Hiába zajlik évek óta az edukáció, hiába fejlődnek a banki védelmi rendszerek, és hiába szigorodnak folyamatosan a szabályozások, az elmúlt két évben riasztó ütemben nőtt az eltulajdonított pénzek összege. Hogy pontosan mekkora a kár? A teljes kép valószínűleg sosem lesz maradéktalanul látható. Az áldozatok nagy része – legyen szó magánszemélyről vagy cégről – nem tesz bejelentést. Emellett rengeteg csalás már a bankok és kártyatársaságok védelmi rendszerein fennakad, még mielőtt tényleges veszteséget okozna. Ami biztos: a statisztikák a valóságnál kisebb problémát mutatnak.
Ma a visszaélések több mint felében valamilyen módon megjelenik a mesterséges intelligencia: generált e-mailek, deepfake hanganyagok, automatizált adathalász kampányok, vagy akár az áldozatok sebezhetőségeinek célzott elemzése formájában.
Különösen látványos az elmozdulás a személyazonosság-lopás területén. Bár ez a csalástípus korábban csökkenő trendet mutatott, a generatív AI felbukkanása új szintre emelte: kifinomultabb, hihetőbb, és sokkal nehezebben kiszűrhető támadások terjedtek el.
A szakértők szerint ezért a biztonságnak minden digitális szolgáltatás – különösen a pénzügyek – fókuszába kell kerülnie. Nem „extra funkcióként”, hanem alapelvként.
Ez a kérdés évek óta kiemelt témája a zágrábi Money Motion konferenciának is, amelyet idén már negyedszer rendeznek meg március 11–12-én a Zagreb Fair helyszínén. A rendezvény mögött olyan meghatározó szereplők állnak, mint a Mastercard, az ASEE, a Monri, a Croatia osiguranje, az A1 Hrvatska, az Electrocoin, a Nexi, a HPB és a Bankart.
„Scam as a Service” – amikor a csalás előfizetéses termékké válik
A jelenség akkora méreteket öltött, hogy az iparág külön fogalmat is használ rá: scam as a service, illetve fraud as a service.
Az elmúlt évben érezhetően megszaporodtak azok a feketepiaci technológiai platformok, amelyek gyakorlatilag automatizált csalási infrastruktúrát kínálnak előfizetéses konstrukcióban. Technikai előképzettség nélkül, „dobozos” megoldásként válik elérhetővé csaló szoftver, adathalász kampányeszköz, sőt akár deepfake-generátor is.
„Iparosodik a csalás” – fogalmaz Bartosz Ciolkowski, a Mastercard délkelet-európai divíziójának elnöke. Szerinte a visszaélések már nem marginális kockázatot jelentenek, hanem az egész pénzügyi ökoszisztéma közös problémájává váltak.
Azok a szereplők, akik még mindig statikus szabályokra és utólagos ellenőrzésekre építenek, lemaradtak. A mai környezet valós idejű intelligenciát, fejlett identitáskezelést, valamint szoros együttműködést igényel bankok, kereskedők és hálózatok között.
A Mastercard az elmúlt öt évben több mint 11 milliárd dollárt fordított kiberbiztonságra. Évente 159 milliárd tranzakciót vizsgálnak, óriási mennyiségű adatpont elemzésével, hogy a csalásokat valós időben – még a bekövetkezésük előtt – megállítsák.
Több tízbillió dollár a tét
A kockázat azonban nem áll meg egy-egy banknál vagy ügyfélnél.
Robert Preskar, az ASEE Hrvatska biztonsági és kártyaműveleti területének vezetője szerint a kiberbűnözés AI által gyorsított átalakulása az egész világgazdaságra kihat. A Cybersecurity Ventures becslése alapján, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a kiberbűnözés globális költsége 2031-re elérheti az évi 12,2 ezer milliárd dollárt.
Azok a szervezetek, amelyek stratégiai prioritásként kezelik a biztonságot, képesek megőrizni a felhasználói bizalmat és a reputációt. Akik viszont nem, azok folyamatos kényszerpályán védekeznek majd az egyre kifinomultabb támadások ellen.
Az elmúlt két évben különösen az adathalászat fejlődött nagyot. Ma már nem elég helyesírási hibák alapján gyanút fogni. A közösségi médiában működő automatizált botok kifejezetten személyazonosság- és jelszólopásra „specializálódtak”, gyakran az idősebb felhasználókat célozva.
Preskar arra is felhívja a figyelmet, hogy a szabályozások – például a DORA, a NIS2 vagy a CRA – ellenére az IT- és pénzügyi szektoron kívüli cégek közül sokan még mindig alábecsülik a kiberbiztonság jelentőségét. Pedig a megoldás nem kizárólag technológiai: együttműködési kérdés is. Pénzintézeteknek, szolgáltatóknak, állami szerveknek és kiberbiztonsági vállalatoknak összehangoltan kell dolgozniuk.
PSD3 és a bankok növekvő felelőssége
Az Európai Unió új PSD3 szabályozása tovább erősíti a pénzintézetek felelősségét: ha nem garantálnak megfelelő védelmi szintet, a támadások költségei őket terhelhetik.
Josip Majher, a HPB igazgatótanácsának tagja szerint ma egy bank értékét már nem pusztán a technológiai fejlettség mutatja, hanem az is, képes-e megelőzni egy támadást még azelőtt, hogy az ügyfél egyáltalán észlelné.
A HPB évek óta fejleszti anomáliaészlelő és többrétegű kockázatkezelési megoldásait – a kibervédelemtől az üzletmenet-folytonosságig. Ugyanakkor hangsúlyozza: a legmodernebb technológia sem pótolja az emberi tudatosságot. A figyelem, a tájékozottság és a felelős viselkedés továbbra is a biztonság sarokkövei.
Marijo Sutlović, az OTP Bank kiber- és információbiztonsági osztályának igazgatója is hasonlóan látja: a bankok régóta alkalmaznak AI-alapú analitikai modelleket az anomáliák és csalások felismerésére. A legnagyobb kihívás ma az, hogy meglegyen az egyensúly a kemény védelem és a gyors, kényelmes felhasználói élmény között.
A bizalom a legértékesebb valuta
A digitális korszakban a vagyonunk szorosan összefonódik az online csatornákkal. A biztonság így már nem egyszerű technikai funkció, hanem a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom alapja.
A skálázható, személyre szabott csalások világában nem az a kérdés, lesznek-e támadások, hanem az, ki mennyire felkészült rájuk. Aki ma stratégiai eszközként tekint a biztonságra, nemcsak veszteségeket előz meg, hanem versenyelőnyt is épít.
A Money Motion konferencia idei programjában külön AI & Automation színpad foglalkozik azzal, hogyan használható a mesterséges intelligencia nemcsak támadásra, hanem védekezésre is. Mert bár a csalás iparággá vált, egy dolog nem változott: a pénzügyi rendszer alapja továbbra is a bizalom – és ennek megőrzése ma már minden szereplő közös felelőssége.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá