A részletek egyelőre nem ismertek, a piac azonban máris reagált – a nagybankok és a kártyakibocsátók részvényei meredek esésbe fordultak. Trump péntek este a Truth Socialön közzétett posztjában azt írta, hogy a kamatplafon 2026. január 20-án lépne életbe, célja pedig az amerikai fogyasztók védelme. Az elnök szerint a hitelkártya-társaságok évek óta „lehúzzák” az ügyfeleket azzal, hogy 20–30 százalékos, sőt akár ennél is magasabb kamatokat számolnak fel – mindezt szerinte a Biden-adminisztráció tétlensége mellett.
Piaci pánik és részvényárfolyam-esés
A befektetők nem vártak további részletekre: Trump bejegyzése után azonnal eladási hullám söpört végig a pénzügyi szektoron. A Barclays részvényei több mint 4,5 százalékkal estek, egy hónapja nem látott szintre süllyedve. A negatív hangulat hétfő reggelre az amerikai piacokon is tovább erősödött. A hitelkártya-kibocsátók kapták a legnagyobb ütést:
- a Synchrony Financial 9 százalékos eséssel az S&P 500 legnagyobb vesztesévé vált a nyitás előtt,
- a Capital One közel 9 százalékot zuhant,
- az American Express pedig több mint 4 százalékot veszített az értékéből.
A nagybankok sem úszták meg: a Citigroup 4 százalékkal, a JPMorgan Chase 3 százalékkal került lejjebb. A befektetők attól tartanak, hogy egy ilyen kamatplafon alapjaiban rengetné meg a hitelkártya-üzletág jövedelmezőségét, amely az amerikai bankrendszer egyik legfontosabb profitmotorja.
A bankok szerint a fogyasztók fizetnék meg az árát
A pénzügyi szektor gyorsan reagált. Több nagy érdekképviselet – köztük az American Bankers Association és a Bank Policy Institute – közös közleményben utasította el Trump tervét.
Szerintük egy 10 százalékos kamatplafon drasztikusan szűkítené a hitelhez jutás lehetőségét, különösen azok számára, akik eleve magasabb kockázatú adósnak számítanak. Álláspontjuk szerint a szabályozás épp azokat a családokat és kisvállalkozásokat hozná nehéz helyzetbe, akik a leginkább rá vannak szorulva a hitelkártyákra.
„Egy ilyen plafon a fogyasztókat kevésbé szabályozott, drágább alternatívák felé terelné” – figyelmeztetnek, miközben hangsúlyozzák: készek együttműködni a kormányzattal annak érdekében, hogy az amerikaiak továbbra is hozzáférjenek a szükséges hitelhez.
Több a kérdőjel, mint a válasz
Egyelőre azonban sok a bizonytalanság. Nem világos, milyen jogi alapon vezetné be Trump a kamatplafont, miként ellenőrizné annak betartását, és az intézkedés valóban átmeneti lenne-e, ahogyan azt az elnök sugallja.
Az viszont biztos: már egyetlen közösségi médiás poszt is elég volt ahhoz, hogy milliárdok tűnjenek el a bankok piaci értékéből. Ez jól jelzi, mennyire érzékeny a pénzügyi szektor a szabályozási kockázatokra – és azt is, hogy Trump üzenetei továbbra is jelentős hatással vannak a piacokra. A következő hetekben derülhet ki, valódi szabályozási fordulat körvonalazódik-e, vagy csupán egy politikailag jól hangzó, ám nehezen megvalósítható ígéretről van szó.
(Forrás: fintech.hu)
(Címlapkép: Depositphotos)
Szólj hozzá