Adózás kriptovaluták után: miként kerüljük el a problémákat?

Magyarországon a kriptovaluták különleges adójogi besorolással rendelkeznek, hiszen nem hivatalos fizetőeszközként kezelik őket. Emiatt nem a hagyományos pénzügyi termékek szabályai vonatkoznak rájuk. Ehelyett a magyar adórendszer „vagyoni értékként” kezeli őket, így a nyereségük adóköteles.

A személyi jövedelemadó (szja) törvény alapján a kriptovaluták eladásából származó nyereséget 15%-os adó terheli. Ez a nyereség például akkor keletkezik, ha kriptovalutát váltunk át hagyományos valutára (fiatra, mint a dollár, euró vagy forint), vagy nem kriptoeszköz (például ingatlan vagy autó) vásárlásakor.

A magyar szabályozás szerint a kriptovaluták egymás közti átváltása (például bitcoin-ether váltás) nem jelent adóköteles eseményt. Adót fizetni csak akkor kell, ha a nyereséget „kivisszük” a kriptovilágból, ezt nevezik „fekete doboz elvnek.” Ennek lényege, hogy amíg a kriptovaluták csak egymás között cserélnek gazdát, nincs adófizetési kötelezettség, de ha fiat pénzre vagy más vagyoni értékre váltunk, akkor már keletkezik.

Érdemes tudni, hogy ha kriptotőzsdén egy pozíciót fiat pénzben zárunk, például bitcoint adunk el dollárért, de a pénz a tőzsdei számlán marad, akkor is adófizetési kötelezettség keletkezik. Bár a NAV nem követi minden tranzakció részletesen, célszerű erre figyelni a későbbi problémák elkerülése érdekében.

Mennyi az annyi?

Tegyük fel, hogy 2024 januárjában egymillió forint értékben bitcoint vásároltunk, amit 2024 decemberében hárommillió forintért adunk el. A nyereség az eladási és vételi ár különbsége, tehát ebben az esetben kétmillió forint. Magyarországon a kriptovalutából származó nyereséget 15%-os szja terheli, így a kétmillió forintos nyereség után 300 ezer forint adót kell befizetnünk.

A nyereséget a 2024-es adóbevallásban kell feltüntetni, és az adót ennek megfelelően megfizetni. Fontos, hogy az ügylet igazolt költségei (például tranzakciós díjak) levonhatók, így csökkentik az adóalapot, ezzel mérsékelve a fizetendő adót.

Veszteségek kiegyenlítése

Amennyiben kriptovaluta kereskedésünk során veszteséget szenvedtünk el, a magyar adószabályok lehetővé teszik az adókiegyenlítést. Ez azt jelenti, hogy az előző évek veszteségei felhasználhatók a nyereség csökkentésére, így mérsékelve az adófizetési kötelezettséget. A magánszemélyek akár abban az évben is élhetnek az adókiegyenlítés lehetőségével, ha abban az évben nem volt kripto nyereségük, így az előző évek veszteségeit két éven keresztül felhasználhatják a nyereség csökkentésére.

Hogyan készüljünk fel az adózásra?

1. Tranzakciók nyilvántartása: Az első lépés, hogy minden tranzakciót rögzítsünk, ideértve a vásárlásokat, eladásokat, bányászatot és egyéb tevékenységeket. Ehhez egy egyszerű nyilvántartási rendszer, például egy Excel-táblázat használata ajánlott, ahol rögzítjük a tranzakciók dátumát, értékét és költségeit.
2. Adótanácsadó igénybevétele: Mivel az adózás gyakran bonyolult lehet, egy adótanácsadó segítsége sokat segíthet a kötelezettségek pontosításában, az adó optimalizálásában és a bevallás hibáinak elkerülésében. Egy szakértő naprakészen követi az adózási szabályok változásait.
3. Online adókalkulátorok használata: Számos online eszköz segít kiszámolni a kriptovalutákból származó nyereséget és a fizetendő adó mértékét. Ezek különösen hasznosak többféle kriptovalutával és tranzakcióval rendelkező befektetők számára.
4. Adóbevallás határidejének figyelése: Fontos, hogy tartsuk szem előtt az adóbevallás határidejét, és időben benyújtsuk azt, amelyet Magyarországon a tárgyévet követő év májusáig kell megtenni. Ezzel elkerülhetők a késedelmi kamatok és bírságok.
5. Szabályozás változásainak követése: A kriptovaluták adózása folyamatosan változik. A nemzetközi és uniós szabályok is befolyásolhatják a magyar előírásokat, ezért fontos nyomon követni a jogszabályi módosításokat, főként, ha decentralizált pénzügyi rendszerekkel (DeFi) is foglalkozunk.

Nem érdemes eltitkolni a nyereséget

Ha a kriptovalutából származó nyereség után nem fizetünk adót, és a NAV ezt észleli, súlyos bírságra számíthatunk. Első lépésként bekérhetik a tranzakciós listát a kriptokártyákról, kriptotőzsdékről és bankszámlákról, hogy felmérjék az adóhiány mértékét. Az adóhiányon túl akár az adóhiány összegének felét is büntetésként kiszabhatják.

Ha az adóhiány eltitkolással, hamis dokumentumokkal vagy könyvelési szabálytalanságokkal kapcsolatos, a bírság mértéke az adóhiány kétszerese is lehet. Mivel a kriptobevétel eltitkolása is ebbe a kategóriába esik, dupla bírságra kell számítani ilyen esetben.

(Forrás: fintech.hu)

(Borítókép: Depositphotos)