A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy meghatározott feltételek mellett egyes tokenek mentesülhetnének a „befektetési szerződésként” való besorolás alól, miközben külön mentességi rendszert is kialakítanának a tokenkibocsátások számára.
A kezdeményezés azért is figyelemre méltó, mert az amerikai Kongresszusnak továbbra sem sikerült elfogadnia azt az átfogó piaci törvényt, amely hosszabb távon rendezhetné a kriptoeszközök szabályozását. Az SEC ezért részben saját hatáskörében próbál előrelépni egy olyan területen, ahol az iparági szereplők régóta kiszámíthatóbb és egyértelműbb szabályokat sürgetnek.
Külön keretrendszert kaphatnak a kriptoeszközök
Az SEC közlése alapján a javaslat célja, hogy „egyértelmű és a célnak megfelelő” szabályozási keretet hozzon létre bizonyos, kriptoeszközökhöz kapcsolódó befektetési szerződések számára. A felügyelet ennek részeként egy külön, kifejezetten a kriptoszektor sajátosságaira szabott értékpapír-kibocsátási rendszert alakítana ki.
A vállalatok így továbbra is tőkét vonhatnának be tokenek kibocsátásával, ugyanakkor meghatározott befektetővédelmi követelményeknek is meg kellene felelniük. Ez lényeges változást hozhatna ahhoz a korábbi gyakorlathoz képest, amelyben sok projekt számára hosszú ideig nem volt egyértelmű, hogy egy adott token kibocsátása az amerikai értékpapírjog hatálya alá tartozik-e.
A legnagyobb bizonytalanságot eddig rendszerint az okozta, hogy pontosan mikor minősül egy kriptoeszköz értékpapírnak, illetve mikor tekinthető az amerikai jog szerinti „investment contractnak”, vagyis befektetési szerződésnek. Ez a besorolás ugyanis alapvetően meghatározza, milyen regisztrációs, tájékoztatási és megfelelési kötelezettségek terhelik a kibocsátót.
Akár 75 millió dolláros kibocsátás is mentességet kaphatna
A tervezet konkrét kibocsátási könnyítéseket is tartalmaz. A szabályok szerint a kriptovállalatok bizonyos feltételek teljesülése mellett egy négyéves időszak alatt legfeljebb 5 millió dollár értékben, egy 12 hónapos periódus során pedig akár 75 millió dollár értékben bocsáthatnának ki tokeneket.
A javaslat egy úgynevezett safe harbor, vagyis „biztonságos kikötő” rendelkezést is bevezetne. Ennek értelmében egyes kriptoeszközök mentesülhetnének attól, hogy automatikusan befektetési szerződésként kezeljék őket.
A könnyítések ugyanakkor nem jelentenének teljes szabályozási mentességet. A kibocsátóknak pénzügyi kimutatásokat kellene készíteniük, és folyamatos jelentéstételi kötelezettségek is vonatkoznának rájuk. Az SEC ezzel olyan kompromisszumos megoldást keres, amely egyszerre könnyíti meg a tőkebevonást és tart fenn érdemi átláthatósági követelményeket.
Egy korábban várt könnyítés kimaradt
A csomagból ugyanakkor hiányzik egy olyan elem, amelyre korábban sokan számítottak. Az SEC nem jelentett be innovációs mentességet a tokenizált vagy kriptoalapú részvénykereskedelemre, noha korábbi hírek alapján ez is napirenden lehetett.
Ez arra utal, hogy a felügyelet egyelőre óvatosabb megközelítést követ, és elsősorban a tokenkibocsátások, valamint a kriptoeszközökhöz kapcsolódó befektetési szerződések jogi helyzetére összpontosít.
A tervezet most társadalmi egyeztetésre kerül. A Federal Registerben való megjelenést követően 60 nap áll majd a piaci szereplők, szakértők és más érintettek rendelkezésére, hogy véleményezzék a javaslatot.
A Kongresszus továbbra sem jutott megállapodásra
Az SEC bejelentése néhány nappal azután érkezett, hogy a Szenátusban nem sikerült előrelépni a Digital Asset Market Clarity, vagyis a CLARITY Act ügyében.
