Az IMF szerint a jegybankoknak és a szabályozó hatóságoknak már most fel kell készülniük arra, hogy a pénzügyi digitalizáció következő hulláma teljesen új felügyeleti és monetáris politikai kihívásokat hozhat.
Hatékonyabb működés, egyszerűbb pénzügyi infrastruktúra
Az IMF szerint a tokenizáció egyik legnagyobb előnye, hogy jelentősen leegyszerűsítheti a pénzügyi infrastruktúrát. A jelenlegi rendszerekben egy tranzakció lebonyolítása számos köztes szereplőt, különálló adatbázist és egyeztetési folyamatot igényel, míg a tokenizált környezetben ezek közül több teljesen automatizálható vagy akár ki is váltható.
Ennek eredményeként gyorsabb elszámolás, alacsonyabb működési költségek és programozható pénzügyi termékek válhatnak széles körben elérhetővé.
A gyorsaság új kockázatokat is magával hozhat
A nagyobb hatékonyság ugyanakkor nemcsak előnyökkel jár. Mivel a tokenizált rendszerekben a tranzakciók és az elszámolások valós időben történnek, a likviditási igények is azonnal jelentkeznek, a fedezeti követelmények automatikusan életbe léphetnek, és egy technikai hiba vagy piaci zavar a jelenlegi infrastruktúránál jóval gyorsabban terjedhet végig a rendszeren.
Az IMF szerint emiatt jelentősen lerövidülhet az az időablak, amely alatt a pénzügyi intézmények vagy a felügyeleti szervek még képesek beavatkozni.
A kockázatok egyre inkább a technológiai platformokra kerülhetnek át
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása szerint a pénzügyi kockázatok fokozatosan elmozdulhatnak a hagyományos banki mérlegekből a tokenizált rendszereket működtető technológiai platformok irányába.
Míg korábban elsősorban a tranzakcióban részt vevő pénzügyi intézmények viselték az egyes ügyletek kockázatait, a jövőben egyre nagyobb jelentőségük lehet az elosztott főkönyvi rendszereknek, a digitális platformoknak és az azokat működtető programkódoknak.
A szabályozásnak is alkalmazkodnia kell az új működési modellhez
Az IMF szerint a felügyeleti hatóságok feladatai is jelentősen átalakulnak. A jövőben már nem lesz elegendő kizárólag a pénzügyi intézmények működését ellenőrizni, hanem az intelligens szerződéseket (smart contractokat), valamint a tranzakciókat vezérlő szoftverkódokat is vizsgálni kell.
Ahogy egyre több pénzügyi folyamat automatizálódik, a szabályozás is egyre inkább közvetlenül a programkódokban jelenik meg.
A jogi bizonytalanság fékezheti a tokenizáció terjedését
A Valutaalap kiemeli, hogy a technológia sikerének egyik legfontosabb feltétele a világos jogi környezet. A piaci szereplőknek egyértelműen tudniuk kell, mikor válik véglegessé egy tokenizált eszköz tulajdonjoga, hogyan biztosítható az elszámolás véglegessége, illetve mely ország jogrendje alkalmazandó egy adott tranzakció során.
Az IMF szerint ezeknek a kérdéseknek a rendezése nélkül a tokenizáció várhatóan csak korlátozott körben tud majd elterjedni.
Ezek lesznek a következő évek kulcskérdései
Az elemzés több olyan területet is azonosít, amelyek meghatározhatják a tokenizáció jövőjét. Ide tartozik a különböző blokkláncok és tokenizációs platformok együttműködési képessége (interoperabilitása), a programkódok irányításának szabályozása, a megfelelő likviditási védőhálók kialakítása, valamint az állami és a magánpénz jövőbeni szerepének újragondolása.
Az IMF szerint a legkedvezőbb forgatókönyv egy olyan pénzügyi ökoszisztéma kialakulása lenne, amely egyszerre biztosítja a közérdekű funkciókat – például a kockázatmentes elszámolási lehetőségeket és a nemzetközileg összehangolt felügyeletet –, miközben támogatja az innovációt és a különböző rendszerek közötti átjárhatóságot.
A szervezet arra figyelmeztet, hogy a most meghozott szabályozási döntések hosszú évekre meghatározhatják, vajon a tokenizáció a globális pénzügyi rendszer stabilitását erősíti majd, vagy éppen új kockázatok és törésvonalak kialakulásához vezet.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá