Az elmúlt években a mesterséges intelligencia fejlődését látványos termékbemutatók, benchmark-versenyek és új chatbotok megjelenése kísérte.

Most azonban egy sokkal mélyebb, rendszerszintű átalakulás bontakozik ki a háttérben. Az agentikus AI – vagyis az önállóan cselekvő, döntéseket hozó és más rendszerekkel együttműködő AI-ügynökök világa – eljutott arra a pontra, ahol már nem az a kulcskérdés, kinek van a legerősebb modellje, hanem az, ki szabja meg az infrastruktúra kereteit.

Ezt a fordulatot jelzi az Agentic AI Foundation (AAIF) megalakulása is, amely egyértelműen azt üzeni: az agentikus AI nem egy újabb technológiai trend vagy termékciklus, hanem egy új digitális alaprendszer kialakulásának kezdete.

A legnagyobb visszhangot kiváltó bejelentés a Blocktól érkezett, amely az Anthropiccal és az OpenAI-jal közösen, a Linux Foundation égisze alatt indította el az AAIF-et. A kezdeményezés célja ambiciózus: meghatározni az autonóm AI-rendszerek felépítésének és működésének alapelveit a következő évtizedre.

A Block álláspontja szerint az agentikus AI kritikus elágazáshoz érkezett. Azok az architekturális döntések, amelyek most születnek meg, hosszú távon eldöntik, hogy a technológia egy nyílt, együttműködésre épülő ökoszisztémává fejlődik-e, vagy egymástól elszigetelt, zárt platformokra töredezik. Ez a helyzet ismerős lehet a múltból: hasonló folyamat zajlott le az operációs rendszerek, az internetes szabványok vagy a mobilplatformok kialakulásakor is.

Az AAIF célja, hogy semleges szabványalkotó és irányítási szerepet töltsön be, hasonlóan ahhoz, amit korábban a Linux Foundation vagy a World Wide Web Consortium képviselt. A szándék egy olyan közös technológiai alap létrehozása, amelyre bárki építhet, anélkül hogy egyetlen nagyvállalat kizárólagos ellenőrzése alá kerülne.

Nyílt technológiai alapok, világos stratégiai üzenet

Az alapítvány indulása nem csupán deklarációkra épült: konkrét technológiai hozzájárulások is érkeztek. A Block felajánlotta saját nyílt forráskódú agentikus keretrendszerét, a goose-t, az Anthropic a Model Context Protocolt, míg az OpenAI az AGENTS.md dokumentációt tette közkinccsé. Ezek együttesen olyan technikai alapot alkotnak, amely elősegíti az AI-ügynökök, az adatforrások és a fejlesztői eszközök közötti interoperabilitást.

A csatlakozó vállalatok listája jól mutatja a kezdeményezés súlyát: technológiai nagyvállalatok, felhőszolgáltatók, fizetési megoldások és szoftverplatformok sorakoztak fel az AAIF mögött. Ez egyértelművé teszi, hogy az AI-ügynökök körüli együttműködések már nem termékszintűek, hanem infrastruktúráról szólnak. Arról, ki határozza meg azt a digitális „operációs rendszert”, amelyre a jövő gazdasága épül.

A Block ezt nyíltan stratégiai kérdésként kezeli. Álláspontjuk szerint nyílt irányítás nélkül az agentikus AI könnyen néhány szereplő kezében koncentrálódhat, ami nemcsak az innováció ütemét lassítja, hanem a vállalati alkalmazást is nehezíti. Másként megfogalmazva: a széles körben skálázható innováció alapfeltétele a nyitottság.

A feltűnő hiányzó: a Meta

Szinte minden meghatározó piaci szereplő csatlakozott az AAIF-hez – egyetlen kivétellel. A Meta látványosan kimaradt az együttműködésből, ami első pillantásra meglepő lehet, különösen annak fényében, hogy a Llama modellek eddig nyílt architektúrára épültek.

A háttérben azonban egy tudatos stratégiai irányváltás rajzolódik ki. Elemzők szerint a Meta fokozatosan eltávolodik az „open-weights” megközelítéstől, és egy zártabb, bevételtermelésre optimalizált modell felé halad. A belsőleg Avocado néven futó projekt célja egy olyan AI-platform létrehozása, amely felett a Meta teljes körű kontrollt gyakorol – a tanítóadatoktól a működésen át a monetizációig.

Szakértők szerint a Meta valójában sosem volt klasszikus értelemben vett nyílt forráskódú szereplő. A nyitottság inkább a terjesztési stratégiában jelent meg, nem az irányításban. A mostani döntés ezt a logikát viszi tovább: a Meta nem infrastruktúraként, hanem önálló termékként kezeli a mesterséges intelligenciát.

Ennek azonban ára van. Miközben az iparág többi része interoperábilis szabványok mentén szerveződik, a Meta a vertikális integrációt választja. Ez rövid távon nagyobb kontrollt és kiszámíthatóbb bevételt hozhat, hosszabb távon viszont elszigetelheti a vállalatot a kialakuló, szabványvezérelt agentikus ökoszisztémától.

A verseny nem szűnik meg, csak új formát ölt

Fontos hangsúlyozni: az AAIF létrejötte nem mérsékli a versenyt – épp ellenkezőleg. Az elmúlt hetek fejleményei azt mutatják, hogy az AI-ügynökök körüli rivalizálás új szintre lépett. Az OpenAI bemutatta a ChatGPT 5.2-t, míg a Google egy jelentősen kibővített Gemini Deep Research ügynököt jelentett be. A fókusz egyre kevésbé az önálló modellkiadásokon van, és egyre inkább azon, hogyan illeszkednek az AI-ügynökök alkalmazásokba, üzleti folyamatokba és teljes termékökoszisztémákba.

A Google megközelítése különösen árulkodó. A Gemini 3 Pro modellre épülő ügynök nemcsak kutatási összefoglalók készítésére képes, hanem mély elemzési funkciókat is kínál, amelyeket a fejlesztők egy új Interactions API-n keresztül közvetlenül integrálhatnak saját rendszereikbe. A vállalat szerint az ügyfelek már most is használják az eszközt átvilágítási és gyógyszerbiztonsági feladatokra, és a technológia hamarosan megjelenik a Search, a Finance, a NotebookLM és a Gemini alkalmazásokban is.

A Google jövőképe világos: idővel nem az emberek keresnek majd információt, hanem az AI-ügynökeik teszik ezt meg helyettük.

Ki alakítja a játékszabályokat?

A Google és az OpenAI közel egy időben tett bejelentései jól mutatják, milyen tempóra kapcsolt az iparág. A verseny már nem pusztán a modellek teljesítményéről szól, hanem benchmarkokról, fejlesztői hozzáférésről, ökoszisztémákról és szabványokról. Arról, ki mondja meg, mikor tekinthető „helyesnek” egy autonóm kutatási ügynök működése.

Ebben a kontextusban az Agentic AI Foundation létrejötte messze túlmutat egy új szervezet alapításán. Valójában annak felismeréséről szól, hogy az agentikus mesterséges intelligencia jövője nem kizárólag technológiai kérdés, hanem hatalmi, gazdasági és ökoszisztéma-szintű döntések eredménye.

A következő évtizedet nem feltétlenül az nyeri meg, aki a legerősebb modellt építi. Hanem az, aki meghatározza azokat az alapokat, amelyekre mindenki más kénytelen lesz építeni. És ez a verseny most válik igazán izgalmassá.

(Forrás: fintech.hu)

(Borítókép: Depositphotos)


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?