A KPMG a davosi Világgazdasági Fórumon ismertetett tanulmánya szerint megfelelő együttműködéssel akár két éven belül elérhető, hogy az AI összességében nagyobb klímaelőnyt hozzon, mint amekkora környezeti terhet maga után hagy.
A január közepén Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon a politikai és gazdasági döntéshozók mellett a technológiai jövőt alakító szakértők is megszólaltak. Bár a figyelem sokszor a politikai gesztusokra és hangzatos bejelentésekre irányult, a háttérben olyan szakmai anyagok is napvilágot láttak, amelyek hosszabb távon is befolyásolhatják a globális gazdaság pályáját. Ezek közé tartozik a KPMG „AI’s Dual Promise” című tanulmánya, valamint az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv.
Az AI energiafelhasználásának paradoxona
A mesterséges intelligencia egyszerre ígér jelentős hatékonyságjavulást és okozhat számottevő többletfogyasztást. Egyes nemzetközi prognózisok szerint 2030-ra az AI-rendszerek áramigénye nagyságrendileg akár Japán teljes villamosenergia-felhasználását is meghaladhatja. Ez első ránézésre nehezen egyeztethető össze a klímacélokkal.
A KPMG kutatása ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a helyzet ennél árnyaltabb. Több mint ezer energetikai vállalatvezető megkérdezésével vizsgálták, miként segítheti az AI olyan rugalmas gazdasági és üzleti modellek kialakítását, amelyek kezelik a klímaváltozás hatásait, mérséklik a környezeti lábnyomot és fékezik a biodiverzitás csökkenését. A fókusz nem csak a fogyasztás kimutatásán van, hanem azon is, milyen megtakarításokat és hatékonyságnövekedést eredményez a technológia.
Könnyebb a fogyasztást számszerűsíteni, mint a hasznot
Az energiafelhasználás mérhetőbb, mint annak meghatározása, hogy az AI mennyi kibocsátást takarít meg más területeken. Pedig a tanulmány konkrét példákat sorol fel az energiaszektorból, a közlekedésből, a mezőgazdaságból, az iparból és az építőiparból is. Ezekben az ágazatokban az AI-alapú optimalizációk kimutathatóan csökkentették az energiaigényt és a pazarlást.
A felmérésben részt vevő energetikai vezetők 97 százaléka úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia nettó pozitív hatással van az alacsony szén-dioxid-kibocsátású átmenetre. A mezőgazdaságban például az AI-vezérelt precíziós gazdálkodás abban támogatja a termelőket, hogy kevesebb víz, műtrágya és energia felhasználásával érjenek el jobb terméseredményeket.
Mindez azt jelzi, hogy az AI „energiaéhségéről” szóló narratíva csak a kép egyik oldala. A technológia valódi klímahozadéka ennél jóval nagyobb is lehet, és gyorsan a klímavédelem egyik legerősebb eszközévé válhat.
Ha ilyen ígéretes, miért halad lassan a váltás?
Bár az AI lehetőségeit a cégvezetők, a politikai szereplők és a szélesebb közvélemény is érzékeli, a gyakorlati lépések gyakran elmaradnak. A KPMG szerint ennek több oka van. A tiszta és megújuló energia kínálatának bővítését elsősorban finanszírozási korlátok fogják vissza: a felhasználók 37 százaléka, a termelők 33 százaléka ezt jelölte meg fő akadályként. Emellett technológiai kihívások, valamint szabályozási és politikai gátak is lassítják az előrehaladást.
A vezetők többsége ugyanakkor már rövid távon is jelentős elmozdulást vár. A válaszadók 62 százaléka szerint három éven belül komoly strukturális átalakulás jöhet, ezért sokan már most gyorsítják a tervezési ciklusokat. A KPMG prognózisa alapján 2027 táján fordulóponthoz érhet az AI és az energiaszektor kapcsolata: a növekvő kereslet, az új ellátási modellek és a fejlődő infrastruktúra átrajzolhatja a piacot. Ezt követően azonban a hálózati kapacitások szűkössége és az engedélyezési rendszerek túlterheltsége könnyen költségrobbanást okozhat, ami a későn reagálókat hátrányba sodorhatja.
Öt szereplő, közös feladat
A KPMG cselekvési terve öt kulcsszereplő számára jelöl ki konkrét teendőket 6 és 24 hónapos időtávon. A cél, hogy 2027-re a mesterséges intelligencia energiafelhasználása összességében pozitív mérleget mutasson.
A legnagyobb energiafogyasztók feladata a keresleti jelzés megadása: ha következetesen tiszta energiát kérnek és előre beruháznak, az az egész ökoszisztémát gyorsíthatja. A közműszolgáltatóknak azt kell biztosítaniuk, hogy a tiszta kínálat valóban elérje a keresletet, miközben kezelniük kell a hálózati kapacitásokhoz kapcsolódó bizalmi és infrastrukturális kihívásokat.
Az energiaberuházók és fejlesztők a kínálati oldal hajtóerejét jelentik: nélkülük a vállalati tisztaenergia-vállalások könnyen üres vállalások maradnak. A befektetők biztosítják mindehhez a szükséges tőkét; ha a zöld projektek megfizethető finanszírozáshoz jutnak, a rendszer egészében is gyorsulhat az átmenet. Végül a kormányoknak és a szabályozóknak olyan környezetet kell teremteniük, ahol a szakpolitikák és az infrastruktúra lépést tart a dekarbonizáció sürgető igényével.
Nem teher, hanem lehetőség
A klímáról szóló vitákban az AI-t sokáig problémaként kezelték, amelyet féken kell tartani. A KPMG kutatása szerint ez félrevezető megközelítés. A mesterséges intelligencia nem a klímavédelem ellensége, hanem – megfelelő irányítással és együttműködéssel – annak egyik legfontosabb gyorsítója lehet.
Az idő viszont szorít. Azok a vállalatok, amelyek most nem teszik a tiszta energia és a klímaszempontok érvényesítését a stratégiájuk központi elemévé, komoly lemaradást kockáztatnak. A KPMG által felvázolt 24 hónapos időkeret egyértelmű irányt ad: közös erővel az AI energiaigénye a fenntarthatóbb jövő egyik motorjává alakítható.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá