Egyre több emberben merül fel egy jóval kényelmetlenebb kérdés: mi történik velünk, dolgozókkal, amikor az AI már nem csupán támogat, hanem helyettesít is?
Ahogy a fejlesztések tempója gyorsul, és egymás után jelennek meg az automatizálást és hatékonyságnövekedést ígérő megoldások, úgy erősödnek a bizonytalanságok is. Egyre inkább úgy látszik, hogy a félelem nem pusztán túlzó reakció, hanem konkrét trendekre épül.
A félelemnek már most is van alapja
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) egyik friss, novemberben publikált tanulmánya szerint a munkahelyek nagyjából 11,7 százaléka már ma is automatizálható lenne mesterséges intelligencia segítségével. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a szerepek holnap eltűnnek, de azt igen, hogy a technológiai feltételek sok esetben már most rendelkezésre állnak.
A felmérések eközben azt mutatják, hogy több munkáltató már el is kezdett ezen az úton elmozdulni, különösen a belépő szintű pozíciók terén. Ezekben a munkakörökben magas az ismétlődő, rutinszerű feladatok aránya, és az AI gyakran gyorsabban és olcsóbban képes ugyanazokat a teendőket elvégezni. Nem véletlen, hogy a vállalatok egyre gyakrabban hivatkoznak a mesterséges intelligenciára akkor is, amikor elbocsátásokról adnak hírt: a „hatékonyságnövelés” sok esetben már nem csupán stratégiai cél, hanem konkrét indok.
A nagyvállalatok is valóban belépnek
A mesterséges intelligencia korai sikerei elsősorban a startupok világában voltak látványosak: ott, ahol gyors kísérletezés, rugalmas csapatok és rövid döntési ciklusok tették lehetővé az innováció gyors bevezetését. A nagyvállalati működés ezzel szemben komplexebb, lassabb és óvatosabb, de mostanra úgy tűnik, ez a dinamika is változik. Ahogy az enterprise szektor egyre komolyabban integrálja az AI-megoldásokat a mindennapi működésébe, előkerül az a kérdés, amely minden nagy technológiai ugrásnál felmerül — csak ritkán mondják ki ennyire nyíltan: valójában hány emberre van ténylegesen szükség?
Egy friss TechCrunch-felmérésben több olyan kockázati tőkebefektető, aki vállalati szoftverekbe fektet, arról beszélt, hogy 2026-ban az AI már érezhetően alakítja majd át a vállalati munkaerőt. Érdekes módon a felmérés nem is kérdezett rá közvetlenül a munkaerőpiaci hatásokra, a téma mégis spontán előkerült — ami jól jelzi, hogy a piac már most számol egy komolyabb átrendeződéssel.
2026 lehet az áttörés éve
Eric Bahn, a Hustle Fund társalapítója és partnere szerint 2026-ban már biztosan látható lesz a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatása — csak az még kérdés, pontosan milyen formában. Bahn elsősorban arra kíváncsi, mely szerepkörökben indul el először a valóban jelentős automatizáció. A legkézenfekvőbb célpontok a repetitív feladatokra épülő pozíciók, ugyanakkor szerinte az igazi fordulat akkor jöhet el, ha az AI az összetettebb, több logikát igénylő munkákban is egyre hatékonyabban veszi át a feladatokat.
Bahn szerint a legfontosabb kérdések azok, amelyek ma emberek millióiban visszhangoznak világszerte. Vajon mindez több elbocsátást hoz, vagy egyszerűen a termelékenységet növeli? Elképzelhető, hogy az AI nem kiváltja, hanem kiegészíti a munkaerőpiacot, és hosszabb távon produktívabbá teszi anélkül, hogy tömegesen szüntetne meg állásokat? A válaszok egyelőre nagyrészt nyitottak, de Bahn szerint az irány egyértelmű: 2026 környékén nagy változások jönnek.
AI-költségvetés kontra humán munkaerő: valahonnan el kell venni
Marell Evans, az Exceptional Capital alapítója és ügyvezető partnere ennél konkrétabban fogalmazott. Úgy látja, hogy azok a cégek, amelyek növelni akarják az AI-ra szánt költéseiket, előbb-utóbb kénytelenek lesznek más területekről forrásokat átcsoportosítani — és ebben a munkaerő, illetve a felvételi keretek különösen látványos célponttá válhatnak. Evans szerint az AI-büdzsék növekedése mellett egyre több vállalat fogja visszavágni az emberi munkaerőt, és az elbocsátások továbbra is agresszíven alakítják majd az amerikai foglalkoztatási adatokat.
Rajeev Dham, a Sapphire ügyvezető igazgatója szintén úgy véli, hogy a 2026-os vállalati költségvetésekben valódi erőforrás-átrendeződés indulhat el a munkaerőtől az AI felé. A logika egyszerű — még ha kényelmetlen is: ha egy cég számára az AI mérhető hatékonyságnövekedést hoz, a vezetők előbb-utóbb összevetik majd, mennyibe kerül egy szoftver, és mennyibe kerül egy emberi csapat.
Az AI-ügynökök éve: amikor a szoftver már nem segít, hanem dolgozik
Jason Mendel, a Battery Ventures befektetője szerint 2026-ban az AI túl fog lépni azon a szerepen, hogy pusztán eszközként növelje a meglévő munkavállalók teljesítményét. Szerinte ekkor válhat igazán mainstreammé egy új korszak, amelyet sokan az AI-ügynökök, vagyis önállóan cselekvő szoftveres „agentek” időszakának tartanak. Ennek a modellnek a lényege, hogy a szoftver nem csak támogatja az embert, hanem konkrétan elvégzi helyette a munkát — nem asszisztál, hanem kivált.
Mendel úgy fogalmaz, hogy 2026 lehet az az év, amikor a szoftver fejlődése új szintre ér: a produktivitásfokozásból átlép a tényleges automatizálásba, és bizonyos területeken valóban beteljesíti a munkaerő-kiváltásról szóló ígéretet. Ez pedig jóval súlyosabb következtetés, mint elsőre tűnik, hiszen azt sugallja: az AI nem csak a munka hatékonyságát növeli, hanem magát a munka fogalmát is átalakíthatja.
Az AI mint bűnbak
Antonia Dean, a Black Operator Ventures partnere arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia a következő években könnyen válhat vállalati „bűnbakká”. Szerinte olyan cégek is AI-ra hivatkozhatnak elbocsátásoknál, amelyek valójában nem csoportosítanak át érdemben erőforrásokat AI-projektek felé. Kommunikációs szempontból a logika egyszerű: amikor egy vállalat csökkenti a kiadásait vagy visszavágja a csapatát, könnyebb azt mondani, hogy a technológiai irány változik, mint beismerni, hogy korábban rossz döntések születtek.
Dean szerint a bonyolultság abban áll, hogy számos cég attól függetlenül kommunikál majd AI-beruházásokat, mennyire áll készen ezek valódi, hatékony bevezetésére. Az AI így könnyen válhat olyan retorikai eszközzé, amellyel a vezetők elfedhetik a stratégiai hibáikat.
„Nem elveszi a munkát, csak átalakítja”
Az AI-val foglalkozó vállalatok többsége következetesen hangsúlyozza, hogy a technológia nem munkahelyeket szüntet meg, hanem átalakítja a munkát. Az érvelés szerint az AI automatizálja az ismétlődő, monoton feladatokat, miközben az emberek magasabb hozzáadott értékű, kreatívabb „mély munkára” koncentrálhatnak, vagy olyan szerepekbe léphetnek át, amelyek több képzettséget és nagyobb felelősséget igényelnek. Ez az optimista narratíva részben logikus, és hosszabb távon sok területen valóban ilyen átalakulás történhet.
Ugyanakkor nem mindenki fogadja el ezt a magyarázatot. A munkavállalók számára a munka átalakulása sokszor nem fokozatos fejlődés, hanem hirtelen átmenet, amelynek a végén a szerepkör megszűnik, vagy annyira átalakul, hogy a korábbi kompetenciák már nem elegendők hozzá. Ez különösen igaz azokra a szektorokra, ahol a feladatok szabályalapúak, standardizálhatók és jól mérhetők — ezekben az AI gyorsan válhat valódi helyettesítővé.
2026: fordulópont vagy csak újabb hype?
Senki nem tudja biztosan, mi történik 2026-ban — és ezt még azok a kockázati tőkebefektetők sem állítják, akik naponta követik a piaci és technológiai trendeket. Mégis feltűnően sokan értenek egyet abban, hogy valamilyen jelentős munkaerőpiaci átrendeződés közeleg. A cégek erőforrásokat csoportosítanak át AI felé, és az automatizálás egyre kevésbé marad meg eszközszintű hatékonyságnövelésnek — egyre inkább a munkavégzés szerkezetét kezdi érinteni.
A kérdés inkább az, hogy a munkaerőpiac mindezt hogyan éli meg. Biztosan létrejönnek új szerepkörök, ahogyan minden technológiai forradalom idején. Ugyanakkor valószínű, hogy egyes pozíciók — főként a belépő szintű és rutin jellegű munkák — eltűnnek vagy radikálisan leépülnek. Ez már nem puszta elméleti forgatókönyv: a technológia készen áll rá, és a vállalati költséglogika szinte törvényszerűen támogatja.
Az AI sokáig inspiráló, kényelmi eszköznek tűnt: gyorsabb keresőnek, okosabb asszisztensnek, kreatív társnak, amely segít jobban dönteni vagy gyorsabban dolgozni. 2026-ban azonban könnyen lehet, hogy az AI valódi arcát a munkahelyeken látjuk majd, és akkor a fő kérdés már nem az lesz, hogy mire képes a technológia, hanem az, hogy mi marad azokból a munkákból, amelyeket eddig emberek végeztek.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá