Míg egyes szakértők úgy vélik, még évtizedek választanak el bennünket attól, hogy valódi fenyegetést jelentsenek a jelenlegi digitális rendszerekre, mások szerint a kriptográfia jövőjét már most újra kell gondolni. A kérdés különösen érzékenyen érinti a kriptovaluták világát, hiszen ezek működésének és biztonságának alapját a modern titkosítási megoldások adják. A Glassnode legfrissebb elemzése ismét ráirányította a figyelmet erre a témára: a vállalat szerint a bitcoin teljes kínálatának közel 10 százaléka szerkezetileg sérülékeny lehet egy jövőbeli kvantumtámadással szemben.
Miért jelenthet kockázatot a kvantumszámítógép a Bitcoin számára?
A Bitcoin hálózatának biztonsága jelenleg elliptikus görbéken alapuló kriptográfiára (ECC) épül. Ez a matematikai rendszer biztosítja a privát és publikus kulcsok működését, vagyis azt, hogy kizárólag a tulajdonos férhessen hozzá és költhesse el a coinjait. A probléma abból adódik, hogy egy megfelelően fejlett kvantumszámítógép elméletileg képes lehet feltörni ezt a rendszert, és a publikus kulcsok alapján visszafejteni a privát kulcsokat.
A Glassnode becslése szerint jelenleg körülbelül 1,92 millió BTC tekinthető „strukturálisan nem biztonságosnak”. Ezek olyan coinok, amelyeknél a publikus kulcs már most is látható a blokkláncon, így egy jövőbeni kvantumszámítógépes támadás elsődleges célpontjaivá válhatnak.
A veszélyeztetett állományba tartoznak a Bitcoin korai időszakából származó Pay-to-Public-Key (P2PK) címek, a régebbi multisig megoldások, valamint bizonyos modern Taproot-címek is. Közös jellemzőjük, hogy a publikus kulcs vagy annak megfelelője közvetlenül megjelenik a tranzakciókban.
Satoshi Bitcoinjai sem feltétlenül biztonságosak
Az elemzés egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a sérülékeny bitcoinok jelentős része Satoshi Nakamotóhoz köthető. A Glassnode számításai szerint a Bitcoin titokzatos alkotójának tárcáiban nagyjából 1,1 millió BTC található, ami önmagában a teljes veszélyeztetett készlet több mint felét teszi ki.
Emellett további mintegy 620 ezer, a Bitcoin korai éveiből származó érme számít kockázatosnak, miközben hozzávetőleg 200 ezer BTC Taproot-címeken található. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a Taprootot eredetileg a Bitcoin adatvédelmének és hatékonyságának javítására vezették be, azonban bizonyos szerkezeti sajátosságai miatt kvantumszempontból nem tekinthető teljesen jövőállónak.
Mennyire valós a veszély?
Bár a téma elsőre rendkívül drámainak tűnhet, a szakértők szerint jelenleg még nincs közvetlen fenyegetés. Az ARK Invest márciusi tanulmánya alapján egy olyan kvantumszámítógép, amely képes lenne feltörni a Bitcoin titkosítását, körülbelül 2330 logikai qubitet igényelne.
A jelenlegi kvantumszámítógépek ettől még jelentős távolságra vannak. Ugyanakkor a technológia fejlődésének üteme miatt egyre több piaci szereplő gondolja úgy, hogy a Bitcoin-közösségnek már most el kell kezdenie a felkészülést erre a lehetséges forgatókönyvre.
A Glassnode szerint a teljes bitcoin-kínálat 69,8 százaléka jelenleg nincs kitéve kvantumszámítógépes fenyegetésnek, ami körülbelül 13,99 millió BTC-t jelent. Ezzel szemben a kínálat további 20,6 százaléka „működési szempontból nem biztonságos”, ami azt jelenti, hogy itt nem a protokoll szerkezete, hanem a felhasználók gyenge kulcs- és címkezelési gyakorlata jelentheti a fő problémát.
A nagy intézményi szereplők sem immunisak
Az elemzés arra is rávilágít, hogy több ismert pénzügyi szereplő bitcoin-állománya is jelentős mértékben ki lehet téve a jövőbeni kvantumkockázatoknak. A Glassnode adatai alapján a Franklin Templeton, a WisdomTree és a Robinhood által tartott BTC-állomány teljes egésze érintett lehet, míg a Revolut esetében a bitcoinok 99 százaléka számít sérülékenynek.
A Grayscale portfóliójánál ez az arány 52 százalék, míg a Fidelity jóval kedvezőbb helyzetben van: náluk a coinok mindössze 2 százaléka tekinthető veszélyeztetettnek.
A kriptotőzsdék között szintén jelentős különbségek figyelhetők meg. A Coinbase által tárolt bitcoinoknak csupán 5 százaléka kitett a problémának, míg a Binance esetében ez az arány eléri a 85 százalékot. A Bitfinexnél pedig szinte a teljes állomány érintett lehet.
Érkezhetnek a kvantumbiztos Bitcoin-frissítések
A jelenlegi vita középpontjában az áll, hogyan lehetne a Bitcoint felkészíteni a posztkvantum korszakra. Az egyik legtöbbet emlegetett javaslat a BIP-360, amely egy új Pay-to-Merkle-Root (P2MR) kimeneti típust vezetne be.
A megoldás célja, hogy kiváltsa a Taproot jelenlegi, kvantumszempontból sérülékeny kulcsalapú költési mechanizmusát. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ez a javaslat önmagában még nem jelent teljes posztkvantum kriptográfiai átállást. Inkább egy olyan technológiai alapot teremtene meg, amelyre a jövőben kvantumbiztos digitális aláírási rendszerek épülhetnének.
A Glassnode szerint a kockázatok jelentős része már rövid távon is mérsékelhető lenne megfelelőbb címkezeléssel, a kulcsok újrafelhasználásának csökkentésével, valamint korszerűbb és biztonságosabb tárcastruktúrák alkalmazásával.
A Bitcoin következő nagy kihívása
A kvantumszámítógépek kérdése egyre inkább stratégiai jelentőségű problémává válik. Bár a technológia még nem tart ott, hogy közvetlen veszélyt jelentsen a Bitcoin számára, a piac szereplői egyre komolyabban foglalkoznak a felkészülés kérdésével.
A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy a Bitcoin közössége képes lesz-e időben végrehajtani azokat a fejlesztéseket, amelyek hosszú távon is garantálni tudják a hálózat biztonságát egy kvantumszámítógépek által meghatározott korszakban.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá