Az amerikai befektető évekkel a 2008-as ingatlanpiaci összeomlás előtt felismerte a rendszer gyenge pontjait, és olyan befektetési pozíciókat épített ki, amelyek hatalmas profitot hoztak számára, amikor a piac végül összeomlott. Története később világszerte ismertté vált a The Big Short című filmnek köszönhetően.
Most Burry ismét figyelmeztetést fogalmazott meg – és ezúttal sem fest derűs képet a piacokról. Véleménye szerint az amerikai részvénypiac egyre inkább a dotkomlufi utolsó időszakára emlékeztet, amikor a befektetők szinte teljesen elszakadtak a gazdasági realitásoktól.
A befektető az elmúlt napok piaci mozgásait látva arról beszélt, hogy különösen ismerős érzése támadt. Szerinte a mostani környezet kísértetiesen hasonlít a korábbi pénzügyi buborékok végső szakaszaira.
Figyelmeztetésének középpontjában a NASDAQ 100 index állt, amely szerinte teljesen új pályára került. Úgy látja, a piaci optimizmus már irracionális szintet ért el, és ennek az eufóriának ma egyértelműen a mesterséges intelligencia áll a középpontjában.
A mesterséges intelligencia lett az új dotkom-sztori
Burry egyik legfontosabb kritikája az, hogy a piac jelenleg szinte kizárólag az AI köré épül. Szerinte a befektetők egyre kevésbé foglalkoznak a gazdasági fundamentumokkal, a kamatkörnyezettel, a geopolitikai kockázatokkal vagy akár a fogyasztói bizalommal. Ehelyett szinte minden figyelem néhány mesterséges intelligenciával kapcsolatos vállalatra és narratívára összpontosul.
A befektető egy hosszabb autóút során pénzügyi rádióműsorokat hallgatott, és elmondása szerint szinte kizárólag az AI volt a téma. Ez számára kifejezetten aggasztó jelnek számít. A dotkomlufi idején ugyanis hasonló jelenség zajlott: akkor az internet jelentette azt a technológiai forradalmat, amelyre korlátlan növekedési várakozásokat építettek a befektetők. Számos vállalat értékeltsége teljesen elszakadt a valós fundamentumoktól, mielőtt 2000-ben bekövetkezett volna az összeomlás.
Burry szerint ma ugyanez a folyamat ismétlődik meg, csak most az internet helyett a mesterséges intelligencia tölti be ezt a szerepet.
Már nem a gazdaság mozgatja a piacot
A befektető szerint a jelenlegi rali egyik legveszélyesebb eleme, hogy a részvényárfolyamok már nem hagyományos gazdasági tényezők alapján mozognak.
Úgy látja, a piac azért emelkedik tovább, mert korábban is emelkedett. Ez egy önmagát erősítő folyamatot hoz létre: a befektetők attól tartanak, hogy lemaradnak a további nyereségről, ezért egyre magasabb árakon is hajlandók vásárolni.
Az ilyen piaci pszichológia a történelem során gyakran vezetett buborékok kialakulásához. A túlzott optimizmus idővel elszakad a vállalatok tényleges teljesítményétől, és amikor a hangulat megfordul, a korrekció általában gyors és rendkívül fájdalmas.
„A fiú, aki farkast kiáltott”
Burry ugyanakkor saját korábbi tévedéseit sem tagadja. Nyíltan elismerte, hogy az elmúlt években több alkalommal is túl korán jósolt piaci összeomlást.
2021-ben például a bitcoint és más spekulatív eszközöket az ingatlanpiaci buborékhoz hasonlította, később pedig minden idők egyik legnagyobb piaci összeomlását vetítette előre. Ezek a forgatókönyvek végül nem pontosan úgy alakultak, ahogy várta.
Emiatt sokan az interneten már „a fiú, aki farkast kiáltott” szerepével azonosítják őt. Burry szerint azonban a közösségi média hajlamos leegyszerűsíteni és kiforgatni az összetett piaci elemzéseket.
A befektető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hosszú távú eredményei továbbra is őt igazolják. Emlékeztetett arra, hogy sikeresen jelezte előre a 2000-es dotkomlufi kipukkanását, a 2008-as pénzügyi válságot, valamint több későbbi piaci fordulópontot is.
Nem ő az egyetlen, aki aggódik
Fontos kiemelni, hogy nem Michael Burry az egyetlen ismert befektető, aki túlzott optimizmust lát a jelenlegi piacokon. Paul Tudor Jones hedge fund-menedzser szintén arra figyelmeztetett nemrég, hogy a mostani környezet egyre inkább az 1999-es időszakot idézi számára.
Bár Jones szerint a részvénypiaci emelkedés akár még egy-két évig is folytatódhat, úgy véli, az értékeltségek veszélyesen magas szintre emelkedhetnek.
A szakember szerint elképzelhető, hogy a részvénypiac teljes értéke a GDP 300–350 százalékára nő, ami történelmi összevetésben is extrém szint lenne. Véleménye szerint ez előbb-utóbb elkerülhetetlenné tehet egy „lélegzetelállító” korrekciót.
Buborék vagy valódi technológiai forradalom?
A piacot figyelő szakértők és befektetők ma alapvetően két táborra oszlanak. Az egyik oldal szerint a mesterséges intelligencia valóban akkora technológiai áttörést jelent, amely hosszú évekre új növekedési korszakot nyithat a globális gazdaság számára. Ebben az értelmezésben a jelenlegi magas értékeltségek részben indokolhatók.
A másik tábor viszont úgy véli, hogy az AI körüli várakozások túlzottan optimisták, és a piac ismét ugyanabba a hibába esik, mint a dotkomkorszak végén: mindenki meg van győződve arról, hogy most „más a helyzet”.
A történelem ugyanakkor többször megmutatta, hogy amikor egyetlen narratíva teljesen uralni kezdi a piacot, az gyakran komoly figyelmeztető jel.
Hogy Michael Burry ezúttal is túl korán kongatja-e a vészharangot, vagy valóban egy újabb jelentős korrekció előtt állunk, azt egyelőre lehetetlen biztosan megmondani. Az azonban egyre világosabb, hogy a mesterséges intelligencia körüli eufória már nemcsak a technológiai szektort, hanem az egész részvénypiac hangulatát meghatározza.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá