Tovább emelkedett a sikeres banki visszaélések száma Magyarországon: 2026 második negyedévében több tízezer bankkártyás és több ezer átutalási csalást regisztráltak. Miközben a lakossági átutalásoknál keletkezett kár csökkent, a vállalati számlákat érintő visszaélések értéke egyetlen negyedév alatt több mint kétszeresére nőtt. A csalók ráadásul új módszereket is bevetnek, köztük egy NFC-technológiát kihasználó átverést.
Több mint 5 milliárd forintos kárt okoztak az átutalási csalások
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2026 második negyedévében mintegy 52 ezer sikeres visszaélés történt a bankkártyás fizetésekhez kapcsolódóan. Ez 8 százalékkal több az előző negyedévhez képest, miközben az okozott kár lényegében változatlan maradt, 1,74 milliárd forintot tett ki.
A végül veszteségként elszámolt 1,38 milliárd forint 66 százalékát maguk a kártyabirtokosok viselték.
Az átutalási csalások ennél jóval nagyobb összeget vittek el. A pénzügyi szolgáltatók 3839 sikeres visszaélést jelentettek, ami 8,4 százalékos növekedés az előző negyedévhez képest. Az általuk okozott kár ennél is gyorsabban, 28 százalékkal emelkedett, és elérte az 5,37 milliárd forintot.
A háttérben ugyanakkor jelentős átrendeződés figyelhető meg. A növekedést teljes egészében a vállalati számlákat érintő visszaélések okozták. A céges csalások száma és összértéke egyaránt több mint kétszeresére nőtt egyetlen negyedév alatt, az okozott kár pedig megközelítette a 2,9 milliárd forintot.
A lakossági ügyfeleknél ezzel szemben javult a helyzet: az átutalásos visszaélések összértéke több mint 400 millió forinttal, 2,4 milliárd forintra csökkent. A ténylegesen leírt veszteségeket azonban ezekben az esetekben továbbra is szinte teljes egészében az ügyfelek viselték.
Bankárnak, rendőrnek vagy jegybanki dolgozónak is kiadhatják magukat
A BiztosDöntés.hu és az Erste kibervédelmi szakembereinek összesítése szerint továbbra is az egyik leggyakoribb csalási forma, amikor az elkövetők valamilyen hivatalos személynek adják ki magukat.
A csalók banki ügyintézőként, rendőrként vagy akár a Magyar Nemzeti Bank munkatársaként is telefonálhatnak. A történet jellemzően ugyanarra épül: azt állítják, hogy az ügyfél számláját támadás érte, ezért azonnali intézkedésre van szükség.
Az egyik forgatókönyv szerint az áldozatot arra próbálják rávenni, hogy saját maga utalja át megtakarításait egy állítólagos „biztonsági számlára”. Más esetben távoli hozzáférést biztosító alkalmazás telepítését kérik, amelyen keresztül már közvetlenül elérhetik az internetbankot. A tranzakciók jóváhagyásához szükséges hitelesítő kódokat pedig akár azzal az indokkal is elkérhetik, hogy azok segítségével törölnek egy gyanús átutalást.
A bankok, a rendőrség és a jegybank azonban telefonon nem kér banki jelszót vagy hitelesítő kódot, nem kér alkalmazástelepítést, és arra sem utasítja az ügyfelet, hogy pénze „megmentése” érdekében egy másik számlára utaljon.
A befektetési ajánlatoktól az online piacterekig bárhol megjelenhetnek
A befektetési csalások továbbra is a leggyakoribb visszaélések közé tartoznak. Ezek sok esetben közösségi médiás hirdetésekkel indulnak, amelyek ismert közszereplők képeivel, hamis híroldalakkal vagy kiugróan magas, garantáltnak beállított hozammal próbálják felkelteni a figyelmet.
Ha valaki megadja az elérhetőségét, hamarosan felkeresheti egy állítólagos befektetési tanácsadó. A csalók először kisebb összegek befizetésére próbálják rávenni az áldozatot, később azonban egyre nagyobb befektetéseket kérhetnek. Itt is előfordulhat, hogy távoli hozzáférést biztosító szoftver telepítését javasolják.
Az online piactereken eközben nemcsak a vásárlók, hanem az eladók is célponttá válhatnak. Gyakori módszer, hogy a csaló egy futárszolgálat nevében hamis linket küld, és azt állítja, hogy az eladónak ezen keresztül kell belépnie a bankjába ahhoz, hogy megkapja a vételárat.
Pénz fogadásához azonban nincs szükség internetbanki belépésre: ehhez elegendő a bankszámlaszám és a kedvezményezett neve. A szakértők szerint az év végi időszak különösen veszélyes lehet, mivel a Black Friday és a karácsonyi bevásárlások idején jelentősen megugrik az online adásvételek száma.
A klasszikus csalási módszerek sem tűntek el
Továbbra is elterjedt az SMS-es adathalászat. A csalók ilyenkor például közüzemi szolgáltató vagy streamingplatform nevében küldenek értesítést elmaradt befizetésről vagy lejáró előfizetésről. Az üzenetben szereplő link azonban egy hamis oldalra irányítja az áldozatot, ahol bankkártyaadatait próbálják megszerezni.
Szintén gyakoriak a feltűnően kedvező, valójában hamis ajánlatok. Ide tartoznak a népszerű márkák weboldalait lemásoló webshopok, amelyek irreálisan olcsó termékeket kínálnak, valamint a nem létező szálláshelyek, amelyek lefoglalásához előleget kérnek.
A romantikus és örökléses csalások is tovább élnek. A romantikus átveréseknél az elkövető akár heteken vagy hónapokon keresztül építhet bizalmi kapcsolatot az áldozattal, mielőtt egy váratlan élethelyzetre vagy a közös jövőre hivatkozva pénzt kérne.
Az örökléses csalásoknál ezzel szemben egy állítólagos ügyvéd, közjegyző vagy banki munkatárs jelentkezik azzal, hogy az áldozatra jelentős örökség vár egy távoli, sokszor külföldi rokon után. A pénzhez azonban csak különböző díjak vagy illetékek befizetését követően lehetne hozzáférni. A történetet a csalók személyes és banki adatok megszerzésére is felhasználhatják, szélsőséges esetben pedig valódi halálesetek után kereshetik meg az elhunyt hozzátartozóit.
Az NFC-technológiát is fegyverként használják
A csalási módszerek között egy új technika is megjelent, amely a mobiltelefonok NFC-funkcióját használja ki. Önmagában sem az érintéses fizetés, sem a bankkártya telefonhoz érintése nem veszélyes. A kockázat akkor jelenik meg, ha a telefonra korábban egy csalók által küldött alkalmazás került.
A támadás rendszerint telefonhívással kezdődik. Az elkövetők nyereményt, pénzvisszatérítést vagy például egy befektetés hozamának kifizetését ígérik, ehhez azonban egy alkalmazás letöltését kérik.
A telepített program segítségével hozzáférést szerezhetnek a készülékhez, majd a háttérben további szoftvereket is elhelyezhetnek rajta. Ha az áldozat ezt követően a csalók kérésére a bankkártyáját a telefonhoz érinti, az NFC-n keresztül beolvasott adatok továbbíthatók az elkövetőknek.
Amennyiben a csalók a PIN-kódot is megszerzik, illetve ráveszik az ügyfelet arra, hogy megemelje a kártyalimitjét, akár nagyobb összegű készpénzfelvételre vagy vásárlásra is lehetőségük nyílhat.
A módszer azért különösen megtévesztő, mert a fizikai bankkártya végig a tulajdonos birtokában marad. Emiatt első ránézésre semmi nem utal arra, hogy annak adatait közben más is felhasználhatja.
Az alkalmazástelepítés már önmagában figyelmeztető jel
Kósa Anna, az Erste Compliance vezetője szerint az egyik legfontosabb biztonsági szabály, hogy ismeretlen személy kérésére soha ne telepítsünk alkalmazást a telefonunkra, még akkor sem, ha a másik fél nyereményt, jóváírást vagy valamilyen kifizetést ígér.
Ugyanígy kerülni kell, hogy más kérésére a bankkártyánkat a telefonhoz érintsük, megadjuk a PIN-kódunkat vagy megemeljük a kártyalimitet. Ha egy ismeretlen telefonáló banki ügyre hivatkozva alkalmazás telepítését kéri, a legbiztonságosabb megoldás megszakítani a beszélgetést, majd saját kezdeményezésre felhívni a bankot a kártya hátoldalán vagy a pénzintézet hivatalos oldalán szereplő telefonszámon.
Ha a csalók már hozzájutottak pénzhez vagy banki adatokhoz, különösen fontos a gyors reakció. Ilyenkor érdemes azonnal értesíteni a bankot, valamint rendőrségi feljelentést tenni. A feljelentés dokumentumait ezt követően célszerű a pénzintézetnek is eljuttatni, hogy azokat a vizsgálat során fel tudják használni.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá