A jogszabály célja, hogy megszüntesse a magyar piacot hosszabb ideje övező jogi bizonytalanságot, és a hazai szabályozást összhangba hozza az Európai Unió MiCA-rendeletével. A Portfolio beszámolója szerint a módosítás egységesebb és kiszámíthatóbb működési környezetet teremthet a piac szereplői számára. A döntésről Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter közösségi oldalán számolt be. Kiemelte, hogy az új szabályozás egyszerre szolgálja a felhasználók biztonságát, valamint a Magyarországon működő kriptoeszköz-szolgáltatók és technológiai vállalkozások versenyképességét.
Új fejezet nyílhat a magyar kriptopiacon
Az elmúlt hónapokban a hazai kriptoszektor szereplőinek nemcsak az európai uniós előírásokhoz kellett alkalmazkodniuk, hanem olyan magyar szabályoknak is meg kellett felelniük, amelyek több ponton szigorúbbak voltak az uniós követelményeknél.
A legtöbb vitát a kriptoeszközök átváltásához kapcsolódó validációs kötelezettség váltotta ki. A törvényjavaslat indoklása szerint ez a rendszer indokolatlanul korlátozta a piaci versenyt, és nehezen volt összeegyeztethető az Európai Unió egységes belső piacának működésével. Az elfogadott módosítás ennek megfelelően megszünteti ezt a kötelezettséget.
Fontos ugyanakkor, hogy a változás nem jelenti a piac deregulációját. A kriptoeszköz-szolgáltatók továbbra is kötelesek megfelelni a MiCA-rendelet előírásainak és az egyéb uniós szabályoknak. A különbség az, hogy a magyar rendszer a jövőben nem támaszt olyan többletkövetelményeket, amelyek akadályoznák az uniós engedéllyel működő szolgáltatókat.
A MiCA-rendelethez igazodik a hazai szabályozás
A kormány álláspontja szerint az Európai Unió egységes szabályozási kerete önmagában is megfelelő garanciát nyújt az átlátható és biztonságos működéshez. Az új törvény ezért nem egy külön magyar szabályrendszert vezet be, hanem megszünteti azokat az előírásokat, amelyek az uniós keret mellett indokolatlan adminisztratív vagy működési terhet jelentettek.
A MiCA-rendelet egységes szabályokat határoz meg a kriptoeszközök kibocsátására, nyilvános forgalmazására és a kapcsolódó szolgáltatások nyújtására az Európai Unión belül. Magyarországon továbbra is a Magyar Nemzeti Bank látja el a piac felügyeletét, a szolgáltatóknak pedig változatlanul teljesíteniük kell az engedélyezési, fogyasztóvédelmi és működési követelményeket.
Az új szabályozási megközelítés célja tehát nem a kontroll csökkentése, hanem annak biztosítása, hogy a hazai előírások ne jelentsenek indokolatlan versenyhátrányt az uniós keretek között működő vállalkozások számára.
A kormány a szabályozásban látja a megoldást
Tanács Zoltán szerint a korábbi szabályozási gyakorlat gyakorlatilag ellehetetlenítette a kriptoeszközök hazai kereskedelmét. Az új törvény ezzel szemben azt célozza, hogy Magyarország ismét teljes mértékben illeszkedjen az európai szabályozási rendszerhez, kiszámíthatóbb feltételeket biztosítva a vállalkozásoknak és az ügyfeleknek.
„Hiszünk abban, hogy a technológiai fejlődést nem tiltásokkal és büntetésekkel, hanem világos szabályozással kell támogatni” – fogalmazott a miniszter.
A nyilatkozat egy szélesebb technológiai szemléletváltást is tükröz. A Tudományos és Technológiai Minisztérium szerint a blokklánc-technológia és a digitális pénzügyi szolgáltatások hosszú távon meghatározó szerepet tölthetnek be a gazdaságban. A 2026-ban létrehozott tárca egyik kiemelt célja a technológiai innováció felgyorsítása és Magyarország versenyképességének erősítése.
A szabályozás már versenyképességi kérdés
A kriptoeszközök körüli vita ma már jóval túlmutat a bitcoin árfolyamán vagy a kriptokereskedelmen. A blokklánc-technológia egyre nagyobb szerepet kap a fizetési megoldásokban, az értékpapírpiacon, az eszközök tokenizációjában és a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokban is.
Éppen ezért egy túlságosan szigorú vagy nehezen alkalmazható szabályozás nemcsak a befektetőket érinti, hanem visszatarthatja a nemzetközi szolgáltatókat, növelheti a hazai vállalkozások működési költségeit, és más európai országok felé terelheti az innovatív technológiai cégeket.
A kiszámítható jogi környezet ugyanakkor önmagában még nem garantálja a piac gyors fejlődését. A tényleges hatás attól is függ majd, hogyan alkalmazzák az új szabályokat a hatóságok, milyen iránymutatást kapnak a piaci szereplők, valamint hogy a korábban visszavonuló szolgáltatók ismét látnak-e lehetőséget a magyar piacra való visszatérésben.
Az irány azonban világosnak tűnik Magyarországon: a kormány már nem elsősorban kockázati tényezőként tekint a kriptoeszközökre és a blokklánc-technológiára, hanem olyan gazdasági és technológiai területként, amely megfelelő szabályozás mellett hozzájárulhat az ország versenyképességének növeléséhez. Az elfogadott törvény ennek egyik első fontos állomása lehet, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar kriptopiac ismét szorosabban kapcsolódjon az európai ökoszisztémához.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá