Több mint 15 millió belső dokumentum kiszivárgása nyomán kerültek nyilvánosságra a Deutsche Bank korábbi működésének vitatott részletei.

A Deutsche Banknál feltárt iratok alapján számos alkalommal előnyt élvezhettek a jelentős bevételt hozó üzleti kapcsolatok a pénzmosás elleni előírásokkal, a nemzetközi szankciókkal és a bank saját fenntarthatósági kötelezettségvállalásaival szemben. A dokumentumokban Donald Trump és Jeffrey Epstein mellett több, az orosz politikai és gazdasági elithez kötődő üzletember neve is megjelenik.

A történetet az Inside Deutsche Bank elnevezésű nemzetközi oknyomozó együttműködés tárta fel, amelynek eredményeiről a Direkt36 a Telexen közölt részletes cikkében számolt be. Az eredeti feltárást Frederik Obermaier, Bastian Obermayer, Khadija Sharife, Brian Fitzpatrick és Josy Joseph jegyzi. A projektben több mint 50 szerkesztőség és mintegy 200 újságíró dolgozott együtt. Munkájuk alapját belső banki üzenetváltások, kockázatértékelések és pénzügyi tranzakciókat dokumentáló iratok adták, amelyek eddig nem ismert részleteket hoztak felszínre a német pénzintézet üzleti gyakorlatáról.

Az orosz ügyfelek megtartása a szankciók ellenére is fontos maradt

A nyilvánosságra került dokumentumok alapján a Deutsche Bank a nyugati szankciók bevezetését követően sem kívánt könnyen lemondani a jelentős bevételt biztosító orosz ügyfeleiről.

Miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, a bank több befolyásos orosz üzleti partnerének számláit svájci és luxemburgi érdekeltségeihez irányította át. Ezekben az országokban szigorúbb banktitokvédelmi rendelkezések biztosítottak nagyobb fokú pénzügyi diszkréciót.

Az iratok szerint 2015 őszére az orosz ügyfélkörhöz kapcsolódó pénzforgalom 60 százalékát már Svájcon, további 13 százalékát pedig Luxemburgon keresztül bonyolították le.

A feltárás arra is rámutatott, hogy a Deutsche Bank később nem minden kért információt osztott meg az amerikai igazságügyi minisztériummal. A korlátozottan átadott adatok között Oleg Gyeripaszka, a szankciókkal sújtott orosz üzletember érdekeltségeivel kapcsolatos információk is szerepeltek.

A bankon belül ugyanakkor korántsem volt egyetértés az orosz üzleti kapcsolatok kezeléséről. A belső levelezésekből kiderül, hogy miközben bizonyos vezetők a jövedelmező együttműködések fenntartását szorgalmazták, a megfelelőségi területen dolgozó szakemberek a lehetséges jogi következményekre és a bank jó hírnevét fenyegető veszélyekre hívták fel a figyelmet.

A Deutsche Bank visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint tudatosan segítette volna ügyfeleit a szankciók kijátszásában. A pénzintézet állítása alapján már 2014-ben megkezdte az orosz érdekeltségekből eredő kockázatok fokozatos mérséklését, majd a 2022-es ukrajnai inváziót követően úgy határozott, hogy kivonul az orosz piacról.

Trump és Epstein banki kapcsolatairól is új részletek kerültek elő

A kiszivárgott iratok több nemzetközileg ismert személy Deutsche Bankhoz fűződő pénzügyi kapcsolatáról is korábban nem ismert információkat tartalmaznak.

Donald Trump hosszú éveken keresztül a német pénzintézet hitelügyfelei közé tartozott. Miután 2016-ban megnyerte az amerikai elnökválasztást, a bank speciális adatvédelmi előírásokat vezetett be az üzletemberből lett elnökhöz kapcsolódó dokumentáció kezelésére.

Az óvintézkedések ellenére 2017-ben mégis súlyos adatvédelmi incidens történt. A bank egyik alkalmazottja véletlenül külső címzettnek továbbított egy olyan hivatkozást, amelyen keresztül több mint 1500 ügyfél pénzügyi adataihoz lehetett hozzáférni.

A dokumentumok alapján az érintett számlák között feltehetően Trump bankszámlái is megtalálhatók voltak. A Deutsche Bank vezetése végül úgy döntött, hogy az esetről nem értesíti az akkori amerikai elnököt.

Jeffrey Epstein korábbi banki kapcsolata szintén komoly kérdéseket vetett fel.

A szexuális bűncselekmények miatt korábban elítélt üzletembert a Deutsche Bank 2013-ban vette fel ügyfelei közé, annak ellenére, hogy büntetőjogi előélete ekkor már nyilvánosan ismert volt.

A most kiszivárgott adatok alapján a pénzintézet később megközelítőleg 600 millió dollár értékű gyanús pénzmozgást azonosított Epsteinhez és kapcsolataihoz köthetően. Ez az összeg több mint kétszer akkora, mint amekkoráról a nyilvánosság korábban tudhatott.

A gyanúsnak minősített tranzakciók ugyanakkor nem feltétlenül jelentenek bizonyított bűncselekményt, és önmagukban nem igazolják, hogy valamennyi érintett pénzmozgás illegális forrásból származott volna.

A Deutsche Bank korábban elismerte, hogy hibát követett el Epstein ügyfélként történő befogadásával, és sajnálatát fejezte ki a vele fenntartott üzleti kapcsolat miatt.

Komoly hiányosságok merültek fel a pénzmosás elleni védekezésben

A nemzetközi újságírói vizsgálat szerint a Deutsche Bank több olyan ügyféllel is fenntartotta üzleti kapcsolatait, akikkel kapcsolatban saját ellenőrzési szakemberei már korábban aggályokat fogalmaztak meg.

Ilyen eset volt Timur Kulibajev kazah milliárdos ügye is, akinek vagyonosodását és pénzügyi hátterét a bankon belül hosszabb ideje kérdések övezték.

2020-ban egy 15 millió dolláros átutalás eredetét nem sikerült kielégítően tisztázni, ezért a pénzintézet korlátozásokat vezetett be az érintett számlára érkező tranzakciókra.

Ezzel egy időben azonban a Deutsche Bank luxemburgi érdekeltsége már Kulibajev feleségének számlanyitását készítette elő, ami újabb kérdéseket vetett fel a belső kockázatkezelési eljárások következetességével kapcsolatban.

Egy kolumbiai eset további problémákat tárt fel a gyanús tranzakciók ellenőrzése során.

2019-ben a bank több ezer, a szexiparhoz kapcsolódó pénzügyi művelet lebonyolításában vett részt. A később elvégzett belső ellenőrzés olyan tranzakciókat is azonosított, amelyek esetében felmerült a pénzmosással vagy szervezett bűnözéssel való összefüggés lehetősége.

A pénzintézet kezdetben a gyanús műveletek jelentős részét nem jelentette a hatóságoknak. A hiányosságok feltárása után, 2020-ban végül 230 bejelentést nyújtott be.

A vizsgálat során olyan pénzmozgások is előkerültek, amelyek az újságírók megállapításai szerint esetleg észak-koreai érdekeltségekhez köthetők. Egyes átutalások közleményében ráadásul Észak-Korea neve kifejezetten szerepelt.

A fenntarthatósági ígéretekkel is ellentmondásba kerülhettek az üzleti döntések

Az oknyomozás a bank környezetvédelmi kötelezettségvállalásai és tényleges üzleti gyakorlata közötti lehetséges ellentmondásokra is rávilágított.

A Deutsche Bank 2020-ban nyilvánosan vállalta, hogy a továbbiakban nem nyújt támogatást új sarkvidéki kőolaj- és földgázberuházásokhoz.

Ennek ellenére néhány hónappal később részt vett egy 1,5 milliárd euró értékű pénzügyi tranzakció lebonyolításában, amely az orosz Vostok Oil projekthez kapcsolódott.

A bank azzal védekezett, hogy az ügyletben kizárólag pénzforgalmi közvetítői feladatot látott el, közvetlen finanszírozást pedig nem biztosított a beruházáshoz.

Hasonló aggályok merültek fel egy Uszty-Lugában tervezett orosz gázipari fejlesztés esetében is.

A projekt kapcsán a bank belső szakértői környezetvédelmi és pénzügyi kockázatokat jeleztek, a pénzintézet azonban végül mégis jóváhagyta az együttműködést.

A Deutsche Bank tagadta, hogy üzleti döntései során szándékosan figyelmen kívül hagyta volna saját fenntarthatósági szabályait.

A bank szerint az elmúlt években alapvetően megváltozott a működése

A tényfeltárásban megjelent állításokra reagálva a Deutsche Bank arra hívta fel a figyelmet, hogy a bemutatott esetek többsége hosszabb időre, egyes esetekben akár több évtizedre nyúlik vissza.

A pénzintézet álláspontja szerint Christian Sewing 2018-as vezérigazgatói kinevezése óta jelentős szervezeti és működési átalakuláson ment keresztül.

A bank tájékoztatása alapján 2019 és 2025 között mintegy 7 milliárd eurót költött az ügyfél-átvilágítási folyamatok és a tranzakcióellenőrzési rendszerek korszerűsítésére.

A közzétett dokumentumok ugyanakkor részletesen bemutatják, milyen kockázatokkal járhat, ha egy nemzetközi pénzügyi intézménynél a bevételszerzési célok túlzottan nagy szerepet kapnak a döntéshozatalban.

A feltárt ügyek közül nem mindegyik tekinthető bizonyított jogsértésnek. A bankon belüli figyelmeztetések, az ellentmondásos üzleti döntések és a több esetben késedelmesen megtett intézkedések azonban komoly kétségeket ébresztenek a korábbi ellenőrzési és megfelelőségi gyakorlat hatékonyságával kapcsolatban.

A nemzetközi feltárásnak ráadásul magyarországi folytatása is várható.

A projektben egyedüli magyar szerkesztőségként részt vevő Direkt36 ugyanis jelezte, hogy a kiszivárgott iratok között magyar vonatkozású információkat is találtak, amelyeket egy későbbi, önálló cikkben terveznek bemutatni.

Forrás: A Direkt36 2026. november 17-én, a Telexen megjelent, „Piszkos pénzek, félrenéző bankárok: feltárulnak a világ egyik legnagyobb bankjának titkai” című tényfeltáró cikke, valamint az Inside Deutsche Bank nemzetközi újságírói projekt. Az eredeti oknyomozó anyag szerzői Frederik Obermaier, Bastian Obermayer, Khadija Sharife, Brian Fitzpatrick és Josy Joseph. A nemzetközi együttműködést a Barracuda Media koordinálta, a Data and Research Center (DARC) technikai közreműködésével. Ez a cikk az eredeti tényfeltáró munka rövidített, átfogalmazott szemléje.

(Címlapkép: Depositphotos)


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?