Európa vezető kereskedelmi érdekképviseleti szervezetei közösen szólították fel az Európai Bizottságot, hogy tegyen határozott lépéseket a Visa és a Mastercard által felszámolt tranzakciós díjak ügyében. Szerintük a jelenlegi rendszer indokolatlanul magas terheket ró a kereskedőkre, amit végső soron a fogyasztók fizetnek meg.
Túlzott díjak, piaci egyeduralom
A közös levél mögött álló szervezetek között olyan jelentős szereplők találhatók, mint az EuroCommerce, az Ecommerce Europe, az Independent Retail Europe, az European Association of Corporate Treasurers és az European Digital Payments Industry Alliance. Ezek a csoportok közösen kifogásolják a Visa és a Mastercard domináns piaci helyzetét, amely szerintük a túlzott mértékű díjak mögött áll. A kereskedők arra hivatkoznak, hogy a két kártyatársaság évről évre egyre magasabb költségeket számol fel, anélkül, hogy szolgáltatásaik minősége érdemben javult volna. Egy 2024-ben közzétett jelentés szerint 2018 és 2024 között a kártyatársaságok által felszámított díjak összesen 33,9 százalékkal nőttek, ami éves szinten átlagosan 7,6 százalékos emelkedést jelent. A díjak emelkedését az infláció is tetézi.
A díjszabásokkal kapcsolatos egyik legfőbb panasz az átláthatóság hiánya. A kereskedők szerint nincs lehetőség valódi tárgyalásra vagy más alternatív választásra, hiszen a piacon gyakorlatilag csak a Visa és a Mastercard van jelen. A vásárlók többsége kényelmi okokból szinte kizárólag ezt a két rendszert használja. A kereskedőknek nincs valódi választásuk, a költségek elkerülhetetlenek. A túlzott díjak nem csupán a kereskedelmi szereplők problémája. Végső soron a fogyasztók is megérzik a hatását. A kereskedőknek két lehetőségük marad: vagy elnyelik ezeket a költségeket, vagy beépítik az árakba, ezzel tovább növelve az inflációt. A lobbicsoportok szerint a kártyatársaságok díjpolitikája így nemcsak piaci szinten okoz torzulást, hanem gazdasági szinten is káros hatással jár.
Uniós szintű beavatkozást sürgetnek
A Mastercard és a Visa jelenleg az eurózónás fizetések mintegy kétharmadát dolgozza fel. Ez a mértékű piaci dominancia komoly aggályokat vet fel. A rendszer nagymértékben támaszkodik két, az Európai Unión kívüli vállalatra. Ez ösztönözte például az Európai Központi Bankot is arra, hogy támogassa saját európai alternatívák fejlesztését – ilyen a European Payments Initiative (EPI), a Wero digitális pénztárca, valamint a digitális euró projektje.
Ugyanakkor a kereskedelmi szervezetek elégedetlenek az alternatív rendszerek lassú haladásával és sürgetik az Európai Bizottságot, hogy az uniós versenyjogi eszközökkel lépjen fel a jelenlegi helyzet ellen. Konkrét javaslataik között szerepel:
- a bankközi díjakra vonatkozó szabályozás módosítása, árszabályozással,
- az átláthatóság és a megkülönböztetés-mentesség előírása a kártyarendszerek számára,
- valamint egy olyan ellenőrzési mechanizmus bevezetése, amellyel a szabályozó hatóságok nyomon követhetik az iparági szereplők lépéseit.
(Forrás: Fintech.hu)
(Címlapkép: Depositphotos)
Szólj hozzá