Csakhogy egy olyan globális helyzetben, ahol az amerikai technológiai partnerség már nem tekinthető biztos alapnak, az elutasítás legalább akkora veszélyt hordozhat, mint az együttműködés. A fő kérdés Európa számára ma az, hogy miként őrizheti meg versenyképességét az AI-ra épülő gazdaságban.
2025. január 20-án a DeepSeek még szinte ismeretlen volt: egy fedezeti alapból kinőtt, hangcsoui technológiai startupként működött. Egy héttel később viszont már egy új korszak jelképeként emlegették, miután olyan mesterséges intelligencia modellt mutatott be, amely képességekben felzárkózott a Szilícium-völgy legfejlettebb fejlesztéseihez — mindezt úgy, hogy a fejlesztés és az üzemeltetés költsége érezhetően alacsonyabbnak tűnt.
A DeepSeek és a hozzá hasonló, „hazai” kínai versenytársak az elmúlt évben a rendkívül kiélezett belföldi piacon edződtek meg. Most azonban a növekedéshez külföldön keresnek lehetőségeket. A legnagyobb profitot aligha az Egyesült Államokban találják meg, amely egyre inkább geopolitikailag zártabb térként viselkedik, és a globális dél piacai sem ígérnek gyors megtérülést. Így Európa válik számukra a legfontosabb célterületté.
Az öreg kontinensen a Kínából érkező technológiát sokan inkább fenyegetésként érzékelik. A kínai elektromos autók már most komoly részesedést hasítanak ki a német és francia gyártók piacából. Több uniós tagállam a DeepSeek chatbotjához való hozzáférés korlátozásával is próbálkozott, attól tartva, hogy európai cégek és állampolgárok adatai Kínába juthatnak. Kevés szereplő szeretne geopolitikai riválistól függni egy olyan infrastruktúrában, amely egyre inkább kritikus jelentőségű. Ezek az aggodalmak érthetők és részben megalapozottak — az AI esetében azonban Kína akár előnnyé is válhat, ha Európa kellően megfontoltan közelít hozzá.
Miért lehet érdemes nyitni a kínai AI felé?
Három érv szól amellett, hogy az európai vállalatok ne zárják ki eleve a kínai AI-modelleket.
Az első a minőség. A kínai megoldások lényegében ugyanazt a teljesítményszintet hozzák, mint amit az OpenAI, az Anthropic vagy a Google kínál — és ez a legtöbb felhasználási célra bőven elegendő. Demis Hassabis, a Google AI-vezetője szerint a kínai modellek csupán „néhány hónapos” lemaradásban vannak az amerikaiaktól. Ráadásul több közülük ingyen hozzáférhető, és az üzemeltetésük is viszonylag olcsó.
A második ok ebből következik: a nyitottság. Míg a vezető amerikai szereplők gyakran zárt, „fekete doboz” jellegű rendszereket kínálnak, a nyílt modellek könnyen testre szabhatók, és akár helyi infrastruktúrán is futtathatók. Ez mérsékli annak kockázatát, hogy a felhasználók egyetlen szolgáltatóhoz legyenek kötve. Ha az OpenAI vagy az Anthropic egyik napról a másikra kiesne, az ügyfeleik komoly nehézségekkel szembesülnének. Ha viszont a DeepSeek tűnne el, a felhasználók továbbra is futtathatnák a modell betanításkor kialakult paramétereit saját adataikon és saját szervereiken. Ez a megközelítés az adatlopással kapcsolatos félelmeket is csökkentheti. Bár amerikai cégek — például a Meta — szintén kínálnak nyílt modelleket, ezen a területen jelenleg Kína diktálja a tempót.
A harmadik érv kevésbé kézenfekvő: a kínai AI egyfajta biztosíték lehet nemcsak a szolgáltatói függőség, hanem a kizárás ellen is. Donald Trump második elnöki eskütétele előtt még abszurdnak tűnhetett az a gondolat, hogy Európa hozzáférése az amerikai technológiákhoz korlátozottá válhat. Ma viszont, amikor az Egyesült Államok vezetése a transzatlanti kapcsolatokat is hajlandó geopolitikai alkuk részeként kezelni — elég csak Grönland ügyére utalni —, már nem elképzelhetetlen egy olyan elnöki rendelet sem, amely korlátozná az amerikai AI-cégek európai tevékenységét. Ugyanígy az sem zárható ki, hogy Európa részéről születnek majd korlátozások amerikai technológiákkal, például felhőszolgáltatásokkal szemben.
Nem modellfejlesztő szuperhatalom, hanem alkalmazási éllovas
Egy egyre inkább töredező világban Európa hosszú távú érdeke nyilvánvalóan az, hogy megerősítse saját AI-iparát. Reálisan nézve azonban a kontinens nem válik modellépítő nagyhatalommá. Abban viszont igenis lehet erős, hogy a technológiát hatékonyan és széles körben alkalmazza.
Jelenleg az uniós vállalatok 37 százaléka használ generatív AI-t, ami nagyjából megegyezik az amerikai aránnyal. A feldolgozóiparban pedig az európai cégek már most is előnyben vannak. A nyílt modellek — köztük a kínai fejlesztések — alkalmazása ezt az előnyt tovább erősítheti.
Nyitott út
Ezt az európai döntéshozók is kezdik felismerni. A DeepSeek korlátozására irányuló korai kísérletek — jelentősebb iparági lobbi híján — többnyire kifulladtak. Januárban az Európai Bizottság kezdeményezést indított annak feltérképezésére, milyen akadályok gátolják a nyílt modellek terjedését, és hogyan lehet ezeket lebontani.
Mindez ugyanakkor nem jelenti automatikusan Európa technológiai függetlenségét. Az uniós vállalatok továbbra is jelentősen támaszkodnak az amerikai hardverre, különösen az Nvidia chipjeire. A kínai szoftverek használata pedig továbbra is magában hordozza a jól ismert kockázatokat. Európa számára azonban jelenleg a nagyobb veszély nem feltétlenül ezekben áll, hanem abban, ha reflexből elutasítja őket.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá