Molnár László meteorológus szerint a június végén mért 42 Celsius-fokos hőség könnyen lehet, hogy még nem az idei nyár csúcsa volt. Miközben a világ vezető technológiai vállalatai és Európa legjelentősebb meteorológiai intézetei mesterséges intelligenciával (AI) próbálják egyre pontosabban modellezni a kiszámíthatatlanná váló időjárást, maga az éghajlat olyan gyorsan változik, hogy az a korábbi adatokon betanított gépi tanulási modelleket is próbára teszi. A mediterrán éghajlat reménye helyett sokkal inkább egy közép-ázsiai klíma felé haladunk – a kérdés már csak az, hogy mit tehetünk, mielőtt a Kárpát-medence visszafordíthatatlanul kiszárad.
A meteorológia új korszakát a mesterséges intelligencia hozta el
Az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése a meteorológiát is alapjaiban alakította át. A nyolcvanas és kilencvenes években az előrejelzések még elsősorban a szuperszámítógépeken futó, fizikai törvényszerűségekre – például a mozgásegyenletekre vagy az energiamegmaradás elvére – épülő dinamikus modellekre támaszkodtak. A 2020-as évekre azonban megjelent egy teljesen új megközelítés: az adatalapú, mesterséges intelligenciára épülő előrejelzés.
„Itt már matematikai, statisztikai alapon dolgozik a modell” – magyarázza Molnár László meteorológus a mesterséges intelligencia működését az „MI és más” legutóbbi adásában. A modellek tanítása során egészen 1940-ig visszamenőleg betöltik a rendelkezésre álló globális meteorológiai adatokat. Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) és a Google fejlesztései a hasonlóságelméletre épülnek: a rendszer pillanatok alatt megkeresi, hogy az aktuális légköri helyzet mely korábbi állapotokra emlékeztet leginkább, majd azok kimeneteléből készít előrejelzést.
Míg korábban egy kéthetes előrejelzés kiszámítása akár három-négy hétig is eltarthatott volna, ma a mesterséges intelligenciára épülő modellek rendkívüli sebességgel és kiemelkedő pontossággal dolgoznak. A hálózatok betanítása ugyan hosszadalmas folyamat, de ha ez megtörtént, a rendszer rendkívül rövid idő alatt képes minden eddiginél pontosabb előrejelzéseket készíteni – fogalmazott Molnár.
Amikor a múlt már nem nyújt kapaszkodót
A gépi tanulás legnagyobb előnye, vagyis a hatalmas történelmi adathalmaz egyben a legnagyobb gyengesége is lehet. Az új klímaviszonyok között ugyanis egyre gyakrabban jelennek meg olyan extrém események, amelyekre egyszerűen nincs korábbi példa.
Jó példa erre a Csendes-óceán trópusi térségében mért tengerfelszíni hőmérsékleti anomália. A 2 Celsius-fokot meghaladó eltéréseket már úgynevezett szuper El Niño eseménynek nevezik. A műszeres mérések történetében eddig a legnagyobb eltérés 2,8 Celsius-fok volt, amelyet 2016-ban regisztráltak. Az ECMWF jelenlegi előrejelzései szerint azonban a közeljövőben akár 3–4,2 Celsius-fokos anomália is kialakulhat, ami minden eddigi rekordot felülmúlna.
„Ha, tegyük fel, egy 3,5 fokos anomáliájú El Niño válik valóra, erre nem fog a múltban példát találni” – hívja fel a figyelmet Molnár László a mesterséges intelligencia korlátaira. Ha az algoritmus nem talál megfelelő történelmi mintát, könnyen téves következtetésekre juthat, és olyan időjárási folyamatokat is továbbvihet az előrejelzésben, amelyek végül csak részben vagy egyáltalán nem valósulnak meg. Éppen ezért a szakember hangsúlyozza, hogy jelenleg nem léteznek olyan nyilvánosan elérhető, kizárólag mesterséges intelligenciára épülő modellek, amelyek két hétnél hosszabb időtávra megbízható előrejelzést tudnának készíteni.
Mediterrán éghajlat helyett közép-ázsiai valóság
A technológia tehát egyre gyorsabban fejlődik, a valóság azonban még ennél is gyorsabban változik. A 42 Celsius-fokos országos melegrekord már június végén megszületett, holott a nyár statisztikailag legforróbb időszaka még csak ezután következik, július közepe és augusztus közepe között. Ahogy Molnár László fogalmazott: „Van még potenciál ebben a 42 fokban sajnos. Nem a hatost dobtuk.”
Sokan úgy gondolják, hogy a felmelegedés következtében Magyarország mediterrán éghajlatú országgá válhat, a meteorológus szerint azonban ez tévedés. „Akik a mediterrán klímával édesgetnek minket, szólnék nekik, hogy nincs tengerpartunk.” Ehelyett sokkal inkább egy kazahsztáni jellegű, közép-ázsiai klíma körvonalazódik, amelyet szélsőséges hőmérsékleti különbségek jellemeznek: rendkívül forró nyarak, kemény telek, valamint szinte pillanatok alatt elmúló tavaszok és őszök. „Elkeserítek mindenkit, aki a fügére meg a pálmafákkal szeretne együtt élni. Ez nem Magyarországon lesz” – teszi hozzá.
A felmelegedéshez ráadásul egy kevésbé ismert környezeti folyamat is hozzájárul. A nehézipar visszaszorulásával jelentősen csökkent a légkör kéntartalma, amit a meteorológiában gyakran „fauszti alkuként” emlegetnek. A tisztább levegő ugyan egészségügyi szempontból kedvező, ugyanakkor a kén hiányában kevesebb olyan felhő képződik, amely visszaveri a napsugárzás egy részét. Ennek következtében a térség felmelegedése tovább gyorsul.
Kiszáradó tavak és az alkalmazkodás kényszere
A szélsőséges időjárás következményei már ma is jól láthatók a Kárpát-medencében. A Velencei-tó vízszintje ismét megközelítette a 2022-ben mért történelmi mélypontot, a Balaton pedig szintén folyamatos vízhiánnyal küzd. Bár egy erős El Niño ősszel és télen több csapadékot hozhat, ami átmenetileg lassíthatja a tavak kiszáradását, a szakember szerint ez nem jelent valódi megoldást.
Molnár László hangsúlyozta, hogy mivel az aszály válik az új, megszokott állapottá, elengedhetetlen a szemléletváltás. A korábbi vízelvezetési gyakorlat helyett a víz minél nagyobb arányú visszatartására kell törekedni. Jó példaként Kazahsztánt említette, ahol hatalmas gátak építésével kezdték helyreállítani az Aral-tó rájuk eső részét, miközben felhagytak a fenntarthatatlan gyapottermesztés öntözésével. Ha Magyarország nem teszi meg időben a szükséges lépéseket, nálunk is megjelenhetnek a drasztikus korlátozások – hasonlóan Las Vegashoz, ahol a súlyos vízhiány miatt betiltották az angolgyep telepítését.
„A jólét oltárán mit áldoznánk föl azért, hogy élhetőbb környezetet kapjunk?” – teszi fel az interjú végén a legfontosabb kérdést Molnár László. A mesterséges intelligencia kiváló diagnosztikai eszköz, amely másodpercek alatt képes elemezni az aktuális feltételeket, de önmagában nem oldja meg a klímaváltozás problémáját. A meteorológus szerint országos összefogásra, a túlfogyasztás visszaszorítására és mielőbbi vízmegtartó beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a Kárpát-medence ne váljon visszafordíthatatlanul kiszáradó térséggé. Mindezt az „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” című műsorban hangsúlyozta.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá