmen kívül hagyva annak hiteltermék jellegét.
- Késedelmi díjakból származó profit: felmerül a gyanú, hogy a szolgáltatók bevétele részben a felhasználók megcsúszott fizetéseire épül.
- Fiatal felhasználók veszélyeztetettsége: a pénzügyileg tapasztalatlanabb, impulzusvásárlásra hajlamos fiatalokat különösen nagy kockázat fenyegeti.
A szabályozás kulcskérdéssé válik
A BNPL szektor jövője már nemcsak a felhasználói igényeken múlik, hanem azon is, hogy a szolgáltatók képesek-e megfelelni a szigorodó szabályozói elvárásoknak. A Klarna most több fronton kénytelen helytállni – és nem kizárt, hogy ezek a kihívások meghatározóak lesznek nemcsak a saját, hanem az egész BNPL piac jövője szempontjából is.
(Forrás: Fintech.hu)
(Címlapkép: Depositphotos)
Szólj hozzá