A törvényjavaslat egyik legfontosabb célja annak tisztázása lenne, hogy az egyes amerikai szövetségi hatóságok pontosan milyen feladatokat látnak el a kriptoeszközök felügyeletében. Az Egyesült Államokban régóta problémát jelent, hogy az SEC és a határidős árupiacokat felügyelő CFTC hatásköre több ponton átfedi egymást, miközben számos digitális eszköz jogi besorolása továbbra is vitatott.
Paul Atkins, az SEC elnöke ezért a mostani kezdeményezés ellenére is hangsúlyozta, hogy a kongresszusi jogalkotás továbbra is elengedhetetlen. Szerinte tartós és hosszú távon kiszámítható szabályozási környezetet csak törvényi szinten lehet kialakítani, mivel egy későbbi felügyeleti vezetés viszonylag könnyen visszafordíthatná a mostani intézkedéseket. Atkins azt is jelezte, hogy az SEC továbbra is támogatja a Kongresszus munkáját annak érdekében, hogy a CLARITY Act végül az elnök elé kerülhessen.
A CFTC sem várna feltétlenül a Kongresszusra
Nem kizárólag az SEC próbál előrelépni. Az amerikai Határidős Árutőzsdei Kereskedési Bizottság, a CFTC csütörtökre külön ülést tervezett a kriptoeszközök, a mesterséges intelligencia és a predikciós piacok szabályozásáról.
A hatóság közlése szerint elsősorban azokat a területeket vizsgálja, ahol saját szabályozói lépéseivel kiegészítheti a Kongresszus későbbi törvényalkotását. Ez is arra utal, hogy az amerikai felügyeletek nem feltétlenül akarják megvárni, amíg a törvényhozás minden részletet rendez.
Ha a Kongresszus hónapokon át nem tud előrelépni, a különböző hatóságok saját hatáskörükben próbálhatnak olyan kereteket kialakítani, amelyek legalább részben mérséklik a jelenlegi jogi bizonytalanságot.
Patrick Witt, a Fehér Ház kriptoügyi tanácsadója a Wyoming Blockchain Symposiumon arra utalt, hogy ha a Kongresszus nem tudja elfogadni a CLARITY Actet, az amerikai szabályozók jóval aktívabb szerepet vállalhatnak a kriptopiac szabályozásában.
Egyre szűkebb az idő a CLARITY Act elfogadására
A törvényjavaslat sorsa eközben továbbra is bizonytalan. John Thune, a szenátusi többség vezetője még az augusztusi szünet előtt megtette a szükséges eljárási lépéseket ahhoz, hogy a Szenátus szeptember közepén ismét napirendre vehesse a CLARITY Actet.
A politikai naptár azonban egyre kevesebb mozgásteret biztosít. Az augusztusi recesszust követően a szenátorok mindössze 14 napig üléseznek, mielőtt a novemberi választásokat megelőzően újabb szünet kezdődik.
Ha ez idő alatt nem sikerül plenáris szavazásra vinni a törvényjavaslatot, az év végéig még 22 szenátusi ülésezési nap marad. Ezt követően, 2027-ben már az új Kongresszus tagjai teszik le az esküt, ami jelentősen megnehezítheti a jelenlegi tervezet további útját.
Fokozatosan csökkenhet a szabályozási bizonytalanság
Az SEC mostani javaslata önmagában még nem oldja meg az amerikai kriptopiac valamennyi szabályozási problémáját, de egyértelmű irányváltást jelez. A hangsúly egyre inkább a részletes szabályok kialakítására és a jogszerű működés feltételeinek pontos meghatározására kerül.
A safe harbor rendelkezések, a kibocsátási mentességek és az egyértelműbb jelentéstételi kötelezettségek elsősorban a tokenkibocsátók számára jelenthetnek előrelépést. Egy kiszámíthatóbb rendszer csökkentheti annak kockázatát, hogy egy vállalat csak évekkel egy token kibocsátása után szembesüljön azzal, hogy a hatóság szerint megsértette az értékpapírjogi szabályokat.
A legfontosabb kérdés azonban továbbra is az, hogy a szabályozói kezdeményezéseket sikerül-e végül egységes kongresszusi törvénnyel is megtámogatni. A következő hónapok ebből a szempontból meghatározóak lehetnek az amerikai kriptopiac jövője számára.
(Forrás: Cointelegraph)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá