A jövő év novemberétől a nagyvállalati online kereskedők legfeljebb 14 napos határidővel kínálhatnak ilyen konstrukciót, míg a kis- és középvállalkozások, illetve a fizikai üzletek esetében ez az időtartam 50 nap lehet. Azok a halasztott fizetési (Buy Now Pay Later, BNPL) megoldások, amelyek nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek, fogyasztói hitelnek minősülnek majd, és így szigorúbb tájékoztatási, valamint hitelképesség-vizsgálati kötelezettségek vonatkoznak rájuk.
A változás alapját az Európai Unió fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló irányelve (CCD2) adja. Az irányelv fogyasztóvédelmi előírásait a tagállamoknak 2025 novemberéig kellett beépíteniük saját jogrendszerükbe. Ennek részeként jelent meg a múlt héten a Magyar Közlönyben a 2025. évi C. törvény, amely módosítja a fogyasztói hitelekről szóló törvényt (Fhtv.).
Mi változott pontosan?
A módosítás egyértelmű iránymutatást ad arról, hogy mely esetekben nem kell alkalmazni a fogyasztói hitelekre vonatkozó szigorú előírásokat. Ennek érdekében a jogszabály két külön kategóriát határoz meg.
Az első kategóriába a nagy online e-kereskedelmi szereplők tartoznak. Esetükben a halasztott fizetés akkor mentesül a hiteltörvény szabályai alól, ha a fizetési határidő legfeljebb 14 nap, a konstrukció kamat- és díjmentes, és a tranzakcióba az eladó és a vevő mellett nem vonnak be harmadik felet. Ha bármelyik feltétel nem teljesül, a konstrukció fogyasztói hitelnek minősül, így kötelezően alkalmazni kell a vonatkozó szigorú szabályokat.
A második kategóriába a kis- és középvállalkozások webshopjai, valamint a fizikai üzletek tartoznak. Esetükben a halasztott fizetés legfeljebb 50 napos határidővel kínálható a hiteltörvény alkalmazása nélkül, amennyiben nem számítanak fel kamatot vagy díjat, és harmadik fél bevonására sem kerül sor.
Bár a szabályokat 2025 decemberében hirdették ki, azok ténylegesen 2026. november 20-tól lépnek hatályba, így a piaci szereplőknek körülbelül egy évük lesz felkészülni az új informatikai és tájékoztatási rendszerek kialakítására.
Mi várható a piacon?
A várakozások szerint a BNPL-piac fokozatosan alkalmazkodik majd az új követelményekhez. A jogszabály módosítása bezárja azt a kiskaput, amelyen keresztül a nagy tech cégek a „fizess 30 nap múlva” típusú ajánlataikkal eddig relatív rugalmasságot élvezhettek. Ugyanakkor a változás nem jelenti azt, hogy a halasztott fizetés eltűnne a magyar piacról.
Ahogyan arra Bruzsa Géza fintech szakértő – az instacash és a Milpay hazai BNPL szolgáltatók vezérigazgatója – a héten megjelent nyilatkozatában rámutatott: a módosítás egy kulcskérdést egyértelműsít. Kamatmentes halasztott fizetés esetén – a kereskedő méretétől és a szerződéskötés módjától függően – a 14 vagy 50 napot meg nem haladó fizetési határidő esetén a konstrukciókra nem kell alkalmazni az Fhtv. szabályait. Ezeket az időkorlátokat túllépve azonban a BNPL-megoldások olyan előírások hatálya alá kerülhetnek, amelyek a fogyasztók megfelelő tájékoztatását és a felelős hitelnyújtást helyezik előtérbe.
A szakértő szerint a jogalkotói szándék egyértelmű: a fogyasztónak ne utólag kelljen szembesülnie a feltételekkel, hanem már a döntés meghozatala előtt pontos, összehasonlítható információ birtokában lehessen. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatók kommunikációjának is felelősebbé kell válnia. Álláspontja szerint a szigorítások piacformáló hatással is bírhatnak: azok a szolgáltatók, amelyek eddig kevésbé építettek strukturált tájékoztatásra és prudens működésre, komoly alkalmazkodási kényszer elé kerülhetnek, míg a felelős gyakorlatot követő megoldások stabilabban tudnak tovább működni.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá