A fejlett videógeneráló AI-modellekkel már virtuális szereplők és műsorvezetők is készíthetők, miközben egy néhány perces produkció előállítása a korábbihoz képest jóval kevesebb időt és emberi munkát igényel. A változás különösen a rövid videók és az élő közvetítésekre épülő e-kereskedelem területén gyors, ahol akár több százezer állás jövője is bizonytalanná válhat.
Az AI-videók gyorsan terjednek a kínai platformokon
A folyamat a ByteDance Seedance 2.0 videógeneráló modelljének idei megjelenésével kapott új lendületet. A technológia egyre magasabb minőségű, eredeti videók létrehozására képes, miközben a hagyományos gyártáshoz képest jelentősen lerövidíti az elkészítéshez szükséges időt.
A változás nagyságrendjét jól érzékeltetik a kínai rövid videós piac számai. A DataEye elemzése alapján májusban a Douyin száz legnépszerűbb animációs drámája közül már 89 mesterséges intelligencia segítségével készült.
Az egész iparágban még látványosabb a bővülés. A China Netcasting Services Association adatai szerint 2026 első három hónapjában körülbelül 128 ezer rövid dráma jelent meg Kínában. Ez több mint háromszorosa a 2025 egészében publikált mennyiségnek, ráadásul a produkciók 95 százalékának elkészítésében már AI-t is használtak.
A mesterséges intelligencia nemcsak a létrehozható tartalmak számát növeli meg, hanem a gyártás idő- és munkaerőigényét is drasztikusan csökkenti. Shen Yang, a Tsinghua Egyetem professzorának számításai szerint 2024-ben egy három-öt perces rövid dráma elkészítése még öt ember mintegy három hónapos munkáját igényelte. Ma egy hasonló produkciót akár egyetlen ember is összeállíthat egy-két nap alatt.
A költségekben hasonló mértékű változás történt. Egy percnyi tartalom elkészítése átlagosan 600-800 jüanba, vagyis körülbelül 90-120 dollárba kerül. Ez nagyjából tizede annak az összegnek, amelyet egy emberi szereplőkkel forgatott produkcióra kell fordítani.
A digitális műsorvezetők a nap 24 órájában értékesíthetnek
Az élő közvetítésekre épülő e-kereskedelemben ugyancsak gyorsan terjednek az AI-megoldások. A mesterséges intelligenciával létrehozott virtuális műsorvezetők megszakítás nélkül képesek termékeket bemutatni és értékesíteni, működtetésük pedig a kínai állami média becslése szerint mindössze körülbelül tizedannyiba kerül, mint emberi megfelelőik alkalmazása.
A JD.com e-kereskedelmi platform digitális műsorvezetőit márciusban már több mint 70 ezer kereskedő használta. Ráadásul a kisebb költség nem feltétlenül jelent gyengébb értékesítési teljesítményt. Luo Yonghao ismert kínai streamer digitális másolata több termékkategóriában is jobb eredményeket ért el, mint az eredeti műsorvezető, és mindössze hét óra alatt 55 millió jüan, vagyis mintegy 7,7 millió dollár forgalmat generált.
A nagyobb hatékonyság azonban jelentős munkaerőpiaci következményekkel is járhat. A Pekingi Egyetem National School of Development 2026-os jelentése szerint a kínai rövid drámák iparága közvetlenül körülbelül 690 ezer embernek ad munkát. Egy korábbi iparági felmérés pedig nagyjából 15 millióra becsülte azok számát, akik az élő közvetítést elsődleges foglalkozásukként jelölték meg.
A dolgozóknak saját digitális másolatukhoz is hozzá kell járulniuk
Az AI terjedésének egyik legkényesebb területe az emberi szereplők arcának, hangjának és előadásmódjának felhasználása. Egyes munkavállalók ugyanis már olyan helyzetbe kerülnek, amelyben saját digitális másolatuk elkészítéséhez kérik a hozzájárulásukat.
Egy gyermekeknek készülő oktatási műsor névtelenséget kérő műsorvezetője arról számolt be, hogy munkaadója választás elé állította: engedélyezi arcának, hangjának és előadásmódjának AI-rendszerben történő használatát, vagy a vállalat másik szereplőt keres a helyére. Az első ajánlat szerint tízhavi fizetésért cserébe korlátlan időre át kellett volna adnia a felhasználási jogokat. A végleges megállapodás végül öt évre korlátozta ezt az időszakot, egyévnyi fizetést és vétójogot biztosítva számára.
Az AI-hoz kapcsolódó munkaügyi konfliktusok ráadásul már túlmutatnak a szórakoztatóiparon. Kínai munkajogászok tapasztalatai szerint az elmúlt két-három év során érzékelhetően nőtt az ilyen jellegű jogviták száma. Egy Hangcsouban indult ügyben például egy munkavállaló azt állította, hogy mesterséges intelligenciával váltották ki a munkáját, a bíróság pedig végül magasabb összegű kompenzáció megfizetésére kötelezte a munkáltatót.
A kínai szórakoztatóiparban zajló folyamatok jól érzékeltetik, hogy a generatív AI foglalkoztatásra gyakorolt hatása már nem pusztán egy jövőre vonatkozó forgatókönyv. Azokban az ágazatokban, ahol a digitális tartalom gyorsan és alacsony költséggel előállítható, a mesterséges intelligencia már közvetlen alternatívát jelenthet az emberi szereplőkkel szemben. Ezzel párhuzamosan egyre fontosabbá válik annak rendezése is, milyen jogok illetik meg azokat a munkavállalókat, akiknek a technológia nemcsak a feladatait képes átvenni, hanem az arcát, a hangját és akár az előadásmódját is reprodukálhatja.
(Forrás: Financial Times)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá