A Bitcoin Initiative nevű kampány ugyanis nem tudta összegyűjteni azt a mennyiségű aláírást, amely szükséges lett volna egy országos népszavazás kiírásához. Bár a kezdeményezés várhatóan kudarcot vall, maga a vita korántsem zárult le: világszerte egyre több jegybank és állam vizsgálja, milyen szerepet kaphatnak a digitális eszközök a jövő pénzügyi rendszerében.
Nem sikerült összegyűjteni a szükséges aláírásokat
Svájcban a közvetlen demokrácia részeként bizonyos ügyekben országos népszavazást lehet kezdeményezni, ehhez azonban legalább 100 ezer hiteles aláírás szükséges. A bitcoinpárti kampány szervezői 18 hónapot kaptak az aláírások összegyűjtésére, ám a határidő lejárta előtt csupán az előírt mennyiség körülbelül felét sikerült megszerezniük.
Yves Bennaim, a kezdeményezés alapítója a Reutersnek arról beszélt, hogy már a kezdetektől tudták: rendkívül nehéz feladat előtt állnak. Szerinte ugyanakkor a kampány így sem volt eredménytelen, hiszen sikerült szélesebb társadalmi és szakmai vitát indítani arról, hogy a bitcoin milyen szerepet tölthetne be a nemzeti pénzügyi rendszerekben.
Miért zárkózik el az SNB a bitcointól?
A Svájci Nemzeti Bank álláspontja hosszú ideje következetes: a bitcoin és más kriptovaluták jelenleg nem alkalmasak arra, hogy jegybanki tartalékként szolgáljanak. Az intézmény szerint a digitális eszközök árfolyama túlságosan volatilis, emellett a piac likviditása sem megfelelő egy olyan szervezet számára, amelynek legfontosabb feladata a pénzügyi stabilitás fenntartása.
Az SNB hangsúlyozta, hogy devizatartalékainak bármikor gyorsan és hatékonyan mozgósíthatónak kell lenniük, miközben értéküket is meg kell őrizniük. A jegybank szerint a kriptovaluták jelenleg egyik követelménynek sem felelnek meg megfelelően.
A döntés mögött nem pusztán konzervatív szemlélet áll. A bitcoin árfolyama az elmúlt években rendkívül szélsőséges mozgásokat mutatott, ami egy jegybank számára komoly kockázatot jelentene. Bár hosszú távon jelentős értéknövekedést produkált, rövidebb időszakokban drasztikus visszaesések is előfordultak.
Egyre több jegybank figyeli a digitális eszközöket
Miközben Svájc továbbra is óvatos, világszerte egyre több jegybank kezd érdeklődni a digitális eszközök iránt. A Cseh Nemzeti Bank például tavaly 1 millió dollár értékben vásárolt kriptovalutákat és más blockchain-alapú digitális eszközöket, elsősorban tapasztalatszerzési céllal.
Más intézmények ugyanakkor továbbra is szkeptikusak. Az Európai Központi Bank többször hangsúlyozta, hogy a jegybanki tartalékok esetében a likviditás, a biztonság és a stabilitás a legfontosabb szempontok, és álláspontjuk szerint a bitcoin jelenleg ezeknek nem felel meg megfelelően.
A vita azonban jóval túlmutat magán a kriptovalutákon. Egyre több szakértő teszi fel a kérdést: vajon a jövő globális pénzügyi rendszerében továbbra is kizárólag a hagyományos devizák dominálnak majd, vagy hosszabb távon decentralizált digitális eszközök is szerepet kaphatnak?
Bitcoin mint geopolitikai alternatíva
A bitcoin támogatói szerint a digitális eszköz egyik legfontosabb előnye éppen az, hogy független az államoktól és a központi bankoktól. Yves Bennaim szerint a bitcoin „nemzetközileg semleges”, hasonlóan Svájchoz, ezért alkalmas lehet arra, hogy alternatívát nyújtson a dollár- és euróalapú tartalékeszközökkel szemben.
Ez különösen érdekes kérdés Svájc esetében, ahol a jegybank devizatartalékainak jelentős része dollárban és euróban denominált. A bitcoinpárti érvelés szerint egy decentralizált digitális eszköz segíthetne a kockázatok diverzifikálásában, különösen egy olyan időszakban, amikor világszerte erősödnek a geopolitikai és monetáris bizonytalanságok.
A bitcoin támogatói arra is rámutatnak, hogy a piac likviditása az elmúlt években jelentősen nőtt: világszerte naponta több tízmilliárd dollárnyi tranzakció zajlik. Véleményük szerint ez már elegendő alapot jelenthetne ahhoz, hogy a jegybankok komolyabban foglalkozzanak a digitális eszközökkel.
A vita biztosan folytatódik
Bár a svájci kezdeményezés várhatóan elbukik, maga a kérdés továbbra is napirenden marad a globális pénzügyi rendszerben. Az elmúlt években a bitcoin fokozatosan megjelent az intézményi befektetők világában, miközben egyes országok már saját digitális jegybankpénzek fejlesztésén dolgoznak.
A következő évek egyik legfontosabb kérdése lehet, hogy a kriptovaluták képesek lesznek-e valódi szerepet betölteni az állami pénzügyi rendszerekben, vagy továbbra is elsősorban spekulatív befektetési eszközként tekintenek majd rájuk. Svájc most ugyan nemet mondott a bitcoin-tartalékra, de a vita valószínűleg még csak most kezd igazán kibontakozni.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá