A pénzügyi szektor az elmúlt évben egy olyan fordulóponthoz érkezett, amelyet utólag már könnyű azonosítani: a fizetési szabályok átalakulása, a stablecoinok rendszerszintű elfogadottságának erősödése, valamint a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) „éles” bevezetése együttesen formálta át a fintech-ökoszisztémát.
Az AI felemelkedése: kísérletből iparági idegrendszer
A mesterséges intelligencia 2025-ben végleg maga mögött hagyta a „future tech” címkét. A kérdés már nem az volt, hogy mikor épül be a pénzügyi intézmények működésébe, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen mélységben.
A bankok és fintech cégek olyan léptékben indítottak AI-projekteket, amire korábban ritkán volt példa: egyszerre törekedtek hatékonyságnövelésre, hiper-személyre szabott ügyfélélményre és a kiberfenyegetésekkel szembeni védekezésre.
A valóság persze nem mindig igazolta a PR-üzeneteket. Több AI-kezdeményezés már a technikai megvalósításnál elakadt, mások adatminőségi nehézségekbe ütköztek, és akadt olyan projekt is, amelyet egyszerűen a szervezeti ellenállás fékezett le. Ennek ellenére több fejlesztés látványos eredményeket hozott, és olyan folyamatokat indított el, amelyeket már nem lehet visszafordítani.
AI a mindennapi pénzügyekben
A brit Lloyds kutatása szerint 2025-ben az Egyesült Királyság felnőtt lakosságának több mint fele használt mesterséges intelligenciát pénzügyei kezeléséhez – ezzel a személyes pénzügyek váltak az AI legfontosabb alkalmazási területévé az országban. Ez önmagában is azt jelzi, hogy az AI már nem csupán a banki back office eszköze: a fogyasztói pénzügyekben is tömegesen megjelent.
A brit kormány – talán késéssel, de egyértelműen – reagált is a jelenségre: a Financial Services Skills Commissiont (FSSC) felkérték, hogy készítsen jelentést arról, milyen készségekre, képzésekre és innovációs lépésekre lesz szükség, hogy a pénzügyi szektor versenyképes maradjon az AI-korszakban.
Ezzel párhuzamosan a Bank of England is kijelölte, mely technológiákban látja a legnagyobb átalakító potenciált: a mesterséges intelligenciában, az elosztott főkönyvi technológiában (Distributed Ledger Technology, DLT), valamint a kvantumszámítástechnikában.
Európa sem maradt le
Az Európai Központi Bank (EKB) 2025 őszén bejelentette, hogy a portugál Feedzai nevű AI-startupot vonta be a digitális euróhoz kapcsolódó csalásfelderítés és megelőzés támogatásába.
A lépés egyben azt is mutatja: Európában a digitális euró nem csupán CBDC-projekt, hanem technológiai és biztonsági kérdés is, ahol az AI már a tervezés korai szakaszában kulcsszerepet kap.
Az AI árnyoldala
A McKinsey ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a bankok profitjára akár 170 milliárd dolláros nyomás is nehezedhet, ha az AI-fejlesztések nem találkoznak a fogyasztói elvárásokkal. Ezek az elvárások pedig ma már nem pusztán kényelmet jelentenek, hanem védelmet is: az AI-alapú csalások terjedésével az ügyfelek biztonsági igénye meredeken emelkedik.
Vagyis 2025-ben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a mesterséges intelligencia a pénzügyi szektorban nem kizárólag versenyelőnyt ad, hanem új típusú kockázatokat is létrehoz.
Stablecoinok: spekulációból infrastruktúra
Ha van technológia, amely 2025-ben látványosan túllépett a kriptovilág perifériáján, az a stablecoin. A stablecoinok olyan kriptoeszközök, amelyek értékét valamely fiat pénznemhez – leggyakrabban a dollárhoz vagy az euróhoz – kötik, így elméletileg alkalmasak arra, hogy a volatilis kriptovaluták helyett valódi fizetési és elszámolási eszközként működjenek. 2025-ben pedig mintha a világ egyetértett volna abban: most jött el ennek az ideje.
A szabályozás mint a legfontosabb katalizátor
A stablecoinok előretörését nagymértékben segítette a szabályozói hozzáállás enyhülése. Az Egyesült Államokban például július 18-án törvénybe iktatták a GENIUS Act nevű jogszabályt, amely átfogó szabályozási keretrendszert hozott létre a stablecoinokra.
Ez fontos jelzés: az intézményi szereplők addig ritkán lépnek nagyot, amíg nem áll rendelkezésre stabil jogi keret. 2025 viszont egyértelműen a „jogbiztonság felé vezető út” éve volt.
A bankok is beszálltak
A világ legnagyobb bankjai sorra kezdték vizsgálni a blockchain-alapú digitális pénzek lehetőségeit. A Bank of England konzultációt indított a stablecoin-szabályozásról, és rövid időn belül Európában is körvonalazódott egy közös, euró-alapú stablecoin-kezdeményezés, amely mögött tíz nagybank áll. A tervek szerint a projekt 2026 második felében indulhat.
Fintech fronton mindenki pozíciót foglalt
A stablecoinok iránti érdeklődés nemcsak a bankoknál, hanem a fintech cégeknél is látványos volt:
- a Revolut díjmentes fiat–stablecoin átváltást kínált,
- a Klarna és a Western Union saját stablecoin bevezetését jelentette be,
- a Visa stablecoin-kifizetési pilotokat indított,
- Japánban pedig három nagybank közösen dolgozott egy egységes stablecoin bevezetésén.
Ezek a lépések együtt azt sugallják: 2025-ben a stablecoinok mögött már nem csupán kriptós közösségek álltak, hanem konkrét üzleti infrastruktúra-stratégiák.
Enyhülő szabályozói környezet: visszatért a növekedési narratíva
A fintech világ szabályozási környezet nélkül nem értelmezhető — és 2025-ben érezhetően változott a hangnem. A globális politikában Donald Trump év eleji beiktatása indította el azt a deregulációs hullámot, amely a pénzügyi szabályok csökkentését és a gazdasági növekedés ösztönzését tűzte ki célul. Bár ez sok kritikát kapott, több országban közvetlenül vagy közvetve mintaként szolgált.
Egyesült Királyság: érintéses limit és nyílt pénzügyek
A brit FCA (Financial Conduct Authority) több olyan programot indított, amely a verseny és a gazdasági élénkítés irányába mozdult. Az egyik legfontosabb kérdés a 100 fontos érintéses fizetési limit volt. A hatóság márciusban véleményeket kért a limit eltörléséről, majd decemberben bejelentette: 2026 márciusától rugalmas érintéses limitek jöhetnek.
Ezzel párhuzamosan elindult egy open finance gyorsítóprogram, valamint egy új keretrendszer is a variable recurring paymentshez — vagyis a változó összegű, ismétlődő fizetésekhez.
Európa: PSD2 módosítás és a csalás elleni fellépés
EU-szinten a Tanács és a Parlament megállapodott a PSD2 módosításáról is, amelynek célja a csalás elleni védekezés erősítése és a fogyasztók számára nagyobb átláthatóság biztosítása. Ezzel párhuzamosan a digitális tárca- és kártyaszolgáltatók — Revolut, Monzo, Visa, Kraken, Klarna — agresszív európai terjeszkedésbe kezdtek, ami tovább gyorsította a fizetési innovációkat.
2025: a volatilitás és a technológiai előretörés éve
2025-ben a világgazdaság sok tekintetben instabil volt, mégis — vagy éppen ezért — a pénzügyi technológiai fejlődés mértéke kiemelkedőnek bizonyult.
A legmeghatározóbb trend kétségtelenül az AI volt: az intézmények befektettek, fejlesztettek, bevezettek, és ezzel egy új korszakot nyitottak. Eközben a stablecoinok elindultak a tömeges elfogadás felé vezető úton, miközben a szabályozói környezet több régióban is enyhülni látszott.
A kérdés immár nem az, hogy ezek a trendek tartósak-e, hanem az, hogy 2026-ra mennyire állnak össze valódi, skálázható rendszerekké. Ha az AI-projektek beérnek, és a stablecoin-infrastruktúra megkapja a teljes jogi és intézményi támogatást, akkor 2025-re valóban úgy fogunk visszatekinteni, mint arra az évre, amikor a fintech világ átlépte a következő szint küszöbét.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá