Miközben mind több területen támaszkodunk rá, viszonylag kevés figyelem irányul a mentális és társadalmi következményekre. A friss kutatások és szakértői vélemények azonban arra figyelmeztetnek: az MI nem csupán lehetőség, hanem jelentős kockázatokat is hordoz – különösen a munkahelyi környezetben és a fiatal generációk esetében.
Mi a probléma? Digitális csapdák és „szimulált szülők”
A technológiai fejlődés mára nemcsak az eszközeinket formálja, hanem alapjaiban befolyásolja gondolkodásunkat, pszichés működésünket és társadalmi viselkedésünket is – hangsúlyozta Tari Annamária pszichoanalitikus a „MI és más” című, közérthetően a mesterséges intelligenciával foglalkozó műsor egyik adásában. A heti rendszerességgel jelentkező műsorban a szakértő nemcsak az MI nyújtotta lehetőségekről, hanem a technológia árnyoldalairól is beszélt, kitérve a digitális korszak mentális kihívásaira, a munkahelyi szorongásra és a legfiatalabb generációk fokozott kitettségére.
MI a baj? – Szorongás és kontroll a munkahelyeken
Az ESET-termékeket forgalmazó Sicontact megbízásából készült „MI a baj? Mesterséges intelligencia, IT-biztonság és mentális egészség” című kutatás rávilágított, hogy az MI használata már széles körben elterjedt a magyar munkahelyeken. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a technológiához való viszony jelentős hatással van a munkavállalók mentális állapotára.
A felmérés szerint markáns különbség figyelhető meg az MI-t használók és a nem használók között. Az előbbiek számára az eszköz növeli a magabiztosságot és a kontrollérzetet, míg a nem használók – akik a 600 fős mintában körülbelül 35 százalékot tettek ki – komoly egzisztenciális szorongást élnek át. Sokan tartanak a munkahelyük elvesztésétől, és egy bizonytalan, fenyegető jövőképet társítanak az MI-hez.
Tari Annamária szerint a helyzetet súlyosbítja a vezetői kommunikáció hiánya. Számos vállalatnál nincs strukturált oktatás, az alkalmazottak önállóan próbálnak eligazodni az új technológiákban, miközben a vezetői iránymutatás hiánya tovább növeli a bizonytalanságot. A kevésbé felkészült vezetők gyakran inkompetenciától tartanak, mások pedig a kontroll elvesztését élik meg, amikor nem értik az algoritmusok működését.
Emellett megjelenik az úgynevezett „nárcisztikus csapda” is: a felhasználók hajlamosak az MI által generált eredményeket saját tudásukként értelmezni (például úgy érzik, „tudnak programozni”), ami torzíthatja a valóságérzékelést. Ezzel párhuzamosan fennáll a kognitív hanyatlás veszélye is: ha a gondolkodási feladatokat kiszervezzük (például e-mailek megírását), fokozatosan elveszíthetjük alapvető készségeinket. Ezt jól illusztrálja a radiológusok diagnosztikai képességeinek romlása túlzott MI-használat esetén.
Digitális cumi és az MI mint „pótszülő”
A beszélgetés egyik kiemelt témája a gyermekek és fiatalok túlzott technológiahasználatának hatása volt. Tari Annamária szerint ezen a területen még súlyosabb a helyzet. Egy friss kutatás alapján a magyar másfél éves gyermekek naponta átlagosan több mint 85 percet töltenek okoseszközök használatával.
Ez az úgynevezett „digitális cumi” gátolja a beszéd fejlődését és a szociális készségek kialakulását, mivel a kisgyermekek nem valós emberi interakciókból, hanem képernyőkön keresztül próbálnak tanulni. Ez nemcsak viselkedési szinten jelent problémát, hanem az agy fejlődésére – például a fehérállomány alakulására – is hatással van.
A kiskamaszok és tinédzserek körében az MI egyre inkább „szintetikus szülői szerepet” tölt be. Kutatások szerint az amerikai tinédzserek 75 százaléka pozitívan viszonyul a chatbotokhoz, mert azok folyamatosan elérhetők, érdekesek, visszajelzést adnak, és nem ítélkeznek. Ez komoly jelzés a szülők számára: a fiatalok gyakran azért fordulnak az MI-hez, mert ott kapják meg azt a figyelmet és megerősítést, amelyet a valódi kapcsolataikból esetleg hiányolnak.
Ennek azonban ára van: a valóságtól való eltávolodás, az érzelmi megküzdési stratégiák hiánya, valamint a depresszió és szorongás növekedése a fiatalok körében.
A szakértő szerint miközben kognitív képességeink gyorsan fejlődnek, érzelmi feldolgozóképességünk nem tart lépést ezzel, ami tartós belső feszültséget eredményez. A megoldás részben a lassabb életvitelhez való visszatérésben, a nyílt kommunikációban és a digitális eszközök tudatos korlátozásában rejlik – ahogyan azt korábban a Szilícium-völgy vezetői is gyakorolták, akik gyermekeiket 14 éves korukig távol tartották az okostelefonoktól.
A teljes adás az alábbi Spotify linken hallgatható vissza.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá