A hosszú hétvégét követően sokan arra számítottak, hogy a megszokott módon érkeznek meg az utalások, hiszen a hónap eleje hagyományosan a fizetések jóváírásának időszaka. Ehhez képest hamar világossá vált, hogy valami nincs rendben: a 20 millió forint feletti utalások egyszerűen nem teljesültek.
A helyzet különösen érzékenyen érinthette azokat, akik a fizetésük beérkezésére vártak. Sokakban felmerülhetett, hogy a munkáltató késlekedik, valójában azonban nem egyedi hibákról volt szó, hanem rendszerszintű problémáról. A fennakadás nem egyetlen bankot érintett, hanem gyakorlatilag a teljes magyar gazdaságon végiggyűrűzött: a pénzek elindultak, de nem jutottak el a címzettekhez.
Hogyan működik normál esetben a rendszer?
A hazai bankközi utalások mögött több, párhuzamosan működő rendszer áll. A legtöbb lakossági ügyfél az azonnali fizetési rendszerrel (AFR) találkozik, amely biztosítja, hogy a 20 millió forint alatti tranzakciók szinte azonnal teljesüljenek. Ez a rendszer a fennakadás idején is zavartalanul működött.
A nagyobb összegű utalások azonban más elszámolási csatornákon haladnak. Ezek közé tartozik az InterGiro1, amely jellemzően éjszaka dolgozza fel az egyszeri, nagyobb értékű tranzakciókat, valamint az InterGiro2, amely napközben, meghatározott időközönként – nagyjából négyóránként – számolja el az utalásokat. A probléma ezeknél a rendszereknél jelentkezett.
Hiányos volt a hivatalos tájékoztatás
A helyzetet tovább nehezítette, hogy a bankok nem kaptak azonnal részletes, hivatalos információt a fennakadásról. Bár több pénzintézet belső csatornákon keresztül megerősítette a hibát, a rendszert üzemeltető szereplők részéről nem érkezett széles körű, egyértelmű kommunikáció.
Az ügyfelek számára a probléma kezdetben inkább közvetett jelekből vált érzékelhetővé. Egyes banki alkalmazások – például az OTP mobilappja – már jelezték, hogy egy külső szolgáltató hibája miatt akadozhatnak a nem azonnali utalások. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kisebb összegű, azonnali tranzakciók továbbra is problémamentesen működnek.
A hosszú hétvége hatása is közrejátszhatott
A háttérben egy jól ismert, de most különösen kritikus helyzet is állhatott. Többnapos bankszünnapok után rendszerint megnő az egyszerre feldolgozandó tranzakciók száma, mivel a felhalmozódott utalások egy időben indulnak el. Ez most is így történt: a bankok és a vállalati ügyfelek tömegesen kezdték el indítani a kifizetéseket.
A különbség ezúttal az volt, hogy bár az utalások elindultak, a fogadó oldalon nem jelentek meg. Az érintett szereplők gyorsan felismerték, hogy nem egyedi problémákról van szó, hanem egy olyan hibáról, amely kifejezetten a nagyobb összegű tranzakciókat érinti.
Bizalom és átláthatóság a középpontban
Az ilyen jellegű fennakadások különösen érzékenyek a pénzügyi szektor számára. Nem pusztán technikai problémáról van szó, hanem bizalmi kérdésről is: a vállalatok és az ügyfelek számára alapvető fontosságú, hogy pontosan értsék, hol akadt el a pénzük.
Éppen ezért a bankok számára kiemelten fontos, hogy egyértelművé tegyék: nem ők tartják vissza az utalásokat. A mostani eset is rávilágít arra, hogy a fizetési infrastruktúra mennyire összetett, és hogy egy külső szolgáltatónál jelentkező hiba milyen széles körű hatást gyakorolhat a teljes gazdaság működésére.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá