A Queen Mary University of London vizsgálata arra jutott, hogy a finfluencerek – vagyis pénzügyi témákban tartalmat gyártó influencerek – posztjainak többségéből hiányzik a megfelelő szakmai háttér bemutatása, és sok esetben még az alapvető figyelmeztetések vagy felelősségkizárások sem jelennek meg.
A kutatás során közel 2500 finfluencert elemeztek az Instagramon, TikTokon és YouTube-on, emellett több mint 4200 brit felnőttet kérdeztek meg arról, hogyan tájékozódnak pénzügyi kérdésekben.
A pénzügyi tartalmak többsége nem hiteles intézményektől származik
A vizsgálat szerint a közösségi médiában elérhető pénzügyi útmutatások jelentős részét nem hivatalos vagy szabályozott szervezetek publikálják, hanem független tartalomgyártók. A kutatók példaként a brit Money and Pensions Service-t és a Financial Conduct Authorityt említették mint olyan intézményeket, amelyek hiteles pénzügyi tájékoztatást nyújtanak – a felhasználók azonban sokkal gyakrabban találkoznak influencerek által készített tartalmakkal.
Platformonként ezer bejegyzést vizsgáltak meg, és az eredmények alapján a posztok közel 90 százaléka több negatív, mint pozitív minőségi jellemzővel rendelkezett.
Különösen aggasztó, hogy a tartalmak mindössze 8-9 százaléka utalt egyértelműen arra, hogy a készítő rendelkezik releváns szakmai háttérrel vagy képesítéssel. A kötelező figyelmeztetések, kockázati jelzések és felelősségkizárások szintén ritkán jelentek meg: ezek csak a bejegyzések 12-13 százalékában voltak megtalálhatók.
A felhasználók mégis bíznak bennük
A kutatás szerint mindez azért jelent komoly problémát, mert a pénzügyek terén a közösségi média mára az egyik legfontosabb információforrássá vált sok felhasználó számára. A megkérdezettek mintegy 40 százaléka használja ezeket a platformokat pénzügyi tájékozódásra, elsősorban azért, mert a tartalmak könnyen elérhetők, egyszerűen érthetők és gyorsan fogyaszthatók.
A válaszadók 31 százaléka arról számolt be, hogy az elmúlt egy évben kipróbált valamilyen közösségi médiában látott pénzügyi tippet, vagy pénzügyi döntést hozott ilyen tartalom alapján.
Az érintettek többsége pozitív tapasztalatokról beszélt: 70 százalék szerint kedvező eredménye lett a döntésnek, míg 27 százalék vegyes tapasztalatokat szerzett. A negatív következményekről csupán 3 százalék számolt be.
A kutatók ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a sikeresebb tapasztalatok gyakrabban fordultak elő azoknál, akik eleve magasabb pénzügyi tudással rendelkeztek. A nők és az aktív közösségimédia-használók szintén nagyobb arányban értékelték pozitívan a finfluencerek tanácsait.
Ez arra utal, hogy az online pénzügyi tartalmak értelmezésében továbbra is kulcsszerepe van az alapvető pénzügyi ismereteknek.
Sokan ellenőrzik az információkat, de felszínesen
A felmérésből az is kiderült, hogy a felhasználók többsége nincs teljesen kritikátlan viszonyban a közösségi médiás pénzügyi tartalmakkal. A válaszadók 94 százaléka állította, hogy valamilyen módon ellenőrzi a látott információkat.
Az ellenőrzési gyakorlat azonban sok esetben nem túl alapos. Sokan például csak a kommenteket olvassák el, és ez alapján próbálják eldönteni, hogy hiteles-e egy adott tartalom. A forrás megbízhatóságát a megkérdezettek 58 százaléka vizsgálja, míg 49 százalék vetette össze az állításokat más, hitelesnek tartott weboldalakkal.
A kutatás a szabályozási ismeretek hiányára is rámutatott. A válaszadók több mint fele nem tudta, hogy jogi szempontból különbség van az általános pénzügyi útmutatás és a szabályozott pénzügyi tanácsadás között.
Tízből négy ember számára meglepetést jelentett, hogy a közösségi médiában terjedő pénzügyi tartalmak jelentős része jelenleg nem tartozik szigorú felügyelet alá.
A YouTube megbízhatóbbnak bizonyult
A kutatás szerint jelentős eltérések vannak az egyes platformok között is. A YouTube-on közzétett pénzügyi tartalmak összességében jobb minőséget mutattak, mint az Instagramon vagy TikTokon megjelenő posztok.
A YouTube-videók közel ötöde tartalmazott valamilyen utalást a készítő szakértelmére vagy tapasztalatára. Ugyanez az arány Instagramon mindössze 2,2 százalék, TikTokon pedig 3,9 százalék volt.
A kutatók szerint ebben szerepet játszhat az is, hogy a hosszabb videós formátum több lehetőséget ad a részletesebb magyarázatokra és a kockázatok ismertetésére.
A platformok felelőssége is egyre nagyobb
Kristina Church, az Aberdeen Group Charitable Trust elnöke szerint a szabályozók szerepe fontos, de önmagában nem elegendő a probléma kezelésére. Úgy véli, a közösségi platformoknak is nagyobb felelősséget kell vállalniuk azért, hogy a felhasználók ne találkozzanak könnyen félrevezető vagy szakmailag gyenge pénzügyi tartalmakkal.
Eileen Tipoe, a jelentés egyik szerzője szerint ugyan léteznek hasznos és edukatív finfluencer-tartalmak, a kutatás mégis egyértelműen megmutatta, hogy komoly szakadék alakult ki a közösségi médiás pénzügyi útmutatások növekvő befolyása és az ezekre vonatkozó felügyelet között.
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy bár a közösségi média közelebb hozhatja a pénzügyi témákat a felhasználókhoz, a rövid, könnyen fogyasztható tippek nem helyettesítik a hiteles forrásokat és a szakértői tanácsadást.
(Forrás: fintech.hu)
(Címlapkép: Depositphotos)
Szólj hozzá