A Deutsche Bank arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó befektetések megingása akár az amerikai dollár hagyományos menedékeszköz-szerepét is alááshatja. A technológiai nagyvállalatok eközben továbbra is százmilliárd dolláros összegeket fordítanak AI-infrastruktúrára, a befektetők azonban egyre kevésbé érik be a növekedési ígéretekkel, és kézzelfogható megtérülést várnak.
Az AI-részvények zuhanása már a dollárt is magával ránthatja
A dollár hosszú évtizedek óta kiemelt szerepet tölt be a nemzetközi pénzpiacokon, különösen a gazdasági bizonytalanság időszakaiban. Amikor a részvénytőzsdéken eladási hullám kezdődik, a befektetők rendszerint amerikai dollárban és állampapírokban keresnek biztonságot. A Deutsche Bank elemzői szerint azonban a mesterséges intelligenciára épülő befektetési hullám ezt a megszokott piaci működést is megváltoztathatja.
George Saravelos, a Deutsche Bank globális devizapiaci stratégiájának vezetője október 30-i elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az AI-szektorban zajló árfolyamkorrekció már az amerikai fizetőeszköz biztonságos menedékként betöltött szerepére is hatással lehet.
Az utóbbi időben ugyanis többször is előfordult, hogy az amerikai technológiai részvények esését a dollár gyengülése kísérte. Ez különösen kedvezőtlen a külföldi befektetőknek, akik ilyen helyzetben egyszerre szenvedhetnek el veszteséget részvénybefektetéseiken és az árfolyamváltozás miatt.
A kockázatot tovább növeli, hogy a nem amerikai befektetők minden korábbinál nagyobb kitettséggel rendelkeznek az Egyesült Államok részvénypiacán. Egy komolyabb technológiai tőzsdei visszaesés következményei így könnyen átterjedhetnek a világ más pénzügyi piacaira is.
Saravelos szerint az amerikai részvények teljesítménye és a reálhozamok alakulása egyre erősebben függ az AI-beruházásoktól. A szakértő ezt az új piaci összefüggést azzal jellemezte, hogy megjelent az „AI-dollár”.
Több mint 1200 milliárd dollárnyi érték olvadt el a Nasdaq-on
A Deutsche Bank figyelmeztetése egy rendkívül gyenge októberi technológiai részvénypiaci időszak után érkezett. A Bloomberg adatai szerint a Nasdaq index október 30-án 3 százalékot esett, miközben a hónap eleje óta több mint 1200 milliárd dollárnyi tőzsdei érték tűnt el a piacról.
Az eladási hullám egyik legfontosabb kiváltó oka az AI-fejlesztések gazdasági megtérülésével kapcsolatos bizonytalanság volt. A legnagyobb technológiai cégek az elmúlt években óriási összegeket költöttek adatközpontok építésére, számítási infrastruktúrára és mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztésére. A befektetők azonban egyre inkább azt szeretnék látni, hogy ezek a beruházások mikor és milyen mértékben járulnak hozzá a vállalatok nyereségéhez.
A kedvezőtlen hangulat több meghatározó technológiai céget is érzékenyen érintett. Az Intel részvényárfolyama péntek reggel 28 százalékkal zuhant, miután a társaság várakozásoktól elmaradó előrejelzést tett közzé. Az Amazon papírjai szintén gyengültek, miután a vállalat emelkedő beruházási költségekről számolt be.
Az AI-infrastruktúrához kapcsolódó felhőszolgáltatók még nagyobb nyomás alá kerültek. A CoreWeave részvényei október folyamán 36 százalékot veszítettek értékükből, a Nebius árfolyama pedig 33 százalékkal került lejjebb.
A Reuters beszámolója alapján a technológiai papírok széles körű eladása közel három hónapja nem látott mélypontra nyomta a Nasdaq indexet. A befektetők körében egyre erősebb az aggodalom, hogy a mesterséges intelligenciához szükséges infrastruktúra kiépítése gyorsabban emészti fel a vállalatok pénzügyi forrásait, mint ahogyan a kapcsolódó bevételek növekednek.
A Google anyavállalata egyetlen nap alatt 500 milliárd dollárt veszített
Az AI-piaccal kapcsolatos befektetői aggodalmak az Alphabet részvényeit is súlyosan érintették. A Google anyavállalatának árfolyama október 29-én 13 százalékkal esett vissza, amivel egyetlen kereskedési nap alatt hozzávetőleg 500 milliárd dollárnyi piaci értéket veszített.
A zuhanást a vállalat október 28-án nyilvánosságra hozott negyedéves eredményei előzték meg, amelyek több ponton is fokozták a befektetők AI-technológiával kapcsolatos bizonytalanságát.
Az Alphabet számára a mesterséges intelligencia kettős kihívást jelent. Egyfelől jelentős növekedési lehetőségeket kínál, amelyek kiaknázására a vállalat komoly összegeket fordít saját AI-modelljeire és felhőszolgáltatásainak fejlesztésére. Másfelől viszont a generatív AI-ra épülő keresőmegoldások hosszabb távon a Google hagyományos internetes keresésre alapozott bevételi modelljét is veszélyeztethetik.
Bár a társaság beszámolója szerint továbbra is erőteljesen bővül a kereslet felhőszolgáltatásai iránt, a negyedéves jelentés egyik megállapítása különösen felkeltette a piac figyelmét.
Kiderült ugyanis, hogy a felhőüzletág negyedéves növekedésének több mint egyharmada egy olyan közös vállalkozáshoz kapcsolódott, amelyben maga az Alphabet is tulajdonos.
Ez azért vethet fel kérdéseket, mert a befektetők egyre alaposabban vizsgálják, hogy az AI-üzletágak bővülése mögött mekkora tényleges, független ügyfélkereslet áll, és milyen szerepet játszanak az iparági szereplők egymás közötti üzleti kapcsolatai.
Elfordulnak a befektetők az AI-cégektől
A technológiai vállalatok részvényeinek gyengülésével párhuzamosan az amerikai tőzsdén a befektetői preferenciák átalakulása is megfigyelhető.
Míg a technológiai papírokban jelentős súlyt képviselő Nasdaq komoly veszteségeket könyvelt el, a hagyományos iparágak vállalatait nagyobb arányban magában foglaló Dow Jones Industrial Average ellenállóbbnak bizonyult.
A piaci szereplők egy része ugyanis elkezdte visszafogni AI-kitettségét, és inkább olyan vállalatok részvényeit keresi, amelyek stabilabb, kiszámíthatóbb üzleti működéssel rendelkeznek.
Ennek eredményeként az alapvető fogyasztási cikkek gyártói és az egészségügyi szektor vállalatai emelkedni tudtak, miközben a mesterséges intelligenciához és az azt kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó részvények tovább veszítettek értékükből.
A változó befektetői hozzáállás azt jelzi, hogy a piac már nem feltétlenül hajlandó feltétel nélkül finanszírozni az AI-iparág ambiciózus növekedési terveit. A vállalatoktól egyre inkább bizonyítható üzleti eredményeket, átlátható megtérülési kilátásokat és pénzügyileg fenntartható beruházásokat várnak.
Az AI-lufi kipukkanása a globális pénzpiacokat is megrázhatja
A Deutsche Bank elemzésének egyik legfontosabb megállapítása, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvénypiaci visszaesés következményei nem feltétlenül korlátozódnak a technológiai szektorra.
Amennyiben az amerikai dollár és a részvényárfolyamok tartósan egy irányba kezdenek mozogni, az a nemzetközi befektetők portfóliókezelési és kockázatcsökkentési stratégiáit is átírhatja.
Egy európai vagy ázsiai befektető számára korábban az amerikai részvényeken elszenvedett veszteséget bizonyos mértékig kompenzálhatta a dollár erősödése. Ha viszont egy AI-piaci korrekció során az amerikai fizetőeszköz is veszít értékéből, ez a megszokott természetes fedezet kevésbé nyújthat védelmet.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a dollár rövid időn belül elveszítené a globális pénzügyi rendszerben betöltött meghatározó pozícióját. A Deutsche Bank figyelmeztetése inkább arra utal, hogy az amerikai részvénypiac, a reálhozamok és a dollár teljesítménye egyre szorosabban összefonódhat az AI-beruházásokkal kapcsolatos várakozásokkal.
A következő hónapokban így nemcsak az lehet a kérdés, hogy a technológiai óriások képesek lesznek-e nyereségre váltani a mesterséges intelligenciába fektetett százmilliárdokat. Legalább ennyire fontos lehet, hogy egy tartósabb AI-részvénypiaci visszaesés milyen következményekkel járna az amerikai dollár árfolyamára és a nemzetközi pénzügyi piacok stabilitására.
(Forrás: pymnts)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá