A fogyasztók ugyanis egyre inkább személyes AI asszisztenseikre bízzák pénzügyeik kezelését, ami fokozatosan alááshatja a hagyományos banki bevételi modelleket.
Az ügynöki AI felemelkedése
Az úgynevezett ügynöki mesterséges intelligencia olyan rendszereket takar, amelyek önállóan cselekszenek a felhasználók nevében: lebonyolítják a fizetéseket, kezelik a pénzmozgásokat, optimalizálják a megtakarítási és befektetési portfóliókat. A McKinsey szerint ezek az autonóm rendszerek komoly veszélyt jelentenek a bankok bevételeire, különösen azokra, amelyek az alacsony kamatozású betétekből és a hitelfelárakból származnak.
A tanulmány szerzői úgy fogalmaztak:
„A mesterséges intelligencia ügynökei képesek lehetnek a szabad készpénzt automatikusan magasabb hozamú számlákra vagy befektetési platformokra irányítani, ezáltal csökkentve a bankok korábbi fedezetét.”
Az AI új alapokra helyezi a pénzügyi világot
A McKinsey becslése szerint az AI elterjedése az iparági profitbázisok 9%-os visszaesését okozhatja, ami közel 170 milliárd dollárnyi veszteséget jelent.
A vállalat legvalószínűbb forgatókönyve szerint, ahogy az AI a lakossági ügyfelek és a kisvállalkozások körében is általánossá válik, mélyreható szerkezeti átalakulás indul el a pénzügyi szektorban. A bankoknak újra kell gondolniuk árképzési, hitelezési és megtakarítási stratégiáikat, és termékeiket az AI által vezérelt ügyfélviselkedéshez kell igazítaniuk.
Paradigmaváltás előtt a bankszektor
A McKinsey szerint a hosszú távú hatások attól függenek, milyen gyorsan terjed el az AI, és hogy a pénzintézetek mennyire tudják saját gépi tanulási képességeiket a hatékonyság és a személyre szabás növelésére fordítani.
A cég vezető partnere, Prip Patath, így fogalmazott:
„Képzeljen el egy AI-asszisztenst, amely azt javasolja: évente 2000 dollárral többet kereshetne, ha átirányítja betéteit – majd ezt automatikusan meg is teszi. Ha a bankok erre nem reagálnak stratégiaváltással, az elkerülhetetlenül a haszonkulcsok csökkenéséhez vezet.”
A jelentés szerint a jövedelmezőségben éles különbség alakulhat ki a korai alkalmazók – vagyis az AI-t sikeresen beépítő bankok – és a lemaradók között, akik továbbra is a hagyományos betéti modellekre támaszkodnak.
Új digitális ökoszisztémák születnek
A McKinsey a bankok számára az úgynevezett „ügynök-első” megközelítést javasolja. Minden ügyfélkapcsolati pontba építsék be a mesterséges intelligencia személyre szabási képességeit. Ez új digitális ökoszisztémák kialakulását vetíti előre, amelyekben a bankok fintech cégekkel és adatplatformokkal működnek együtt, hogy relevánsak maradjanak.
Az ügyfélkapcsolatok egyre inkább AI-alapú közvetítőkön keresztül zajlanak majd – például az Apple Intelligence vagy a ChatGPT Finance felületén. A McKinsey szerint a lemaradó intézmények elveszíthetik legértékesebb eszközüket: a közvetlen hozzáférést az ügyfeleikhez.
A profit kulcsa az alkalmazkodás
Bár az AI komoly kockázatokat jelent, a tanulmány szerint ugyanennyi lehetőséget is tartogat. Azok a bankok, amelyek sikeresen integrálják az automatizálást, a személyre szabott ajánlatokat és az intelligens kockázatkezelést, akár évi 340 milliárd dollárnyi új értéket is létrehozhatnak. Vagyis a legrosszabb forgatókönyvben várható veszteségek több mint kétszeresét ellensúlyozhatják.
A kulcs a technológiai infrastruktúra megújítása, a tehetségek átképzése, valamint az AI-használat etikai és szabályozási normáinak összehangolása.
Az AI egyszerre jelent áldást és fenyegetést
A McKinsey szerint az előttünk álló évtizedben a mesterséges intelligencia egyszerre lesz a pénzügyi szektor legnagyobb profitnövelő ereje és legerősebb egzisztenciális fenyegetése. A bankok jövője azon múlik, hogy képesek-e stratégiai szemléletváltásra – és a mesterséges intelligenciát nem ellenségként, hanem szövetségesként kezelni.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá