Japánban, Dél-Koreában és Tajvanon is dübörög az AI-láz, az indexek sorra döntenek rekordokat, a vállalatok profitja emelkedik – az árazások mégsem szálltak el. Ez a különbség egyre kellemetlenebb fényt vet az amerikai piacra: tényleg törvényszerű, hogy az AI-forradalom extrém drágasággal jár?
Ugyanaz a narratíva, teljesen más belépési ár
Az Egyesült Államokban az AI-optimizmus már rég nem csak néhány kiemelt részvényről szól. A magas értékeltség szinte az egész piacot áthatja: a hosszú távú CAPE mutató alapján az S&P 500 olyan szinteken mozog, amelyeket korábban leginkább a dotkomlufi tetőpontján láthattunk. Vagyis nem pusztán a Nvidia vagy a Microsoft árfolyama drága – hanem az is, hogy a befektetők mennyire sokat hajlandók fizetni a jövő ígéretéért.
Északkelet-Ázsiában eközben szintén elszabadult az AI-eufória. Japán, Dél-Korea és Tajvan részvénypiacai történelmi csúcsokra jutottak, és a Samsunghoz vagy a TSMC-hez hasonló óriások mellett kevésbé ismert vállalatok is látványosan raliztak. A japán Advantest árfolyama például a ChatGPT megjelenése óta közel 800 százalékkal emelkedett. A lényegi eltérés azonban az, hogy mindez nem buborékszintű értékeltségek mellett történt: a régió részvényei az előretekintő profitvárakozások alapján továbbra is olcsóbbnak számítanak a globális átlagnál, és különösen az amerikai papírokhoz mérten.
A kontraszt arra utal, hogy az AI-forradalom önmagában nem teszi elkerülhetetlenné a szélsőséges árazást. Ugyanaz a történet – mesterséges intelligencia, chiphiány, növekvő profitok –, Kelet-Ázsiában mégis jóval alacsonyabb „belépő” mellett.
Nem az extrém drágaság a legnagyobb kockázat
Ez persze nem jelenti azt, hogy a régió kockázatmentes lenne. Északkelet-Ázsiában a legnagyobb veszélyt nem az jelenti, hogy minden túlértékelt, hanem az, hogy a piaci teljesítmény néhány technológiai óriásra koncentrálódik. A japán Nikkei öt legnagyobb részvénye ma már az index értékének több mint egyharmadát adja, Tajvanon pedig az öt legnagyobb cég a teljes piaci kapitalizáció több mint felét uralja.
A magas koncentráció a kilengéseket is felerősíti. Az elmúlt évben Japán, Dél-Korea és Tajvan piacai jóval volatilisabbá váltak az amerikai tőzsdénél, miközben a teljesítmény egyetlen nagy sztorihoz, az AI-hoz kötődik. Ha ez a narratíva megtorpan, az ázsiai piacok sem kerülhetik el a korrekciót.
Mégis: a visszafogottabb kiinduló értékeltség valamennyi védelmet adhat. Ha egyszer mérséklődik az AI-optimizmus, Kelet-Ázsiában rövidebb lehet az út lefelé, mint a drágán árazott amerikai részvényeknél. Épp ezért nyugtalanító az összevetés: az AI-forradalom nem feltétlenül követel dotkomkorszakot idéző árazást – Amerika mégis mintha ebbe az irányba sodródna.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá