A piac most azt próbálja felmérni, hogy a jelenlegi nagy szereplők képesek-e alkalmazkodni az új korszakhoz, vagy az AI-ügynökök idővel a háttérbe szorítják őket.
Bill McDermott, a ServiceNow vezérigazgatója a múlt hónapi gyorsjelentési konferenciahíváson határozottan elutasította azt a „spekulációt, hogy az AI felfalja a szoftvercégeket”. A kijelentés azért is kapott hangsúlyt, mert a vállalat piaci értéke az előző évben körülbelül 100 milliárd dollárral esett. Bár az elemzők értékelték a direkt reakciót, a részvényárfolyam azóta további 22%-kal csökkent.
A legtöbb iparági szereplő és elemző úgy látja, az AI-korszakban lesznek egyértelmű nyertesek és vesztesek. A befektetők viszont egyelőre nem látszanak készen arra, hogy a bizonytalanság közepette kiválasszák azokat a vállalatokat, amelyek hosszabb távon valóban ígéretesek lehetnek.
Gyorsabb és mélyebb átrendeződés, mint a felhőnél
A zavar hátterében egy alapvető technológiai architektúraváltás áll – olyasmi, amire legutóbb a felhőalapú számítástechnika felfutásakor volt példa.
A nyilvánosság előtt a szoftveripari vezetők többsége – McDermotthoz hasonlóan – hajlamos kisebbíteni a fenyegetést, a háttérben azonban többen is elismerik: az AI nagyobb átalakulást hozhat, mint bármely korábbi technológiai fordulat.
„Ez még a felhőnél is diszruptívabb: itt következtetésről, ítélőképességről, érvelésről van szó” – fogalmazott egy nagy szoftver mint szolgáltatás (SaaS) vállalat egyik vezetője. Míg a korábbi nagy váltások lassabban, évek alatt futottak le, az AI „villámgyorsan, több fronton” alakítja át a piacot.
Ugyanakkor azok a befektetők, akik most leírják a jelenlegi szoftveróriásokat, könnyen elszalaszthatnak egy ritka lehetőséget. A mobilforradalom és a felhő is végül jóval nagyobb piacot teremtett, mint ami előtte létezett. A Microsoftnak, az Oracle-nek vagy az SAP-nak is erős szkepticizmussal kellett szembenéznie, mielőtt bebizonyosodott: a felhőből végül még erősebben kerültek ki.
E felfogás szerint az AI-központú számítástechnika okoz ugyan megrázkódtatásokat, de nem feltétlenül jelent egzisztenciális fenyegetést. A vállalatok óvatosak, ha kritikus adatokat és alapvető üzleti folyamatokat kezelő rendszereket kellene lecserélniük. Ráadásul a nagy szoftvercégek széles értékesítési és támogatási hálózattal, valamint mélyen beágyazott integrációkkal rendelkeznek.
Egyelőre visszafogott AI-bevételek
Három évvel a ChatGPT megjelenése után a nagy SaaS-vállalatok eddig csak mérsékelt AI-eredményekről tudtak beszámolni.
A Salesforce legutóbbi negyedéves jelentése szerint az éves ismétlődő bevételekből mindössze 540 millió dollár – nagyjából 1,5% – jött AI-ból. A ServiceNow esetében az AI-szerződések körülbelül 600 millió dollárnyi éves bevételt jelentenek: ez ugyan meghaladja a kitűzött célt, de egy idén várhatóan 16 milliárd dolláros árbevételnél még mindig viszonylag kis szelet.
A cégvezetők szerint egyszerűen idő kell. Az AI-ból eredő növekedés már érzékelhető, és az átállás akár gyorsabb is lehet, mint a korábbi technológiai korszakváltások.
Közben viszont nyomás alá kerülnek a hagyományos üzleti modellek is. Sok SaaS-vállalat az elmúlt években áremelésekre és keresztértékesítésre támaszkodva tartotta fenn a növekedését. Az IT-költések egyre nagyobb része azonban AI-projektekre megy, ami nehezíti a régi szolgáltatásokból származó bevételek érdemi bővítését.
Emellett a felhasználói létszámhoz kötött előfizetéses konstrukciók is kihívások elé néznek az automatizáció terjedésével. Ezzel párhuzamosan felértékelődhetnek az AI-hoz kapcsolt, használatalapú bevételi modellek.
Kiváltás vagy együttélés?
A legnagyobb kérdés nem pusztán az, hogy hogyan alakul át a bevételi modell, hanem az, hogy az AI létrehoz-e egy új számítástechnikai platformot, amely alapvetően egy új generációnak kedvez.
A viták középpontjában az AI-ügynökök állnak: ezek a rendszerek képesek köztes rétegként működni a felhasználók és a meglévő szoftverek között. A kulcskérdés az, hogy szorosan integrálódnak-e a jelenlegi rendszerekbe, vagy idővel ki is válthatják azokat.
A szoftvercégek narratívája szerint az ügynökök elsősorban a meglévő platformokra épülnek majd, és még inkább megerősítik azok központi szerepét. Más elemzők viszont a „hosszú távú szétaprózódás” veszélyét emelik ki: az adatok például maradhatnak egy CRM-ben, miközben az AI köré épülő egyedi alkalmazások elszívhatják az igazi értékteremtést az eredeti platformtól.
Az ügynökök működtetéséhez szükséges technológia idővel stratégiai jelentőségű lehet. Ha ezek a rendszerek az emberekkel együtt dolgozva új típusú adatokat gyűjtenek a döntésekről és a folyamatokról, akkor az „orchestration” – vagyis az emberek és AI-ügynökök együttműködésének megszervezése – válhat a következő platform feletti kontroll kulcsává.
Több szereplő már most erre a pozícióra hajt. Az OpenAI például nemrég mutatta be Frontier nevű, ügynök-alapú keretrendszerét, amely a jelenlegi felhők, adatplatformok és alkalmazások közti „széttagoltság” felszámolását ígéri, és saját technológiáját állítaná a középpontba.
A hagyományos szereplők ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy a meglévő rendszerek továbbra is meghatározóak maradnak. Szerintük az AI-ügynökök lehetnek képesek érvelni és cselekedni, de nem biztos, hogy átlátják egy adott vállalat teljes üzleti kontextusát és munkafolyamatait. Ráadásul a már kiépített irányítási és biztonsági keretrendszerek is komoly versenyelőnyt adnak.
A befektetők egyelőre kivárnak. A nyitott kérdés az, hogy az AI-ügynökök „ráépülnek” a meglévő szoftverplatformokra – vagy létrehoznak egy új központi réteget a vállalati informatika világában. A piac jelenleg még nem tud egyértelmű választ adni.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá