A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy eltörölné a tavaly bevezetett, sok vitát kiváltó validációs kötelezettséget és az ahhoz kapcsolódó büntetőjogi felelősségi rendszert. A változás nemcsak a befektetők számára teremthet kiszámíthatóbb jogi környezetet, hanem ismét vonzó célponttá teheti az országot a magyar és nemzetközi kriptoeszköz-szolgáltatók számára. A tervezett módosítások hátterét és várható hatásait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője ismertette.
Az uniós szabályozáson túlmutató magyar előírások
A kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatások szabályozásának alapjait az Európai Unió a 2023-ban elfogadott MiCA-rendelettel egységesítette. Mivel a rendelet közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, annak rendelkezéseit főszabály szerint nem szükséges külön nemzeti jogszabályokban átültetni.
Magyarország azonban 2024-ben elfogadta a kriptoeszközök piacáról szóló törvényt, amelyet 2025 nyarán olyan többletkövetelményekkel egészített ki, amelyek túlmutattak az uniós szabályozási kereteken. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint – néhány kivételtől eltekintve – kriptoeszköz csak olyan ügylet keretében váltható át pénzre vagy más kriptoeszközre, amelyhez egy, az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) által felügyelt validáló szolgáltató megfelelőségi nyilatkozatot állít ki.
A törvény emellett kimondja, hogy az ilyen validáció nélkül végrehajtott tranzakciókból származó értéktranszferek érvénytelenek és nem váltanak ki joghatást. A szabályozás ráadásul büntetőjogi következményeket is kilátásba helyez: felelősségre vonhatók mind a validációs kötelezettséget megkerülő szolgáltatók, mind pedig azok a befektetők, akik nem megfelelő kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást vesznek igénybe.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a validáció nem tekinthető engedélyezési eljárásnak. A validáló szolgáltató feladata kizárólag az adott tranzakcióhoz kapcsolódó kriptoeszközök lánctörténetének vizsgálata, vagyis annak elemzése, hogy milyen tranzakciós előzmények azonosíthatók a küldő és a fogadó cím között. Az eljárás eredményeként a szolgáltató kockázati besorolást készít, azonban nem dönt arról, hogy az ügylet végrehajtható-e vagy sem – ez továbbra is az adott szolgáltató mérlegelési jogkörébe tartozik – emelte ki Martinas Roxana, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Gyakorlati problémákat okozott a magyar szabályozás
Bár a validáció első ránézésre puszta formalitásnak tűnhetett, gyakorlati alkalmazása számos kérdést vetett fel. Különösen a nemzetközi kriptotőzsdéken végrehajtott átváltások esetében merültek fel bizonytalanságok azzal kapcsolatban, hogy a kötelezettség miként alkalmazható a tőzsdei kereskedés során automatikusan végrehajtott tranzakciókra.
A szabályozás egyik legnagyobb problémája ráadásul az volt, hogy a validációs kötelezettség 2025 júliusában úgy lépett hatályba, hogy annak teljesítéséhez szükséges piaci infrastruktúra még nem létezett. A hatálybalépés időpontjában nem működött olyan validáló szolgáltatói piac, amely lehetővé tette volna a szolgáltatók és a befektetők számára a jogszabályi előírások teljesítését. Az első ilyen szolgáltató csak 2025 decemberében kezdte meg működését.
A kialakult jogbizonytalanság hatására több befektető is úgy döntött, hogy felszámolja kriptoeszköz-portfólióját, attól tartva, hogy később nem tud majd jogszerűen hozzáférni digitális eszközei értékéhez. Ezzel párhuzamosan több ismert nemzetközi szolgáltató – köztük a Revolut, a CoinCash és az eToro – korlátozta vagy megszüntette magyarországi szolgáltatásait, mivel nem tudta garantálni, hogy működése megfelel a magyar szabályozás által előírt, az uniós keretrendszerből kilógó követelményeknek.
A kormány visszalépne a szigorú szabályoktól
A múlt héten közzétett törvényjavaslat jelentős szemléletváltást jelez a kriptoeszközök szabályozásában. A kormány kommunikációja alapján a cél a digitális pénzügyi innováció támogatása és egy versenyképesebb szabályozási környezet kialakítása.
Ennek megfelelően a tervezet gyakorlatilag teljes egészében megszüntetné a kriptoeszköz-átváltásokhoz kapcsolódó validációs kötelezettséget, valamint hatályon kívül helyezné az ehhez kapcsolódó büntetőjogi rendelkezéseket is. A javaslat szerint az új szabályok a kihirdetést követő nyolcadik napon lépnének hatályba, így akár már a nyár folyamán életbe léphetnek.
Mit hozhat a változás a piac számára?
Amennyiben a parlament a következő hetekben változtatás nélkül elfogadja a javaslatot, a magyar kriptoeszköz-piac jelentősen nyitottabbá és versenyképesebbé válhat. A hazai szabályozás ismét közelebb kerülhet az Európai Unió által kialakított egységes MiCA-keretrendszerhez, megszüntetve azt a többletterhet, amelyet számos piaci szereplő és maga az uniós szabályozói környezet is indokolatlannak tartott.
A módosítás várhatóan erősítheti a befektetői bizalmat, ösztönözheti a hazai kriptoeszköz-befektetéseket, és megteremtheti a lehetőséget arra, hogy a korábban kivonuló nemzetközi szolgáltatók ismét megjelenjenek Magyarországon – feltéve, hogy rendelkeznek a szükséges MiCA-engedéllyel.
Emellett az új szabályozási környezet azoknak a magyar és külföldi szolgáltatóknak is vonzó lehet, amelyek eddig a piacra lépést akadályozó jogi bizonytalanságok miatt maradtak távol a magyar piactól – mutatott rá a Jalsovszky szakértője.
A pénzügyi innováció támogatása a Magyar Nemzeti Bank számára is kiemelt stratégiai cél. A jegybank rendszeresen publikál tájékoztató anyagokat, valamint éves FinTech és Digitalizációs Jelentéseiben követi nyomon és elemzi azokat a technológiai és üzleti innovációkat, amelyek egyre meghatározóbb szerepet játszanak a magyar pénzügyi piacok fejlődésében.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá