A pénzügyi bizonytalanság következményei ma már jóval túlmutatnak azon, hogy mennyi marad a családi kasszában a hónap végére.

Egyre több magyarnál az alvásra, az egészségi állapotra, az emberi kapcsolatokra és még a munkahelyi teljesítményre is hatással vannak az anyagi aggodalmak. A PwC friss Financial Wellness kutatása szerint a magyarok jelentős része komoly pénzügyi nyomással küzd, miközben sok háztartásnak megfelelő vésztartaléka sincs.

Közel minden második magyar érzi a pénzügyi nyomást

A személyes pénzügyek kezelése sok magyar számára rendszeres feszültségforrás. A PwC felmérésében részt vevők 45 százaléka legalább közepes mértékű stresszt tapasztal anyagi helyzete miatt, 16 százalék pedig kifejezetten magas pénzügyi stresszről számolt be.

Ráadásul az elmúlt időszakban inkább romlott, mint javult a helyzet. A válaszadók 35 százaléka úgy érzi, hogy az előző egy év során fokozódott az életében a pénzzel kapcsolatos feszültség, miközben javulást mindössze 6 százalék tapasztalt. Az egészségügyi gondok mellett a pénzügyi és megélhetési nehézségek tartoznak a leggyakrabban említett elsődleges stresszforrások közé.

A következmények pedig messze túlterjednek a háztartási költségvetésen. A pénzügyi aggodalmak ronthatják az alvás minőségét, befolyásolhatják az önbecsülést és az egészséget, feszültséget okozhatnak a családi és baráti kapcsolatokban, valamint a munkahelyi teljesítményre is negatív hatással lehetnek.

Az infláció lassult, a korábbi drágulást azonban továbbra is érezzük

A pénzügyi bizonytalanság egyik legfontosabb oka változatlanul a megélhetési költségek emelkedése. A kutatásban részt vevők 41 százaléka ezt nevezte meg a legnagyobb gazdasági problémaként. Ezzel szemben csupán 15 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem aggasztja a jelenlegi gazdasági helyzet.

A fizetések és a kiadások alakulása között sokan egyre nagyobb különbséget érzékelnek. A munkavállalók 42 százaléka szerint bére inkább nem képes lépést tartani a megélhetési költségek növekedésével. Mindössze 4 százalék gondolja úgy, hogy jövedelme teljes mértékben követi a kiadások emelkedését.

A nehézségek a mindennapi pénzügyekben is megjelennek. A megkérdezettek 14 százalékánál gyakran vagy mindig elfogy a pénz a két fizetés közötti időszakban, további 20 százalék pedig időnként kerül hasonló helyzetbe. Eközben 11 százaléknak már a kiadások határidőre történő kifizetése is komoly vagy nagyon komoly problémát jelent.

Egy váratlan helyzet sok család pénzügyeit felboríthatná

Nemcsak a havi kiadások finanszírozása okoz problémát, hanem a megfelelő biztonsági tartalék hiánya is. Ha egy háztartás elsődleges keresője hat hónapra kiesne a munkából, a válaszadók 30 százaléka szerint már az alapvető költségeket sem tudnák fedezni. További 20 százalék pedig azt sem tudja megbecsülni, meddig lenne elegendő a jelenlegi megtakarítása.

A hosszabb távú pénzügyi tervezésnél sem sokkal kedvezőbb a kép. Különösen jól látható ez a nyugdíjcélú megtakarítások esetében. A még nem nyugdíjas válaszadók 36 százaléka egyáltalán nem tesz félre nyugdíjas éveire, további 13 százalék pedig ugyan tervezi ezt, de még nem kezdte el a megtakarítást.

A bizonytalanság a generációk pénzügyi kilátásainak megítélésében is visszaköszön. A megkérdezettek 32 százaléka úgy látja, hogy saját generációja rosszabb pénzügyi helyzetben van, mint a korábbi generációk ugyanebben az életkorban. Nagyjából ugyanennyien gondolják úgy, hogy a következő generáció kilátásai sem lesznek kedvezőbbek.

A pénzügyi stressz a munkahelyre is elkíséri a dolgozókat

Az anyagi problémák nem maradnak az iroda ajtaján kívül. Ha egy munkavállaló figyelmének és energiájának jelentős részét rendszeresen a pénzügyi nehézségek kötik le, annak a munkahelyi teljesítményre is lehet hatása. A PwC ezért arra is kíváncsi volt, hogyan értékelik a dolgozók munkáltatójuk szerepét pénzügyi jóllétük támogatásában.

A válaszok alapján ezen a téren komoly hiányérzet tapasztalható. A munkavállalók 45 százaléka szerint munkaadója inkább nem vagy egyáltalán nem foglalkozik pénzügyi jóllétével. Ezzel szemben mindössze 13 százalék érzékeli úgy, hogy munkáltatója egyértelműen pozitívan áll ehhez a kérdéshez.

A megkérdezettek 61 százaléka úgy tudja, hogy munkahelyén nem érhetők el olyan szolgáltatások vagy támogatások, amelyek segítenék a személyes pénzügyek kezelését. További 26 százalék nem tudja, hogy létezik-e náluk ilyen lehetőség. Mindeközben a dolgozók 42 százaléka legalább bizonyos mértékben saját munkahelyének jövője miatt is aggódik.

A pénzügyi jóllét támogatása ugyanakkor nem kizárólag fizetésemelést jelenthet. A magánegészségügyi ellátás, a cafeteria, a sportolási lehetőségek vagy a mentális jóllétet támogató programok olyan költségeket vehetnek le a munkavállalók válláról, amelyeket máskülönben saját pénzből kellene finanszírozniuk. A kutatás eredményei alapján azonban sok dolgozó egyelőre nem érzi úgy, hogy munkahelye aktívan támogatná ezen a területen.

Pénzügyi tanácsért továbbra is inkább emberekhez fordulunk

A pénzügyi szolgáltatók számára is tanulságos, hogy a magyarok kitől fogadnak el legszívesebben pénzügyi tanácsokat. A legnagyobb bizalom továbbra is a független pénzügyi tervezők iránt mutatkozik, de a családtagok, barátok, könyvelők és adótanácsadók is fontos információforrásnak számítanak. Ugyanakkor a válaszadók közel 39 százaléka nem tudta egyértelműen megnevezni, melyik forrásban bízik a leginkább.

A mesterséges intelligencia egyelőre messze van attól, hogy ezen a területen kiszorítsa az emberi szakértőket. A megkérdezettek mindössze 5 százaléka tekint az AI-alapú megoldásokra elsődleges pénzügyi információforrásként.

A technológia lehetőségeit ugyanakkor ennél jóval többen ismerik el. Közel minden ötödik válaszadó gondolja úgy, hogy az AI-alapú pénzügyi tervezési eszközök ugyanolyan hatékonyak lehetnek, mint az emberi szakértők, 7 százalék pedig már hatékonyabbnak is tartja ezeket.

A PwC kutatása összességében azt mutatja, hogy a pénzügyi jóllétet már nem lehet kizárólag a jövedelem vagy a megtakarítások nagysága alapján megítélni. Ha valaki folyamatosan bizonytalan abban, hogy hónapról hónapra képes-e fedezni a kiadásait, nem rendelkezik megfelelő biztonsági tartalékkal, és hosszabb távú céljaira sem tud félretenni, annak következményei idővel az élet más területein is megjelenhetnek.

A kutatás 2026 júliusában, két hullámban készült. A PwC több mint 3200, 18 év feletti, online vásárló magyar internetezőt kérdezett meg, országosan reprezentatív mintán.

(Forrás: fintech.hu)

(Borítókép: Depositphotos)


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?