Különösen azok számára jelentős ez a felfedezés, akik elvesztették a beszéd képességét. Egy friss tanulmány kimutatta, hogy az úgynevezett belső beszéd – amikor valaki magában beszél – az agy motorikus területein megbízhatóan azonosítható, és AI segítségével valós időben dekódolható.
A belső hang, amely eddig csak a miénk volt
Mindenki számára ismerős az a belső hang, amellyel gondolatainkat rendezzük, listát készítünk vagy egy dalszövegre emlékezünk. Eddig ez teljesen privát maradt, sokakban pedig aggodalom élt amiatt, hogy az AI és BCI technológiák fejlődésével ez a magánszféra megszűnhet. A kutatók azonban nemcsak sikeresen megfejtették a motoros kéregben rögzített belső beszédet, hanem olyan módszereket is kidolgoztak, amelyek biztosítják, hogy a rendszer ne hallgassa le a felhasználó nem szándékosan megosztott gondolatait.
Agy és gép kapcsolata: már nemcsak mozgás, hanem gondolat is értelmezhető
A kísérletekben négy, súlyosan beszédképtelen résztvevő vett részt, akik ALS vagy agyvérzés következtében vesztették el beszédüket. Az agyukba ültetett, mikroszkopikus elektródák rögzítették azokat a jeleket, amelyek akkor keletkeztek, amikor belső beszéddel mondtak ki szavakat vagy mondatokat. A kutatók így AI segítségével valós időben tudták értelmezni, mit „mondtak” magukban.
Mérföldkő a beszédet helyettesítő neuroprotézisekben
Korábban az ilyen jellegű rendszerek csak akkor működtek hatékonyan, ha a felhasználó megpróbálta kimondani a szavakat, még akkor is, ha fizikailag képtelen volt rá – ez azonban rendkívül megterhelő volt számukra. Most először sikerült pusztán gondolatban kimondott mondatokat dekódolni úgy, hogy ehhez semmilyen izommozgásra nem volt szükség. A fejlesztők egy olyan rendszert hoztak létre, amely egy 125 ezer szóból álló szótár alapján képes a gondolatokat szavakká alakítani, méghozzá valós időben. A technológia gyors, pontos és diszkrét, ami nemcsak kényelmesebb, hanem emberibb és méltóságteljesebb kommunikációt is lehetővé tehet.
Gondolatolvasás? Hol húzódnak a határok?
Sokan aggódnak amiatt, hogy ha az agyi jelek ilyen pontosan dekódolhatók, sérülhet-e a gondolati szabadság. A kutatók ezt a kérdést kiemelt figyelemmel kezelték. Az egyik védelmi mechanizmusuk egy „gondolati jelszó”: a rendszer csak akkor kezd el dekódolni, ha a felhasználó egy előre meghatározott kulcsszót gondol magában, hasonlóan egy jelszóval védett számítógéphez. Egy másik eljárás lehetővé teszi, hogy a rendszer felismerje ugyan a belső beszédet, de ne értelmezze azt, csak akkor, ha a felhasználó valóban kommunikálni szeretne. Ez azt jelenti, hogy a technológia képes megkülönböztetni a puszta gondolkodást a közlés szándékától.
A jövő felé: gyorsabb, természetesebb és emberközpontúbb kommunikáció
Ez az új megoldás nemcsak a súlyosan kommunikációképtelen emberek számára adhat reményt, hanem hosszabb távon olyan ember–gép interakciók alapját is megteremtheti, amelyek ma még sci-fibe illenek. Ha a belső beszéd megbízhatóan és biztonságosan dekódolható, az utat nyithat gondolatvezérelt asszisztensek, új oktatási eszközök vagy akár pszichológiai módszerek előtt is. Ami azonban a legfontosabb: a fejlesztés középpontjában végig az emberi méltóság és az etikai határok tisztelete állt. A cél nem a gondolatok kiolvasása, hanem a kommunikáció helyreállítása – biztonságosan, emberközpontúan.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá