A háttérben ezúttal nem valamilyen technológiai vagy kriptospecifikus fejlemény állt, hanem a már szinte „ismerős” geopolitikai feszültség: az Egyesült Államok és Európa között ismét kiéleződött a kereskedelmi konfliktus.
A bitcoin árfolyama néhány órán belül közel 3500 dollárral csökkent, miután Európából olyan jelzések érkeztek, hogy az Európai Unió kész határozott válaszlépésekre Donald Trump amerikai elnök új vámfenyegetéseivel szemben. A Coinbase-en a BTC 95 450 dollárról rövid idő alatt 92 ezer dollár alá esett, ami nagyjából 3,6%-os mínusznak felel meg.
A mozgás gyorsan begyűrűzött a derivatív piacokra is: négy óra alatt körülbelül 750 millió dollárnyi long pozíciót kényszerlikvidáltak, a 24 órás összesített zárások értéke pedig 860 millió dollár fölé emelkedett. Bár később jött némi korrekció, a feszült piaci hangulat egyértelműen megmaradt.
Trump vámjai: régi recept, új frontvonal
A turbulenciát Donald Trump hétvégi bejelentése indította be: eszerint az Egyesült Államok február 1-jétől 10%-os importvámot vetne ki több európai ország – köztük Németország, Franciaország, Dánia, Svédország és Hollandia – termékeire. A lépés egy szélesebb geopolitikai játszma részeként értelmezhető, amely a Grönland körüli feszültségekhez is kapcsolódik.
A helyzetet súlyosbítja, hogy Trump jelezte: ha júniusig nem születik megállapodás, a vámok akár 25%-ra is emelkedhetnek. Ráadásul a fenyegetés az Egyesült Királyságot és Norvégiát is érinti, vagyis az USA legszorosabb szövetségesei is célkeresztbe kerülhetnek.
Európa előveszi “a kereskedelmi bazookát”
Az európai reakciók a megszokottnál keményebb hangot ütöttek meg. Emmanuel Macron francia elnök nyíltan arra szólította fel az Európai Uniót, hogy aktiválja az úgynevezett „anti-coercion instrumentet” – ismertebb nevén a „kereskedelmi bazookát”. Ez az eszköz lehetővé tenné, hogy az EU korlátozza az Egyesült Államok hozzáférését az európai piachoz.
Ezzel párhuzamosan Brüsszel egy 93 milliárd eurós, korábban parkolópályára tett megtorló vámcsomag újbóli elővételét is mérlegeli. Elemzők szerint mindez arra utal, hogy Európa most nem csupán diplomáciai csörtére készül, hanem tényleges gazdasági nyomásgyakorlásra.
Risk-off üzemmód: menekülés a biztonságba
A reakciók klasszikus „risk-off” forgatókönyvet mutatnak: ilyenkor a befektetők csökkentik a kockázatos eszközökben – például részvényekben és kriptóban – vállalt kitettségüket, és a hagyományos menedékek felé fordulnak.
Ennek látványos jele volt az arany és az ezüst raliként leírható drágulása. Az arany határidős ára unciánként 4667 dollárra ugrott, ami új történelmi csúcs, míg az ezüst először lépte át a 93 dolláros szintet. Eközben a részvényindex-határidős ügyletek is mínuszba fordultak.
Miért esik a bitcoin, ha ez a „digitális arany”?
Ilyen helyzetekben rendre felmerül a kriptós közösség kedvenc kérdése: miért nem menedékeszközként viselkedik a bitcoin? Röviden azért, mert rövid távon továbbra is inkább technológiai növekedési eszközként árazza a piac.
Elemzők szerint a mostani mozgást felerősítették a tőkeáttételes pozíciók kényszerzárásai és a fokozódó bizonytalanság. A bitcoin kifejezetten érzékenyen reagál a makrogazdasági sokkokra, különösen akkor, amikor a globális likviditás jövője is kérdésessé válik.
Hosszabb távon akár nyertese is lehet
Érdemes külön kezelni a rövid és a hosszú távú hatásokat. Bár a mostani környezet kifejezetten kellemetlen a kriptobefektetőknek, több szakértő szerint egy elhúzódó kereskedelmi háború, a növekedés lassulása és a fiat valuták gyengülése hosszabb távon akár a bitcoin és az arany felé is terelheti a tőkét.
A mostani ármozgások tehát kevésbé a kriptopiac belső gondjairól, sokkal inkább a globális geopolitikai feszültségek következményeiről szólnak. A nagy kérdés az, mennyire vannak felkészülve a befektetők egy újabb, hosszan elnyúló bizonytalan időszakra.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá